Akut veseelégtelenség: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

Hevenyen kialakuló, rendszerint visszafordítható (reverzibilis) típusú veseelégtelenség. Akut veseelégtelenségben gyorsan romlik (néhány naphét alatt) a vese szűrő-(filtrációs) képessége, azaz a vérben levő anyagcsere melléktermékek kiszűrése, emiatt felszaporodnak a káros anyagcseretermékek, illetve felborul a szervezet sóvízháztartása és sav-bázis-egyensúlya.

Az akut veseelégtelenség előfordulása

Fejlődő országokban a fertőzéses eredetű hasmenéses betegségek okozta kiszáradás az elsőszámú ok, ezért az ilyen helyeken elsősorban a gyermekeket érinti az akut veseelégtelenség. A fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban az akut veseelégtelenséget elsősorban egyes egészségügyi beavatkozások, gyógyszerek, kontrasztanyagok, illetve bizonyos betegségek okoznak, ezért az ilyen helyeken az idős emberek a veszélyeztetettek.

Az akut veseelégtelenség okai

Három fő csoportba oszthatók az okok, a vesékhez viszonyított elhelyezkedésük szerint.

1. 1 Vese előtti (prerenális) okok: elégtelen vérellátás – vérvesztés, szívelégtelenség, súlyosan alacsony vérnyomás (sokk), magas vérnyomás vagy májelégtelenség miatt.
2. 2 A vesét közvetlenül érintő (renális) okok: allergiás reakciók (gyógyszerek, kontrasztanyagok), mérgezés (gyógyszerek, vegyszerek), akut veseszövet-gyulladás (glomerulonefritisz), elzáródott artériákvénák a vesében, tubuláris elzáródások (immunglobulin könnyűláncok, urátok, oxalátok), hemolitikus-urémiás szindróma - ez utóbbi a leggyakoribb oka az akut veseelégtelenségnek gyermekekben.
3. 3 Vese utáni (posztrenális) okok: a húgyutak elzáródása – megnagyobbodott prosztata, különböző daganatok, illetve kövek miatt.

Az akut veseelégtelenség tünetei

A vizeletképzés és a vizelet ürítésének csökkenése (oligo-/anuria), valamint az úgynevezett retenciós paraméterek (karbamid, kreatinin) emelkedése. Az akut veseelégtelenség kezdeti szakaszában nincsenek számottevő tünetek, később azonban a lábfej és a bokák megduzzadása, deréktáji fájdalom, fokozott fáradékonyság, émelygés, étvágytalanság, hányinger, általános viszketés (pruritusz), aluszékonyság, olykor pedig pszichés izgalom alakul ki, valamint egyre sötétebb színű lesz a vizelet.

Az akut veseelégtelenség lefolyása

Négy stádiuma van:

1. 1 A vesék károsodása (shock, vesetoxinok),
2. 2 Oligoanuria (kevés vizelet, illetve a vizelet ürítés teljes hiánya),
3. 3 Polyuria (a vesék nem képesek visszaszívni a filtrátumot),
4. 4 Restitúciós fázis (a normális veseműködés helyreállása).

Az akut veseelégtelenség diagnózisa

Elsősorban a beteg kórtörténete, panaszai és tünetei, valamint fizikális vizsgálata alapján merülhet fel az akut veseelégtelenség gyanúja. A vizelet mennyisége, illetve a laboratóriumi leletek – pl. a szérum retenciós paraméterek (karbamid, kreatinin), elektrolitok, vérgázanalízis, valamint a vizelet üledék, fehérje, fajsúly és ozmolalitás meghatározása megerősítik a diagnózist.

Színes doppler-ultrahang vizsgálattal, esetleg CT vagy MRI vizsgálattal láthatóvá tehetők a megnagyobbodott vesék, ami vizeletpangásra utalhat, valamint láthatóvá válik egy esetleges húgyúti szűkületkő is, amennyiben ez okozza a tüneteket.

Az akut veseelégtelenség terápiája

Az első lépés az alapbetegség azonosítása és kezelése – például a shocktalanítás, a vaszkuláris okok miatt kialakult akut veseelégtelenségben a revaszkularizáló eljárások alkalmazása, vizeletelfolyási akadályok esetén pedig urológiai kezelés.

Az akut veseelégtelenség és közvetlen szövődményei, így a vízretenció, a vér savassága és magas káliumszintje, valamint a megnövekedett karbamidszint rendszerint sikeresen kezelhetők.

Korlátozni kell a vesén keresztül kiürülő anyagok bevitelét pl. só (nátrium), kálium, bizonyos gyógyszerek (pl. digoxin, egyes antibiotikumok), és a víz (csak az elvesztett folyadék pótlása, kivéve, ha egyébként is folyadékpótlásra van szükség). Egyes tápanyagok (pl. glükóz) mellett bizonyos aminosavakat is adnak a betegnek a megfelelő fehérje-egyensúly fenntartása érdekében.

