Ezeket látta már?

Ez így nem lesz jó szívem! Horkol, fáradtan ébred minden reggel? Lehet, hogy éjszaka százszor is megáll a légzése

Tünet

2025. november 08. 22:04

PTA

szerző

dr. Csóka János szakértő

fül-orr-gégész

Az éjszakai horkolás nem csak a párkapcsolatát, a szívét is tönkreteheti.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezeket és a megoldás lehetőségeit mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot.

Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.

Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Milyen kockázata van az éjszakai légzéskimaradásnak?

Aki alvási apnoéval, éjszakai légzéskimaradással küzd, annak ugyan közvetlen életveszéllyel nem kell számolnia, de tisztában kell lennie azzal, hogy a jelenség milyen egészségkárosító hatásokkal járhat.

A légzéskimaradások során csökken a vér oxigénszintje, a széndioxidszint viszont emelkedik, ami megemeli az adrenalinszintet, így emelkedik a vérnyomás és a pulzus is. Az alvási apnoéval küszködő beteg tulajdonképpen kisebb fuldoklások sorozatán esik át éjjelente, ami komoly stresszt jelent a szervezet számára. Ez a stressz az, ami hosszú távon számos betegség rizikófaktora, például az alábbiaké:

Rövid távon pedig az ilyen módon zavart éjjeli alvás olyan nappali hatásokat eredményezhet, mint fizikai és szellemi fáradtság, nehéz ébredés, nappali aluszékonyság, koncentrációzavar, csökkenő libidó, pszichés problémák, esetleg szívritmuszavar. Ezen kívül azzal is számolni kell, hogy ezek a következmények közvetve a hálótársat is veszélyeztetik a megzavart alvás miatt.

A horkolás és az alvási apnoé is többféle módon kezelhető

A horkolás és az alvási apnoé kivizsgálásban szerepe van a fül-orr-gégésznek és a szomnológusnak is. A fül-orr-gégész azt vizsgálja, van-e valamilyen anatómiai rendellenesség a háttérben, például orrpolipok, orrsövényferdülés, orrkagyló túltengés, megnagyobbodott garat-, vagy orrmandula, megnagyobbodott nyelvgyök, vagy laza gégefedő és hogy szükség van-e annak műtéti megoldására. A szomnológus pedig éjszakai alvásvizsgálat segítségével tudja felállítani a diagnózist, meghatározni a légzészavar súlyosságát és ennek alapján terápiát javasolni.

- Bizonyos esetekben szükség lehet életmódváltásra is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz – ismerteti dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész. - Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek, orrszárny tágító tapasz. Súlyos esetben alkalmazható pozitív nyomású légsínterápia is, közismert nevén CPAP, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartható nyitva a garat. Tehát a kiváltó ok ismeretében számos lehetőség elérhető a horkolás és az alvási apnoé megszüntetéséhez, amivel az egészségi kockázatok is jelentősen csökkennek, és az életminőség is határozottan javul – az érintettnél és a horkolásnak kitett családtagoknál is.

Az alvási apnoé típusai és tünetei

A szakirodalom három fő formát különböztet meg:

Obstruktív alvási apnoé (OSA): a leggyakoribb típus, amikor a légutak fizikai elzáródása miatt szakad meg a légzés.
Centrális alvási apnoé: ritkább, de veszélyesebb forma, amikor az agy nem küld megfelelő légzésparancsot a légzőizmoknak.
Keveredett forma: a két típus kombinációja.

A tünetek közé nemcsak a hangos, szaggatott horkolás és a légzésszünetek tartoznak, hanem a reggeli fejfájás, a szájszárazság, az éjszakai izzadás vagy az éjszakai gyakori vizelési inger is. A betegek sokszor nem is sejtik, hogy miért érzik magukat kimerültnek napközben – gyakran csak a partner figyelmezteti őket a gyanús légzésszünetekre.

A diagnózis: hogyan derül ki, hogy alvási apnoéról van szó?

