Mitől szédül meg felálláskor? Ijesztő jelenség, melyet sokan tapasztalnak

Vajon mikor kell orvoshoz fordulni a problémával?

Előfordult már Önnel, hogy felálláskor néhány másodpercre elsötétül a világ, megszédül, vagy úgy érzi, mintha meginogna a talaj a lába alatt? Ez a rövid ideig tartó szédülés meglepően gyakori jelenség. A legtöbb esetben ártalmatlan élettani reakció áll mögötte, de bizonyos helyzetekben akár komolyabb egészségügyi probléma jele is lehet.

Az orvostudomány ezt az állapotot ortosztatikus hipotenziónak nevezi, amely azt jelenti, hogy a vérnyomás hirtelen csökken, amikor fekvő vagy ülő helyzetből álló helyzetbe kerülünk.

A modern kutatások szerint ez az állapot nem pusztán egy egyszerű szédülés, hanem a keringés, az idegrendszer és az érfalak együttműködésének zavarára utalhat. Emiatt a tünet különösen fontos lehet idősebb korban vagy bizonyos betegségek esetén.

Mi történik a szervezetben felálláskor?

Amikor fekvő vagy ülő helyzetből feláll, a gravitáció azonnal hatni kezd a vérkeringésre. A vér egy része az alsó testfél ereibe áramlik, főként a lábak és a hasüreg vénáiba. Ennek következtében rövid időre csökken a szívbe visszatérő vér mennyisége, így a vérnyomás is mérséklődhet.

Az egészséges szervezet azonban gyorsan korrigálja ezt a változást. A nyaki verőérben és az aortában található baroreceptorok, vagyis nyomásérzékelő receptorok érzékelik a vérnyomás csökkenését, majd az autonóm idegrendszer segítségével azonnali válaszreakciót indítanak. A szív gyorsabban kezd verni, az erek enyhén összehúzódnak, így a vérnyomás néhány másodperc alatt stabilizálódik.

Ha ez az alkalmazkodás valamilyen okból késik vagy nem elég hatékony, átmenetileg csökken az agy vérellátása. Ennek következménye lehet a szédülés, a homályos látás vagy az átmeneti bizonytalanságérzés. A szakirodalom ortosztatikus hipotenzióról beszél akkor, ha felállás után a szisztolés vérnyomás legalább 20 Hgmm-rel csökken, vagy a diasztolés érték 10 Hgmm-rel esik vissza három percen belül.

Gyakoribb, mint gondolná

A felálláskor jelentkező szédülés nem ritka tapasztalat. Idősebb korban különösen gyakori, mivel az erek rugalmassága és az idegrendszer reakcióideje is változik az évek során. Vizsgálatok szerint a 65 év feletti emberek körülbelül egyötödénél kimutatható valamilyen fokú ortosztatikus vérnyomásesés.

Fiatalabb korban a jelenség sokszor átmeneti tényezőkhöz kapcsolódik, például folyadékhiányhoz, hirtelen testhelyzet-változtatáshoz vagy kimerültséghez.

A háttérben álló okok

Az egyik leggyakoribb magyarázat a szervezet átmeneti alkalmazkodási nehézsége. Ha valaki nagyon gyorsan áll fel, a keringési rendszernek egyszerűen nincs elegendő ideje arra, hogy kompenzálja a vér eloszlásának változását. Ilyenkor a vér egy része rövid időre a lábakban marad, miközben az agyba kevesebb jut.

A kiszáradás szintén gyakori kiváltó tényező. Amikor a szervezet folyadéktartalma csökken, a keringő vér mennyisége is kisebb lesz, ezért a vérnyomás könnyebben esik vissza felálláskor. Már mérsékelt dehidráció is fokozhatja az ortosztatikus panaszokat.

A gyógyszerek hatása is fontos tényező lehet. Egyes vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, antidepresszánsok vagy Parkinson-kór elleni készítmények befolyásolhatják az erek tónusát és a keringés szabályozását. Ilyenkor a szervezet reakciója lassabb lehet, ezért felálláskor könnyebben jelentkezik szédülés.

Bizonyos betegségek szintén növelhetik a kockázatot. Ilyen például a vérszegénység, amikor az agy oxigénellátása eleve alacsonyabb lehet. Hasonló hatással járhatnak az autonóm idegrendszert érintő betegségek, például a diabéteszes idegkárosodás vagy a Parkinson-kór, amelyek megzavarhatják a vérnyomás automatikus szabályozását.

Egy kevésbé ismert állapot: a POTS-szindróma

Fiataloknál néha egy speciális kórkép is okozhat felálláskor jelentkező szédülést. A posturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS) esetén a pulzus felálláskor jelentősen megemelkedik, miközben a vérnyomás nem feltétlenül csökken látványosan. A betegek ilyenkor szédülést, szapora szívverést, fáradtságot vagy koncentrációs nehézséget tapasztalhatnak. Ez az állapot különösen fiatal nőknél fordul elő gyakrabban.

Mikor érdemes komolyabban venni?

Az alkalmi, néhány másodpercig tartó szédülés általában nem jelent komoly problémát. Ha azonban a tünet gyakran ismétlődik, hosszabb ideig tart, vagy ájulás is társul hozzá, mindenképpen érdemes orvosi kivizsgálást kérni. A háttérben ilyenkor állhat keringési zavar, szívritmusprobléma vagy idegrendszeri eltérés is.

Érdemes orvoshoz fordulni, ha:

• a szédülés gyakran ismétlődik
• ájulás is előfordul
• mellkasi fájdalom vagy szapora szívverés társul hozzá
• új gyógyszer szedése után jelentkezik

Figyelmébe ajánljuk

Egyre többször szédül meg, amint feláll? Az orvos elmondja, mit jelez!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!