Összeesett futás közben, végül ritka betegséget diagnosztizáltak nála.
- Katie Phillips egyetemi futóversenyen rosszul lett és összeesett, ami ritka autonóm idegrendszeri betegségek, POTS és vazovagális szinkópe diagnózisához vezetett.
- A tünetei szélsőséges pulzusváltozásokkal, szédüléssel és ájulással jártak, amelyek miatt kénytelen volt feladni korábbi sportos életét.
- A POTS kezelése részeként magasabb nátriumbevitelt és sótartalmú étrendet kell követnie, hogy csökkentse a rosszullétek kockázatát.
- Szívritmusfigyelők segítettek jobban megérteni szervezete működését, és megtanulta felismerni teste figyelmeztető jeleit.
- Fokozatos rehabilitáció után ismét futni kezdett, és példájával arra bátorítja az embereket, hogy vegyék komolyan testük vészjelzéseit, és időben kérjenek orvosi segítséget.
Egy váratlan rosszullét örökre megváltoztatta egy fiatal nő életét. Katie Phillips mindössze 21 éves volt, amikor egy egyetemi futóversenyen összeesett. Az első vizsgálatok alapján az orvosok attól tartottak, hogy súlyos szívprobléma áll a háttérben, a végső diagnózis azonban egy ritka autonóm idegrendszeri betegség lett. Azóta megtanulta együtt élni az állapotával, és ma már egy egyszerűnek tűnő dolog – néhány zacskó só – is nélkülözhetetlen része a mindennapjainak.
Egész életében sportolt
Katie Phillips gyermekkora óta a sport körül forgott az élete. Úszott, futott, atletizált, lovagolt és íjászkodott is, ezért soha nem gondolta volna, hogy egy nap a saját szervezete fogja megállásra kényszeríteni.
Még egyetemista volt, amikor egy futóverseny során minden előjel nélkül összeesett. A körülötte lévők azonnal segítséget hívtak, őt pedig sürgősségi osztályra szállították. Akkor még senki sem sejtette, hogy egy hosszú kivizsgálási folyamat veszi kezdetét.
Az első vizsgálatok eredménye mindenkit megdöbbentett
A kórházban elvégzett vérvizsgálatok alapján az orvosok kezdetben arra gyanakodtak, hogy a fiatal nő szíve súlyos veszélyben lehet.
Katie később úgy emlékezett vissza, hogy az egyik orvos azt mondta neki: a laboreredményei alapján olyan képet lát, mintha szívrohama lett volna, vagy rövid időn belül bekövetkezhetne egy ilyen esemény. A mindössze 21 éves nő számára ez teljesen felfoghatatlan volt.
- Mindig is egészséges és aktív voltam - mesélte.
A további vizsgálatok azonban nem támasztották alá a szívrohamot. Ehelyett egy jóval ritkább, sokak számára ismeretlen betegséget diagnosztizáltak nála.
Két krónikus betegséget diagnosztizáltak
Az orvosok végül poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómát (POTS) és vazovagális szinkópét állapítottak meg.
Mindkét állapot az autonóm idegrendszer működését érinti. Ez az idegrendszeri terület szabályozza többek között a vérnyomást, a pulzust, a légzést és számos olyan testi folyamatot, amely normál esetben automatikusan működik.
Ha ez a szabályozás felborul, a szervezet nehezen alkalmazkodik például ahhoz, amikor valaki feláll, hosszabb ideig áll egy helyben vagy fizikai terhelés éri.
Katie esetében ez rendkívül szélsőséges pulzusváltozásokhoz vezetett. Nyugalomban a pulzusa akár 60 ütés/perc alá is csökkenhetett, máskor viszont néhány pillanat alatt közel 200-ra emelkedett.
Ennek következtében szédülés, remegés, erős szívdobogásérzés, gyengeség és ájulás jelentkezett.
Mi az a POTS?
A poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma, röviden POTS, egy viszonylag ritka, de egyre gyakrabban felismert autonóm idegrendszeri betegség. Leginkább fiatal nőknél fordul elő, és gyakran hosszú évek telnek el, mire megszületik a pontos diagnózis.
A betegség egyik legjellemzőbb tünete, hogy felálláskor a pulzusszám legalább 30 ütés/perccel emelkedik – serdülőknél ennél is nagyobb növekedés figyelhető meg –, miközben a vérnyomás nem feltétlenül csökken jelentősen.
A betegek gyakran panaszkodnak állandó fáradtságra, szédülésre, ködös gondolkodásra, koncentrációs nehézségekre, fejfájásra, hányingerre, remegésre vagy akár ismétlődő ájulásokra. Sokan évekig úgy érzik, hogy panaszaikra nincs magyarázat, ezért nem ritka, hogy kezdetben szorongásnak vagy pánikbetegségnek tulajdonítják a tüneteket.
