Hány éves a tüdeje valójában? Ezzel az egyszerű otthoni módszerrel megtudhatja

A tüdő életkora nem egyetlen szám, hanem egy folyamat eredménye.

A tüdőnk csendben dolgozik egész életünkben. Minden egyes belégzéssel nemcsak oxigént veszünk fel, hanem szennyező részecskéket, allergéneket és kórokozókat is. Nem meglepő tehát, hogy az idő múlásával a tüdő állapota változik – és ez a változás jóval többet árul el az egészségünkről, mint gondolnánk. Az utóbbi évek kutatásai alapján ma már egyre pontosabban értjük, mikor és hogyan öregszik a tüdő, és azt is, mit tehetünk azért, hogy minél tovább jó formában maradjon.

Mikor kezd el öregedni a tüdő?

Egy nagyszabású, több évtized adatait elemző vizsgálat szerint a tüdőfunkció jellemzően fiatal felnőttkorban éri el a csúcspontját, majd lassú, fokozatos csökkenésnek indul. A The Lancet folyóiratban közölt elemzés közel 30 000 ember hosszú távú adatait vizsgálta, és megerősítette: nőknél ez a csúcs általában korábban következik be, mint férfiaknál, de az életkorral járó hanyatlás mindkét nemnél természetes folyamat. A tanulmány egyik szerzője, Judith Garcia-Aymerich, a barcelonai ISGlobal professzora hangsúlyozza: minél jobb a tüdő állapota a „csúcsévekben”, annál nagyobb a tartalék idősebb korban is. A dohányzás, a légszennyezés és az olyan krónikus betegségek, mint az asztma, azonban jelentősen gyorsíthatják ezt a folyamatot

Ezzel az otthoni teszttel megvizsgálhatja, milyen a tüdeje állapota

A tüdő pontos vizsgálatára természetesen az orvosi rendelőkben használt spirometria a legalkalmasabb módszer, amely objektíven méri a belélegzett és kilélegzett levegő mennyiségét. Létezik azonban egy egyszerű, tájékoztató jellegű otthoni próba is, amely a kilélegzett levegő mennyiségét becsüli.

Ennek lényege, hogy egy vízzel előre beosztott palackból egy csövön keresztül, egyetlen mély kilégzéssel kifújjuk a vizet. A kiszorított víz mennyisége hozzávetőleges képet ad az úgynevezett vitálkapacitásról. John Dickinson, a Kenti Egyetem légzésélettani szakértője szerint ez a módszer nem diagnosztikus, de figyelemfelkeltő lehet: ha valaki feltűnően alacsony értéket mér, érdemes orvosi vizsgálatot kérnie. Hasonlóan egyszerű próba az is, amikor egy mély belégzés után lassan, egyenletesen fújjuk ki a levegőt – egészséges felnőtteknél ez jellemzően legalább 10–11 másodpercig tart.

Miért számít ennyire a tüdő állapota?

Az életkor előrehaladtával a tüdő szövetei veszítenek rugalmasságukból, a légzőizmok ereje csökken, a mellkas mozgása beszűkül. Ha ez a folyamat a megszokottnál gyorsabb, könnyebben alakulhat ki légszomj, és nő a COPD kockázata is. Kutatások arra is utalnak, hogy az alacsony tüdőkapacitás összefügghet magas vérnyomással, anyagcsere-zavarokkal, sőt a kognitív hanyatlás kockázatával is.

Dawn Bowdish, a kanadai McMaster University professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a tüdő nemcsak légzőszerv, hanem fontos immunológiai központ is. Milliónyi immunsejt dolgozik benne azon, hogy eltávolítsa a belélegzett szennyeződéseket és helyreállítsa a mikrosérüléseket. Ha ez a védekező rendszer nem működik megfelelően, krónikus gyulladás és kötőszövetes átalakulás (fibrózis) indulhat el - írja a Medonet.

Mit tehet a tüdő fiatalon tartásáért?

A rendszeres testmozgás az egyik legerősebb védőfaktor: erősíti a légzőizmokat, javítja az oxigénfelvételt és mérsékli a gyulladást. Az étrend sem mellékes: a túlzott sóbevitel fokozhatja a gyulladásos folyamatokat, míg az omega-3 zsírsavakban, antioxidánsokban, C- és E-vitaminban gazdag táplálkozás támogatja a tüdő szöveteinek épségét. A dohányzás – beleértve az elektromos cigarettát is – bizonyítottan gyorsítja a tüdő öregedését, ezért elhagyása az egyik legfontosabb lépés.

Légzőizom-edzés, éneklés, fúvós hangszerek

Az úgynevezett belégzőizom-tréning (IMT) már az 1990-es évek óta része egyes rehabilitációs programoknak. Ellenállással végzett légzésről van szó, amely erősíti a rekeszizmot és a bordaközi izmokat. Klinikai vizsgálatok szerint javíthatja a terhelhetőséget és akár a vérnyomást is. Az ilyen eszközöket – például a Powerbreathe rendszert – a brit NHS és a WHO is említi a COVID utáni rehabilitáció kapcsán

Érdekes kiegészítő módszer az éneklés vagy a fúvós hangszeren való játék. Kutatások szerint ezek a tevékenységek javítják a légzéskontrollt és a légzőizmok koordinációját. Mette Kaasgaard, a Dél-dániai Egyetem kutatója hangsúlyozza: az éneklés nem gyógyítja meg a tüdőkárosodást, de segíthet abban, hogy a meglévő kapacitást hatékonyabban használjuk ki.

Figyelmébe ajánljuk

Ez az öt másodperces ujjteszt segíthet a tüdőrák korai felismerésében

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!