A kivizsgálás első lépése a fül-orr-gégészeti vizsgálat, amely az anatómiai akadályokat térképezi fel. Ezt követheti az alváslaboratóriumi vizsgálat – úgynevezett poliszomnográfia –, amely egy éjszakán át figyeli a beteg alvását. Mérik a légzést, a szívritmust, az oxigénszaturációt, a testhelyzetet és az agyi aktivitást. Az így kapott adatokból megállapítható, hány légzésszünet történt, és ezek mennyi ideig tartottak.

Enyhébb esetben otthoni, hordozható készülékkel is elvégezhető a vizsgálat. Ezek a modern eszközök – például az ApneaLink vagy WatchPAT típusú monitorok – képesek az oxigénszint és a horkolási mintázat mérésére, így megkönnyítik a diagnózist anélkül, hogy a betegnek kórházban kellene aludnia.

A kezeletlen alvási apnoé hosszú távú következményei

A légzéskimaradások ismétlődése éveken át tartó, fokozatos egészségromlást idézhet elő. A tartós oxigénhiány és a stresszhormonok túlműködése megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, különösen a magas vérnyomás, szívritmuszavar, stroke és szívinfarktus kockázatát.

Egy 2023-as, a European Heart Journal-ban megjelent tanulmány szerint az alvási apnoéval diagnosztizált betegek körében 46%-kal gyakoribb a magas vérnyomás, és több mint kétszeres a stroke kialakulásának valószínűsége a nem érintettekhez képest.

A kognitív funkciókra is hat: memóriaromlás, koncentrációs zavarok, sőt a demencia korai kialakulásának rizikója is összefüggésbe hozható a krónikus alvásmegszakítással. A pszichés hatás sem elhanyagolható: sok beteg szorongásról, ingerlékenységről és hangulatzavarról számol be.

Hogyan kezelhető hatékonyan a horkolás és az apnoé?

A kezelés alapja mindig az egyéni ok feltárása. Enyhébb esetekben már az életmódbeli változtatások is sokat segíthetnek:

Súlycsökkentés – a garatfalon lerakódott zsírpárnák csökkentik a légúti ellenállást.
Hát helyett oldalfekvés – így a nyelv és a lágy szájpad kevésbé zárja el a légutakat.
Alkoholfogyasztás és nyugtatók kerülése – ezek ellazítják a garat izmait, fokozva a horkolást.
Orrlégzés javítása – orrsprayk, orrszárny tágítók, allergiakezelés révén.

Ha ezek nem elegendők, a szomnológus a korábban említett CPAP-terápiát (Continuous Positive Airway Pressure) javasolhatja. Ez egy kényelmes maszkból és légpumpából álló készülék, amely folyamatos, enyhe légnyomást tart fenn, így megakadályozza a légutak összeesését. Bár elsőre furcsának tűnhet, a betegek többsége már néhány éjszaka után látványos javulást tapasztal: kipihentebbek, éberebbek, a vérnyomásuk rendeződik, és a partnerük is újra nyugodtan alhat.

Súlyos, anatómiai eltérés esetén – például orrsövényferdülés, nagy mandulák, laza nyelvgyök – műtéti megoldás is szóba jöhet. A modern technikák, például a lézeres garatplasztika vagy a rádiófrekvenciás beavatkozás kíméletesen, gyors gyógyulással korrigálják a szűkületet.

A nem kezelt horkolás rejtett társadalmi hatása

Kevesen gondolnak rá, de a horkolás és az alvási apnoé a közlekedésbiztonságot is befolyásolhatja. A krónikus fáradtság miatt a reakcióidő nő, a figyelem csökken – a statisztikák szerint az alvászavaros sofőrök kétszer gyakrabban okoznak balesetet. Egyes országokban már a jogosítvány hosszabbítását is alvásorvosi vizsgálathoz kötik, ha a vezető súlyos apnoéval küzd.