Bal oldali mellkasi fájdalom: a test jelez, de nem mindegy, hogy mit üzen! Erre figyeljen oda

A mellkas bal oldalán rengeteg különböző szövet, szerv és ideg fut, így a fájdalom eredete is sokféle lehet. A legfontosabb mindig az életveszélyes okok gyors kizárása, csak utána kereshetők a „gyakoribb, de kevésbé súlyos” magyarázatok.

A bal oldali mellkasi fájdalom az egyik legijesztőbb tünet, amellyel valaha találkozhatunk. Sokak számára egyet jelent a szívvel – és igaz is, hogy bizonyos esetekben valóban azonnali orvosi ellátást igénylő állapot áll a háttérben. Ugyanakkor az is igaz, hogy a mellkas ezen oldalán rengeteg különböző szövet, szerv és ideg fut, ezért a fájdalom eredete nagyon sokféle lehet. Érdemes tehát nem csak félni, hanem érteni is, mit üzen a test.

Mi minden állhat a bal oldali mellkasi fájdalom mögött?

1. A szív eredetű okok – az első, amit ki kell zárni

A szív eredetű mellkasi fájdalmak közül a legismertebb az angina pectoris, amely akkor alakul ki, ha a szívizom nem jut elég oxigénhez. Nyomó, szorító érzést okoz, amely kisugározhat a bal karba, vállba, állkapocsba.

A legsúlyosabb forma az akut szívinfarktus, amely jellemzően:

• hirtelen jelentkezik,
• erős, szorító, „nehéz” fájdalmat okoz,
• verejtékezéssel, légszomjjal, hányingerrel is járhat.

Fontos: a nők gyakran atipikus tüneteket élnek át. Nem feltétlenül jelentkezik a klasszikus „bal karba sugárzó mellkasi nyomás”. Helyette gyakori a szokatlan fáradtság, emésztési zavar, hát- vagy állkapocsfájdalom, légszomj. Fiatalabb nőknél gyakran egy kevésbé ismert mechanizmus, például a spontán koszorúér-dissectio (SCAD) okozza a rohamot – amelyet sokszor elsőre fel sem ismernek.

Más szív eredetű okok is okozhatnak bal oldali fájdalmat:

• szívizomgyulladás (myocarditis),
• szívburokgyulladás (pericarditis),
• ritmuszavarok, amelyekhez mellkasi diszkomfort társulhat.

A szívizomgyulladás gyakran vírusfertőzés után alakul ki, és fiatalokat is érinthet. Az elmúlt évek kutatásai a COVID utáni esetekre is felhívták a figyelmet.

2. Mozgásszervi eredetű okok – a leggyakoribb, mégis legtöbbször túlértékelt tünet

A mellkasban futó izmok, bordaporcok, kötőszövetek meglepően gyakran felelnek a bal oldali fájdalomért. A leggyakoribb állapot a costochondritis, a bordaporc gyulladása.

Ez a fájdalom:

• élesebb, mint a szív eredetű,
• tapintásra kifejezetten érzékeny,
• mozgásra vagy testhelyzet-változtatásra fokozódik.

Sokszor stressz, felsőlégúti fertőzés, megfeszített testtartás vagy túlzott fizikai megterhelés áll mögötte.

Az utóbbi évek fájdalomkutatásai szerint a mellkasi panaszok akár 30–40%-át ilyen mozgásszervi okok okozzák.

3. Tüdőeredetű problémák – amikor a légzés is fáj

A tüdőt körülvevő kettős hártya, a pleura gyulladása éles, szúró fájdalmat okoz, amely mély levegővételre, köhögésre rosszabbodik.

A mellkasi fájdalomért felelős tüdőeredetű állapotok:

• mellhártyagyulladás (pleuritis),
• tüdőgyulladás,
• spontán légmell (pneumothorax),
• tüdőembólia, amely hirtelen kialakuló, súlyos, légszomjjal és szapora pulzussal járó kórkép.

A tüdőembólia különösen fontos: sokszor mélyvénás trombózis után jelentkezik, és életveszélyes állapot.

4. Emésztőrendszeri okok – a leggyakoribb, de legmegtévesztőbb fájdalmak

A „nem szív eredetű mellkasi fájdalom” jó része valójában nyelőcső-eredetű. Gondolhatunk:

• refluxra,
• nyelőcsőgyulladásra,
• nyelőcsőgörcsre,
• funkcionális nyelőcsőbetegségekre.

