Alkoholizmus tünetei, vizsgálata és kezelése

A modern társadalmakban az alkoholizmus (alkoholfüggőség) az egyik első számú közegészségügyi probléma.

Az alkohol „szociális” mértékű fogyasztása (alkalmak, ünnepek), a rendszeres ivás és a testi-lelki tünetekkel járó alkoholizmus között az átmenet folyamatos. Rendszeres alkoholfogyasztás esetén akkor beszélhetünk betegségről, ha testi-lelki tünetek jelentkeznek.

Az alkoholizmus előfordulása

Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 420 ezer főre tehető a nagyivók száma, ami a 15 éves és annál idősebb férfiak 9,3%-át, a nők esetében pedig mindössze 1,5%-át jelenti. Ezek az adatok a KSH 2019-es Európai lakossági egészségfelmérésén alapulnak.

Az alkoholizmus férfiaknál gyakrabban fordul elő, a férfi/nő arány 4:1, azonban kutatási adatok szerint ez lassú kiegyenlítődési tendenciát mutat. A női és a fiatalkori italozás is egyre gyakoribb. Nőkön az alkoholfogyasztással járó károsodások hamarabb alakulnak ki, amely korábbi fázisban teszi lehetővé a kezelésüket. Napi 60 g alkohol (nőknél ennek a mennyiségnek a fele) tartós fogyasztása törvényszerűen vezet az alkoholbetegség és szövődményeinek kialakulásához. A típusos kezdet 16-30 éves korra tehető.

Az alkoholizmus okai

Az alkoholizmus kialakulásában több tényező játszhat szerepet. Genetikai háttérre utal, hogy alkoholisták vér szerinti gyermekeinél az átlagnál négyszer gyakoribb a betegség kialakulása, azonban a környezeti hatások szerepe is fontos. Egyes kultúrákban az ivás jóval elfogadottabb (Oroszország, Írország), ezekben az országokban az alkoholizmus előfordulása is magasabb, míg például az iszlám országokban kevésbé jellemző. A környezet, ahol a gyermek felnő, szintén jelentős, ha alkoholista van a családban, az otthon látott példát a gyermek is próbálja majd folytatni, és az ivást választja problémamegoldásra.

Az alkoholizmus tünetei

Az alkohol rendszeres fogyasztása akkor minősül betegségnek, ha az alkoholizmus testi, lelki és szociális tünetei már kimutathatóak. Az alkoholistát a hozzászokás és a függőség jellemzi. A testi függőséget a toleranciafokozódás (egyre nagyobb mennyiségek ivása kell ugyanolyan hatás eléréséhez), és alkohol hiányában vagy a megszokottnál kevesebb mennyiségű alkohol fogyasztásakor jelentkező megvonási tünetek jellemzik.

Testi tünetek:

• Azonnal feltűnik az alkoholbeteg vöröses, borvirágos arca. Ez lehet kékeslilás, súlyos esetben püffedt. Közelebbről hajszálértágulatok látszanak.
• A tenyerek is vörösesen elszíneződhetnek. A bőr egyébként száraz és ráncos, viszkethet.
• Előrehaladott májérintettséggel járó esetben a hasfalon és a mellkas bőrén ún. csillag-, vagy pók-naevus-ok alakulhatnak ki, melyek jellegzetessége, hogy ujjal rányomva elszíntelednek, majd elengedve újratelődnek.
• Fogazatuk elhanyagolt, leheletük kellemetlen.
• A gyomornyálkahártya gyulladt, ezzel együtt jár a reggeli émelygés, gyomorfájdalom, étvágytalanság. A hiányos felszívódás, valamint az egyébként is rossz táplálkozás következtében hiánybetegségek alakulhatnak ki, ioneltérések tapasztalhatóak.
• A máj zsíros beszűrődése következtében megnagyobbodik. Előrehaladott májzsugorban a nyelőcső alsó szakaszán visszértágulatok alakulhatnak ki, melyek súlyos, életveszélyes vérzéseket okozhatnak. Gyakori szövődmény az alkoholos májgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladás.
• Az ajak-, nyelv-, gége-, nyelőcső-, gyomor-, máj- és hasnyálmirigyrák előfordulása alkoholbetegek körében gyakoribb.
• A szívizom is érintett lehet az alkohol közvetlen szívizomkárosító hatásának következtében, ez a szív megnagyobbodásához és szívelégtelenséghez vezethet. Magasvérnyomás-betegség is kialakulhat.
• Az alkohol az idegrendszert is károsítja, így érzészavarok jelenhetnek meg (polyneuropathia), Gyakori tünet a kézremegés, járászavar, agyi sorvadás, szellemi hanyatlás, ill. emlékezetzavarok.