Az akut veseelégtelenség hosszadalmas is lehet, ekkor az anyagcsere melléktermékeket és a felesleges vizet dialízissel kell eltávolítani. Ha a vesék károsodása visszafordíthatatlan, akkor az akut veseelégtelenség krónikussá válik.

Az akut veseelégtelenség megelőzése

Hazánkban a betegség elsősorban az idős betegeket érinti, ezért a vizelet mennyiségének monitorozása, valamint a vesefunkciók ellenőrzése segíthet az akut veseelégtelenség kialakulásának megelőzésében.

Fontos és hasznos tudnivalók az akut veseelégtelenségről

Az akut veseelégtelenség egy olyan állapot, amely nemcsak a veséket érinti, hanem szinte az egész szervezet működésére kihat. A folyadék- és elektrolit-háztartás zavara például szívritmuszavarokhoz, izomgörcsökhöz és idegrendszeri tünetekhez vezethet. A magas káliumszint (hiperkalémia) különösen veszélyes, mert rövid idő alatt életveszélyes szívmegállást okozhat. Éppen ezért az intenzív osztályon kezelt betegek esetében a vér káliumszintjének folyamatos ellenőrzése kulcsfontosságú.

A betegség kimenetele erősen függ attól, mennyire gyorsan sikerül felismerni és megállítani a kiváltó okot. Ha a háttérben például egy kiszáradással járó állapot áll, a megfelelő folyadékpótlás szinte teljes gyógyulást hozhat. Ugyanakkor ha a vesék szövete közvetlenül károsodik – például mérgező anyagok vagy súlyos gyulladás miatt –, a felépülés hosszadalmas lehet, és nem mindig teljes.

Fontos megérteni, hogy az akut veseelégtelenség nem mindig jelent teljes vizeletelakadást. A beteg időnként normál mennyiségű vizeletet is üríthet, ám annak összetétele eltér a szokásostól, például alacsony a nátriumtartalma vagy túl híg. Ezért a vizelet mennyiségének figyelése mellett a laborvizsgálatok rendszeres ellenőrzése nélkülözhetetlen.

Kockázati tényezők

Az időskor mellett több tényező is hajlamosíthat az akut veseelégtelenségre. Ilyenek a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a krónikus szívelégtelenség, valamint a meglévő vesebetegségek. A kontrasztanyagokkal végzett vizsgálatok (például CT-angiográfia) szintén növelik a kockázatot, különösen akkor, ha a beteg már eleve vesefunkciós zavarral küzd.

Szövődmények

Az akut veseelégtelenség kezeletlenül több szövődményt is okozhat. Ezek közül a legfontosabbak:

• Folyadék-túlterhelés, ami tüdőödémát válthat ki.
• Anyagcsere-eltérések, például acidózis, amikor a vér túl savas lesz.
• Fertőzések, mivel a vesekárosodás gyengítheti az immunrendszert.
• Hosszú távú vesekárosodás, amely krónikus veseelégtelenséghez vezethet.

Életmód és étrendi javaslatok

A betegek számára kiemelten fontos a diéta betartása. A fehérjebevitel korlátozása segíthet csökkenteni a mérgező melléktermékek mennyiségét, ugyanakkor a teljes fehérjemegvonás nem ajánlott, mert az izomtömeg gyors csökkenéséhez vezethet. Az étrend összeállítását mindig dietetikus és orvos közösen végzi. Emellett kerülni kell a túlzott só- és káliumbevitelt: a banán, a paradicsom, a burgonya vagy a diófélék például magas káliumtartalmuk miatt csak mértékkel fogyaszthatók.

Prognózis

Az akut veseelégtelenség kimenetele nagyon változó. Egyes esetekben teljes gyógyulás következik be, míg máskor maradandó vesekárosodás alakul ki. A halálozás főleg akkor magas, ha a betegség szepszishez, sokkhoz vagy többszervi elégtelenséghez kapcsolódik. Ezért minden olyan betegnél, akinél fennáll a kockázat, fokozott figyelmet igényel a vesefunkció rendszeres ellenőrzése.

Megelőzés a mindennapokban

Az egészséges életmód jelentős szerepet játszik a megelőzésben. A megfelelő folyadékbevitel, a vérnyomás kontroll alatt tartása, a cukorbetegség gondozása és a vesére toxikus gyógyszerek kerülése mind hozzájárulhatnak a vesék védelméhez. Idősebb embereknél és krónikus betegségben szenvedőknél minden nagyobb műtéti beavatkozás vagy kontrasztanyagos vizsgálat előtt különösen indokolt a vesefunkció ellenőrzése és a szükséges óvintézkedések megtétele.

Gyakori kérdések az akut veseelégtelenségről

Miben különbözik az akut veseelégtelenség a krónikus veseelégtelenségtől?

