Orrpiszkálás és Alzheimer-kór: meglepő összefüggést találtak a kutatók

Egy hétköznapi, ártalmatlannak tűnő mozdulat mögött is lehetnek olyan biológiai következmények, amelyeket csak most kezdünk megérteni.

Ártalmatlan beidegződésnek gondoljuk, mégis lehet, hogy több köze van az agy egészségéhez, mint hinné. Egy kutatási szerint egy egészen hétköznapi szokás – az orrpiszkálás – akár közvetett módon is szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában. De mit mond erről valójában a tudomány, és mennyire kell komolyan vennie ezt az összefüggést?

Egy szokatlan kapcsolat nyomában

Az elmúlt években a kutatók egyre inkább azt vizsgálják, vajon milyen szerepe lehet a fertőzéseknek az idegrendszeri betegségek kialakulásában. Egy kutatás során ausztrál tudósok azt találták, hogy egy gyakori baktérium, a Chlamydia pneumoniae képes az orron keresztül eljutni az agyba.

Ez a kórokozó egyébként jól ismert: emberekben légúti fertőzéseket, például tüdőgyulladást okozhat. Ami azonban igazán figyelemre méltó, hogy korábbi vizsgálatok során ezt a baktériumot Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyszövetében is kimutatták.

A kutatók egérkísérletekben azt figyelték meg, hogy a baktérium a szaglóidegen keresztül – amely közvetlen kapcsolatot teremt az orrüreg és az agy között – meglepően gyorsan, akár 24–72 órán belül elérheti a központi idegrendszert.

Amikor megsérül az orr védelmi vonala

A történet itt válik igazán érdekessé. A vizsgálatok szerint, ha az orrnyálkahártya sérül – például mechanikus irritáció következtében –, a kórokozók könnyebben jutnak be a szervezet mélyebb rétegeibe.

Ez az a pont, ahol a hétköznapi szokások szerepe felmerül. Az orrpiszkálás – különösen, ha rendszeres és erőteljes – apró sérüléseket okozhat az orr belső felszínén. Ez pedig potenciálisan kaput nyithat a baktériumok előtt.

James St John idegtudós, a Griffith Egyetem kutatója így fogalmazott:

- Mi vagyunk az elsők, akik kimutattuk, hogy a Chlamydia pneumoniae közvetlenül az orron keresztül az agyba juthat, ahol az Alzheimer-kórhoz hasonló elváltozásokat indíthat el.

Fontos azonban hangsúlyozni: ez egyelőre állatkísérletekben figyelték meg.

Az Alzheimer-kór és az amiloid-béta szerepe

Az egerek agyában a fertőzés hatására megnőtt az úgynevezett amiloid-béta fehérje mennyisége. Ez a fehérje az Alzheimer-kór egyik legismertebb biológiai jelzője, mivel az idegsejtek között lerakódva úgynevezett plakkokat képez.

Érdekes módon egyes elméletek szerint az amiloid-béta nem csupán káros lerakódás, hanem az immunrendszer válasza fertőzésekre. Vagyis elképzelhető, hogy a szervezet így próbál védekezni a betolakodó kórokozók ellen.

Ez a nézőpont új megvilágításba helyezi az Alzheimer-kór kialakulását: nem kizárólag idegrendszeri, hanem részben fertőzéses és immunológiai folyamatként is értelmezhető.

Mit mondanak a frissebb kutatások?

Egy 2023-as áttekintő tanulmány – amelyet a Western Sydney Egyetem kutatói vezettek – tovább erősítette ezt a hipotézist. A szerzők szerint a szaglórendszer „valószínű belépési pont lehet a kórokozók számára”, mivel közvetlen anatómiai kapcsolatban áll az aggyal.

Ez különösen azért érdekes, mert az Alzheimer-kór korai tünetei között gyakran szerepel a szaglás romlása is. Ez arra utalhat, hogy a folyamat már a betegség kezdeti szakaszában érinti ezt a rendszert.

Mennyire kell komolyan vennie mindezt?

A válasz röviden: óvatosan, de nem félvállról.

A jelenlegi bizonyítékok még nem elegendőek ahhoz, hogy kijelentsük: az orrpiszkálás növeli az Alzheimer-kór kockázatát. A kutatások jelentős része állatkísérleteken alapul, és az emberi szervezet jóval összetettebb.

Ugyanakkor az irány figyelemre méltó. Az idegrendszeri betegségek hátterében egyre több kutatás talál fertőzéses és gyulladásos tényezőket, így ez a mechanizmus is beleillik a képbe.

Amit már most is érdemes megfontolni

Bár a tudomány még nem mondta ki a végső szót, bizonyos következtetések már most is levonhatók. Az orrnyálkahártya épsége fontos védelmi vonal, amely segít távol tartani a kórokozókat.

A szakértők ezért nem véletlenül figyelmeztetnek:

- Ha károsítja az orr belső felszínét, növelheti annak esélyét, hogy baktériumok jussanak az agyba.

Nem egyetlen ok – hanem egy összetett kirakós

Az Alzheimer-kór kialakulása rendkívül összetett folyamat. Az életkor továbbra is az egyik legfontosabb kockázati tényező, de a kutatók egyre inkább vizsgálják a környezeti hatásokat is.

- Nemcsak az életkor számít, hanem a környezeti tényezők is. Úgy gondoljuk, hogy a baktériumok és vírusok kulcsszerepet játszhatnak – mondta St John.

Ez azt jelenti, hogy a jövőben a megelőzés nemcsak genetikai és életmódbeli kérdés lesz, hanem akár a fertőzések elleni védekezés is hangsúlyosabb szerepet kaphat.

Figyelmébe ajánljuk

Ezzel a szokással lényegesen csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!