Lelki tünetek:

• Mielőtt a testi tünetek előtérbe kerülnek, a hozzátartozók már észlelik a beteg magatartásának fokozatos megváltozását.
• Beszűkül az érdeklődése, megszokott örömforrásaitól eltávolodik.
• Egyre inkább az ivással kapcsolatos tevékenységek töltik ki az idejét, energiáját az alkohol megszerzésére és elfogyasztására fordítja.
• Érzelmi élete közönyössé válik, gyakran válik kötekedővé, agresszívvá.
• Gondolkodása sablonos lesz.

Személyiségváltozás az alkoholizmus lefolyása során

A személyiségváltozás először az intim kapcsolatokra nyomja rá a bélyegét, megromlik a párkapcsolata. A folyamat előrehaladtával a munkája elvégzésében is problémák adódhatnak, munkahelyről munkahelyre vándorol, végül munkanélküli lesz. Egyre alacsonyabb szociális szintre süllyed. Baráti kapcsolatait elveszti, esetleg ivócimborákkal helyettesíti. Gyakran kér kölcsön, de adósságait általában nem tudja törleszteni. Súlyos esetben utcára kerül.

Az alkoholizmus diagnózisa

A diagnózis felállítására általában későn kerül sor, a betegek sokáig nem mennek orvoshoz. Gyakori, hogy ilyenkor is tagadják az alkoholizmust, a rendszeresen fogyasztott alkohol mennyiségét is kevesebbnek mondják. A testi tünetek, a családtagoktól kikérdezett kórelőzmény, egyes vizsgálatok (emelkedett májenzimek, triglicerid, vörösvértest térfogat) segíthetik a diagnózis felállítását.

Az alkoholizmus terápiája

Az alkoholfogyasztás abbahagyásakor megvonási tünetek léphetnek fel, ezek kezelése után lehet megkezdeni a rehabilitációt. Nagyon fontos a betegek motivációjának kialakítása, melynek legfontosabb eleme a családi támogatás. Az alkoholbetegek jelentős részénél figyelhető meg más pszichiátriai betegség (hangulatzavar, szorongás), ezekre is külön kell figyelmet fordítani. Egyéntől, és annak körülményitől függően tud az orvos különféle pszichoterápiák közül választani (egyéni-, csoportos-, családterápia). Léteznek önsegítő csoportok is, ahol hasonló problémákkal küzdő emberek tudják megosztani tapasztalataikat.

A függőség természete

A függőség természetéről akkor tudunk igazán beszélni, ha megértjük: az alkoholbetegség nem csupán a gyakori ivás következménye, hanem egy olyan testi-lelki folyamaté, amelyben az ember egyre kevésbé ura saját döntéseinek. A függőség kialakulásával párhuzamosan sokszor beszűkül a gondolkodás, az érzelmi reakciók tompulnak, és a beteg viselkedése fokozatosan eltávolodik korábbi énjétől. Ezt a változást a környezet többnyire jóval hamarabb érzékeli, mint maga az érintett, aki gyakran védekezik, relativizálja a problémát, vagy éppen másokat hibáztat.

A függőség alattomos terjedése abban is megmutatkozik, hogy nem egyetlen nagy lépésben következik be. Sok érintett csak utólag jön rá, hogy már évekkel korábban elkezdődött benne az a folyamat, amely végül az alkoholbetegséghez vezetett. Az alkoholfogyasztás ugyanis – legyen szó akár feszültségoldásról, akár társasági szokásokról – könnyen válik olyan megküzdési mintává, amely minden helyzetben „kéznél van”. És ahol a feszültség, a szorongás vagy a fáradtság napi részévé válik az életnek, ott az alkohol szerepe is fokozatosan megnő.

Nem ritka, hogy a beteg először úgy érzi: egy-két pohár ital segít „ellazulni”, átvészelni a napot, jobban aludni, vagy éppen oldani a magányt. Ezt azonban sokszor gyorsan követi az a szakasz, amikor a szervezet már igényli az alkoholt, és a hiányérzet testi szinten is megjelenik. Az alkohol megvonása ilyenkor nem csupán kellemetlenséget jelent, hanem remegést, izzadást, szorongást, alvászavart, sőt súlyosabb esetben akár életveszélyes tüneteket is okozhat.