Bár jelenleg nincs végleges gyógymódja, megfelelő kezeléssel a betegek jelentős része lényegesen jobb életminőséget érhet el.
A diagnózis után búcsút kellett mondania a sportnak
Katie számára talán ez volt az egyik legnehezebb időszak.
Korábban a sport határozta meg a mindennapjait, ezért nehezen tudta elfogadni, hogy a szervezete már nem bírja ugyanazt a terhelést.
Elmondása szerint sokáig azon gondolkodott, milyen jövő vár rá, ha többé nem végezheti azokat a mozgásformákat, amelyeket mindig is szeretett.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy később egy szívritmusfigyelő készülék felhelyezését követően súlyos fertőzés, majd szepszis alakult ki nála, ami újabb hosszú felépülési időszakot jelentett.
Miért kell mindig sót hordania magánál?
A POTS kezelésének egyik legfontosabb eleme az életmód átalakítása.
Az orvosok sok betegnek azt javasolják, hogy – ha nincs ellenjavallata – növelje a folyadék- és a nátriumbevitelt. Ennek az a célja, hogy több folyadék maradjon a keringésben, ezáltal csökkenjen a felálláskor jelentkező rosszullétek és vérkeringési problémák kockázata.
Katie ezért ma már tudatosan magasabb sótartalmú étrendet követ.
- Sok sót fogyasztok. Sós tasakokat hordok magamnál, arra az esetre, ha remegni kezdenék.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez kizárólag orvosi javaslat alapján történhet. A túlzott sóbevitel az egészséges emberek számára nem ajánlott, sőt bizonyos betegségek – például magas vérnyomás vagy vesebetegség – esetén kifejezetten káros lehet.
Több monitor segített megérteni a saját szervezetét
A diagnózis után Katie hosszabb ideig különböző szívritmusfigyelő eszközöket viselt. Ezek segítségével az orvosok pontosabban feltérképezték, mikor és milyen helyzetekben jelentkeznek a tünetei.
A fiatal nő szerint ez nemcsak a kezelést segítette, hanem azt is, hogy megtanulja felismerni teste figyelmeztető jelzéseit.
Ma már tudja, mikor kell megállnia, pihennie vagy folyadékot és sót pótolnia, így sokkal ritkábban kerül súlyos rosszullétbe.
Visszatért a futáshoz – de egészen másképp
Bár korábban úgy tűnt, hogy végleg búcsút kell mondania a sportnak, fokozatos rehabilitációval és szakorvosok támogatásával ismét elkezdett mozogni.
Az idei London Landmarks félmaraton teljesítése számára nem egyszerű sporteredmény volt, hanem annak bizonyítéka, hogy megfelelő kezeléssel a POTS sem feltétlenül jelenti az aktív élet végét.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a betegsége meggyógyult. A tünetek továbbra is bármikor jelentkezhetnek, ezért folyamatosan figyelnie kell szervezete jelzéseire.
Ezeket a tüneteket nem érdemes félvállról venni
A története kapcsán Katie arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a visszatérő rosszulléteket, ájulásokat vagy megmagyarázhatatlan szívdobogásérzést nem szabad egyszerűen a stresszre vagy a fáradtságra fogni.
Különösen fontos az orvosi kivizsgálás, ha a panaszok ismétlődnek, fizikai terhelés közben jelentkeznek, vagy olyan tünetek társulnak hozzájuk, mint a mellkasi fájdalom, légszomj vagy eszméletvesztés.
Katie szerint a legfontosabb tanulság az, hogy érdemes odafigyelni a test jelzéseire.
- Könnyű mindent a stresszre vagy az idegekre fogni, de néha a tested próbálja elmondani, hogy valami nincs rendben. Nem számít, milyen nehéznek tűnik a helyzet, mindig van remény.
Fémes ízt érzett a szájában, majd kiderült: veszélyes rák áll a háttérben
- Fémes ízt érzett a szájában, majd kiderült: veszélyes rák áll a háttérben
- Azt hitte, szívrohama van – ám kiderült, hogy a teste egészen mást próbál üzenni
- Úgy kezdett el viselkedni, mint egy 4 éves – egy ritka agybetegség első jele volt a megdöbbentő változás
- Vért könnyezett egy 11 éves fiú – egy rendkívül ritka betegség áll a háttérben
- „Azt hiszem, mindenkit ismerek, akit meglátok” – egy neurológiai betegség miatt még az idegeneket is ismerősnek gondolja a brit nő
- 23 éves koráig senki nem jött rá, hogy Down-szindrómás: az orvosok se hitték el
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