Miért fontos ez?

Mert ezek a fájdalmak meglepően hasonlítanak a szívfájdalomra: nyomó, égő érzés, mellkas középen vagy bal oldalon, sokszor kisugárzással. Étkezések után rosszabbak, fekvésre fokozódnak.

A reflux a mellkasi fájdalmak egyik leggyakoribb oka.

5. Idegi eredetű fájdalmak – amikor a mellkas „belülről szúr”

A bordaközi idegek gyulladása vagy irritációja (intercostalis neuralgia) szúró, éles, mozgásfüggő fájdalmat okozhat. Gyakran:

• hirtelen mozdulat,
• erős köhögés,
• rossz testtartás,
• vagy a herpes zoster (övsömör) áll a háttérben.

Az övsömör különösen jellegzetes: a fájdalmat 1–2 nap múlva megjelenő hólyagok követik a bordák mentén.

6. Pszichés okok – valódi fájdalom, nem „képzelgés”

A tartós stressz és a pánikroham gyakori kiváltója a mellkasi szorításnak. A pánikrohamnál jelentkezhet:

• hirtelen fellépő mellkasi fájdalom vagy szorítás,
• légszomj, „nem kapok levegőt” érzés,
• szívdobogásérzés,
• zsibbadás, remegés, halálfélelem.

Mindez nagyon hasonlíthat szívrohamra, de a háttérben a szervezet extrém stresszreakciója áll.

A pszichés okok felé vezető irányelvek szerint a sürgősségi mellkasi panaszok jelentős része (25–30%) ilyen eredetű – de ettől még valós, kezelést igénylő tünet.

7. Ritkább, de nagyon fontos kórképek

Bár ritkábbak, de életveszélyesek lehetnek, ezért érdemes megemlíteni őket:

• Aorta dissectio: hirtelen, „szakító” jellegű fájdalom, amely a hátba sugárzik.
• Nyelőcsőrepedés (Boerhaave-szindróma): erős hányás után, súlyos mellkasi fájdalommal.
• Léprepedés: baleset, ütés után bal bordaív alatt jelentkező éles fájdalom.
• Hasnyálmirigy-gyulladás: bal oldali, övszerű, hátba sugárzó fájdalom, sokszor étkezés után.

8. Long COVID – az új típusú mellkasi fájdalom

Az elmúlt évek kutatásai egyértelműen kimutatták, hogy a COVID-19 fertőzés után hónapokkal is fennmaradhat mellkasi fájdalom. Ennek lehet oka:

• korábbi, enyhén lezajlott szívizomgyulladás,
• mikroér-keringési zavarok,
• tartós gyulladásos reakciók a nyelőcsőben vagy a mellkasfalban.

Ez a típusú mellkasi fájdalom sokszor „ködös”, nehezen leírható, hullámzó intenzitású – mégis nagyon valós.

Mikor kell azonnal orvos?

A következő tünetek esetén nem szabad várni – azonnal hívni kell a 112-t:

• erős, szorító, nyomó mellkasi fájdalom,
• kisugárzás a bal karba, vállba, állkapocsba vagy hátba,
• verejtékezés, sápadtság, hányinger, légszomj,
• hirtelen kialakuló, nagyon erős fájdalom,
• véres köpet, nehézlégzés,
• féloldali gyengeség, beszédzavar, zavartság.

Ha a fájdalom újszerű, nagyon erős, vagy megmagyarázhatatlan, mindig jobb orvosi vizsgálatra menni.

Hogyan különböztesse meg a különböző fájdalomtípusokat?

Ez nem diagnózis, de segít értelmezni a test üzeneteit.

A lényeg összegezve

A bal oldali mellkasi fájdalom nem egyenlő automatikusan szívrohammal, de semmiképp sem szabad félvállról venni. A mellkas fájdalmának hátterében állhat izomfeszülés, reflux, idegizgalom, pánikroham – és állhat valóban súlyos szív- vagy tüdőeredetű probléma.

A legfontosabb az, hogy ha a fájdalom:

• új,
• erős,
• kisugárzó,
• vagy rossz közérzettel jár,

akkor mielőbb kérjen orvosi segítséget.

A teste mindig jelez. Érdemes hallgatni rá – és ha kell, időben cselekedni.

Kapcsolódó cikk

Mit jelent a mellkasi fájdalom, és mennyire veszélyes?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!