Az akut forma hirtelen, napok-hetek alatt alakul ki, és sokszor visszafordítható, ha a kiváltó okot időben felismerik és kezelik. A krónikus veseelégtelenség ezzel szemben lassan, évek alatt romlik, és többnyire végleges károsodáshoz vezet.

Mennyi idő alatt gyógyulhat meg valaki akut veseelégtelenségből?

A felépülés néhány naptól akár több hónapig is eltarthat. Ha a veseszövet nem sérült súlyosan, teljes regeneráció lehetséges, de egyes esetekben maradandó károsodás marad vissza.

Milyen tünetek esetén kell sürgősen orvoshoz fordulni?

Ha valaki azt tapasztalja, hogy a vizelet mennyisége hirtelen lecsökken, a bokái vagy lábfeje megduzzad, tartós hányingere, fáradtsága vagy zavartsága jelentkezik, esetleg légszomja támad, azonnal orvosi ellátásra van szüksége.

Lehet-e akut veseelégtelenség kontrasztanyagos vizsgálat után?

Igen, bizonyos kontrasztanyagok átmeneti vesekárosodást okozhatnak, különösen akkor, ha a betegnek már van valamilyen vesebetegsége, cukorbetegsége vagy időskorú. Ilyen esetekben előzetes vesefunkciós vizsgálat és bőséges folyadékbevitel segíthet a megelőzésben.

Milyen szerepe van a dialízisnek?

Dialízisre akkor van szükség, ha a vesék annyira károsodtak, hogy nem tudják eltávolítani a felesleges vizet és méreganyagokat. Ez általában átmeneti kezelés, amíg a vesék regenerálódnak, de súlyos esetben tartósan is szükség lehet rá.

Hogyan előzhető meg az akut veseelégtelenség?

A legfontosabb a megfelelő folyadékbevitel, a vesére káros gyógyszerek indokolatlan szedésének kerülése, a krónikus betegségek – például cukorbetegség, magas vérnyomás – gondos kezelése, valamint az időskorban végzett vizsgálatok és beavatkozások előtti fokozott figyelem a vesefunkcióra.

Visszatérhet-e az akut veseelégtelenség?

Igen, ha a kiváltó tényezők ismét fennállnak. Például egy újabb súlyos kiszáradás, kontrasztanyagos vizsgálat vagy gyógyszermérgezés újra előidézheti a betegséget. Ezért fontos a megelőző életmód és a rendszeres kontrollvizsgálat.

Leptospirózis okozhat akut veseelégtelenséget?

Igen, a leptospirózis okozhat akut veseelégtelenséget, különösen a súlyos formáiban, ami a Weil-betegség része lehet. A fertőzés során a baktériumok közvetlenül is károsíthatják a veseszövetet, és a szervezet gyulladásos reakciója, valamint a kiszáradás és a keringési elégtelenség szintén hozzájárulhat a vesefunkció romlásához. Akut veseelégtelenség esetén gyakran jelentkezik csökkent vizeletürítés, ödéma, elektrolit-zavarok és emelkedett kreatinin- és urea-szint a vérben.

Akut veseelégtelenség összefügg a májkómával?

Igen, az akut veseelégtelenség összefügghet a májkómával, mivel a két szerv működése szorosan kapcsolódik egymáshoz. Súlyos májelégtelenség vagy májkóma esetén gyakran kialakul hepatorenalis szindróma, ami a májbetegség következtében fellépő veseelégtelenséget jelenti. Ilyenkor a májkárosodás miatt csökken a vesék vérellátása, és felborul a szervezet folyadék- és elektrolit-egyensúlya, ami a vese működésének gyors romlásához vezethet. Az akut veseelégtelenség tovább fokozza a szervezetben felhalmozódó méreganyagokat, így súlyosbíthatja a májkómát vagy annak kialakulását.

Felhasznált irodalom:

• Gerd Herold Belgyógyászat, 2001., B+V Kiadó
• Mark H. Beers MSD Orvosi kézikönyv a családban, Melania Kiadó
• KDIGO Clinical Practice Guideline for Acute Kidney Injury. Kidney International Supplements. 2012;2(1):1–138.
• Bellomo R, Kellum JA, Ronco C. Acute kidney injury. Lancet. 2012;380(9843):756–766.
• Kellum JA, Romagnani P, Ashuntantang G, et al. Acute kidney injury. Nature Reviews Disease Primers. 2021;7:52.
• O’Connor ME, Kirwan CJ, Pearse RM, Prowle JR. Incidence and associations of acute kidney injury after major abdominal surgery. Intensive Care Medicine. 2016;42:521–530.
• Lewington AJP, Cerdá J, Mehta RL. Raising awareness of acute kidney injury: a global perspective of a silent killer. Kidney International. 2013;84(3):457–467.
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Betegtájékoztatók és szakmai anyagok.
• Magyar Nephrológiai Társaság. Akut vesekárosodás irányelvei.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!