A Lyme-kór fázisai: hogyan fejlődik ki és mit tehet ellene?
A Lyme-kór az egyik legelterjedtebb kullancsok által terjesztett bakteriális fertőzés Európában, így Magyarországon is. A betegséget a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okozza, amelyet fertőzött kullancsok terjesztenek. A Lyme-kór lefolyása nem egyetlen szakaszból áll – több fázison keresztül alakul ki, és a tünetei is az idő előrehaladtával változnak. Íme, hogyan!
Korai lokalizált fázis – az első hetek veszélyei
A fertőzés általában néhány napon vagy héten belül jelentkezik a kullancscsípés után. A baktérium először a bőrben telepszik meg, és helyi gyulladást idéz elő. A legjellegzetesebb tünet az úgynevezett erythema migrans, egy piros, ovális vagy körkörös, kokárdaszerű bőrelváltozás, amely fokozatosan terjed kifelé, miközben középen halványul. Ez a bőrtünet sok esetben fájdalommentes, és akár el is kerülheti a figyelmet – pedig ez az egyik legbiztosabb jele annak, hogy Lyme-kórról van szó.
A bőrjelenségen túl egyre gyakoribbá válhatnak a nem specifikus tünetek: enyhe láz, fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, valamint duzzadt nyirokcsomók. Ebben a fázisban a betegség még jól kezelhető, általában szájon át szedhető antibiotikumokkal, és ha a terápiát időben elkezdik, a gyógyulás teljes és maradandó károsodás nélküli.
Korai disszeminált fázis – amikor a kórokozó továbbterjed
Amennyiben a betegséget nem ismerik fel idejében, a baktérium továbbjut a véráramon keresztül, és eléri a szervezet távolabbi részeit is. Ez általában hetekkel vagy akár hónapokkal a csípést követően következik be. Ilyenkor a Lyme-kór már nemcsak helyi bőrtüneteket okoz, hanem az idegrendszer, a szív és az ízületek is érintettek lehetnek.
Az egyik legjellemzőbb tünet ebben a szakaszban a hirtelen kialakuló arcidegbénulás – főként a mimikai izmokat vezérlő idegek bénulnak le, ami arcfél-aszimmetriát, beszéd- vagy nyelési nehézséget okozhat. A betegek gyakran panaszkodnak szívdobogásérzésre, szabálytalan szívverésre, amit a Lyme-kardiitisz, vagyis a szívizom gyulladása okozhat. Emellett fejfájás, tarkómerevség, alvászavar, szédülés és koncentrációs nehézségek is felléphetnek, ahogy a baktérium eléri az agyburkokat vagy az idegrostokat.
A diagnózis ebben a szakaszban már könnyebb, hiszen a szervezet ekkorra elkezd ellenanyagokat termelni, így a vérből kimutatható a fertőzés szerológiai úton (pl. ELISA, Western blot). A kezelés azonban bonyolultabb, gyakran szükséges az intravénás antibiotikum-kezelés is, különösen akkor, ha idegrendszeri vagy szívérintettség lép fel.
Késői vagy krónikus fázis – a hosszan elhúzódó következmények
Ha a Lyme-kór még ekkor sem kerül felismerésre vagy a kezelés nem volt megfelelő, a fertőzés hónapokkal, akár évekkel később is súlyos, krónikus tüneteket okozhat. A baktérium ekkorra már beágyazódhat a test mélyebb szöveteibe, és tartós gyulladásos állapotot idézhet elő, amely sok esetben már nem pusztán a fertőzés, hanem az arra adott autoimmun reakció következménye is lehet.
A leggyakoribb panasz ebben a fázisban a krónikus ízületi gyulladás, különösen a térdízületben. A beteg térde időről időre megduzzad, fájdalmas lesz, noha a gyulladás nem mindig jár bőrpírral vagy melegséggel. Emellett fokozódhatnak a neurológiai panaszok is: memóriazavar, "agy-köd", ingerlékenység, alvászavar, hangulati zavarok és tartós fáradtság. Ritkábban előfordulhat a bőr sorvadásával járó elváltozás is, főként az alsó végtagokon – ezt hívják acrodermatitis chronica atrophicans-nak.
A kezelés ebben a szakaszban már nem mindig kizárólag antibiotikumra épül, hiszen a fennálló panaszok egy része inkább a szervezet immunreakciójából fakad. Szakorvosi irányítás mellett gyakran szükség van gyulladáscsökkentő szerekre, rehabilitációra, fizioterápiára, sőt pszichés támogatásra is, hogy a beteg visszanyerje korábbi életminőségét.
Halálos a Lyme-kór?
A Lyme-kór általában nem halálos, de súlyos, maradandó szövődményeket okozhat, ha nem kezelik időben vagy megfelelően. Az esetek túlnyomó többségében azonban jól gyógyítható, különösen, ha az első fázisban felismerik és kezelik.
Fontos a megelőzés
A Lyme-kór tehát nem egy egyszerű „kullancscsípés utáni nátha”, hanem egy komoly betegség, amely több szervrendszert is érinthet, és ha nem kezelik időben, súlyos, hosszan elhúzódó következményekkel járhat. Éppen ezért a megelőzés kiemelten fontos. Sajnos védőoltás egyelőre nincs ellene, ami tehetünk az az, hogy túrázás, erdőben, kertben való tartózkodás után mindig alaposan ellenőrizzük testünket, különösen a hajlatokat, nyakat és a fejbőrt, ahol a kullancsok szívesen megbújnak. Ha kullancsot talál, azt azonnal és szakszerűen távolítsa el – minél hamarabb teszi ezt meg, annál kisebb az esély a fertőzésre. És ami a legfontosabb: ha bármilyen gyanús tünetet észlel, ne várjon napokat vagy heteket – forduljon azonnal orvoshoz. Hiszen a Lyme-kór időben felismerve jól gyógyítható!
Így távolítsa el a kullancsot
A kullancscsípés helyén pici rózsaszínes bőrpír van, ez Lyme-kór? Az orvos válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