Az addikció egyre nagyobb dózist követel

A betegség természetéhez hozzátartozik, hogy a szervezet egyre nagyobb mennyiséghez szokik hozzá – ezt nevezzük toleranciának. A hétvégi „kikapcsolódásnak” induló ivási mintázat így válik lassanként napi rutinná, majd kényszerré. Önmagában az is árulkodó, ha valaki titokban kezd el inni, elrejti az üvegeket, vagy következetesen kisebbíti a fogyasztott mennyiséget. Ezek mind a kontrollvesztés jelei.

Az alkoholbetegség egyik legnehezebb része, hogy nemcsak a testet, hanem az ember társas kapcsolatait, munkaképességét és életvezetését is rombolja. Gyakran először a családtagok érzik meg a feszültséget: a beteg ingerlékennyé, kiszámíthatatlanná válik, egyre gyakrabban kerüli a konfliktusokat vagy éppen ő maga generál veszekedéseket. A munkateljesítmény romlása sokszor csak később következik, de a koncentráció csökkenése, a feledékenység és a fáradékonyság már korai jelek lehetnek.

A hosszú távú alkoholfogyasztás okozta testi szövődmények ijesztően sokrétűek

A máj egyik elsőként érintett szervként próbálja lebontani az alkoholt, és éppen ezért a májsejtek károsodása gyakran már a betegség korai szakaszában jelen van. A zsírmáj, majd a gyulladás és az azt követő hegesedés – vagyis a cirrózis – sok esetben már csak akkor derül ki, amikor a tünetek látványosan megjelennek. A májfunkció romlásával együtt sérül a méregtelenítő kapacitás, ami további szövődményeket indít el: véralvadási zavarokat, hormonális eltéréseket, folyadék-visszatartást és súlyos hasi folyadékgyülemet (ascites).

A szív- és érrendszer sem marad érintetlen: a tartós alkoholhatás károsítja a szívizmot, ún. alkoholos kardiomiopátiát okozva, amely akár szívelégtelenséghez is vezethet. Az érintett ilyenkor nehézlégzésre, terhelhetőség-csökkenésre, bokaödémára panaszkodik. A vérnyomás is gyakran megemelkedik, sőt az alkohol a ritmuszavarok kockázatát is fokozza. Mindezek miatt a rendszeresen alkoholt fogyasztók körében a stroke és a szívinfarktus aránya is jelentősen magasabb.

A gyomor-bél rendszer károsodása sem szokatlan: gyakori a gyomorhurut, a nyelőcső gyulladása, fekélyek kialakulása és az étvágytalanság. A hasnyálmirigy gyulladása (pancreatitis) az alkoholbetegség egyik legsúlyosabb következménye, amely gyakran jár elviselhetetlen fájdalommal, kórházi kezelést igényel, és hosszú távon cukorbetegséghez, valamint emésztési zavarhoz vezet.

Hasonlóan súlyos következmények érhetik az idegrendszert: Az alkohol közvetlen toxikus hatása miatt kialakuló polyneuropathia zsibbadással, fájdalmas égő érzéssel, izomgyengeséggel és járászavarral jár. A krónikus fogyasztók körében kifejezetten gyakori a memória romlása, az agysorvadás, sőt olyan visszafordíthatatlan állapotok is felmerülhetnek, mint a Korsakoff-szindróma, amely súlyos kognitív hanyatlással jár.

A kezelésben kulcsszerepe van annak, hogy a beteg mikor kerül orvoshoz

A függőség természetéből adódóan sokan csak akkor kérnek segítséget, amikor már súlyos testi tünetek jelentkeznek, vagy amikor a családtagok, a munkahely vagy a környezet bevonja őket valamilyen krízishelyzetbe. A diagnózis felállítása után a megvonási időszak biztonságos átvészelése elsődleges cél, mert ilyenkor akár életveszélyes állapotok is kialakulhatnak. A kórházi körülmények ilyenkor nemcsak a fizikai tünetek enyhítését szolgálják, hanem a beteg biztonságát is.

A hosszú távú felépülés azonban csak akkor valósulhat meg, ha az érintett valóban motivált, és megfelelő támogatást kap

A modern terápiás irányelvek hangsúlyozzák, hogy az alkoholbetegség kezelését nem lehet pusztán akaraterőre vagy egyetlen módszerre alapozni. A pszichoterápia, az önsegítő csoportok, a család bevonása, valamint szükség esetén a gyógyszeres támogatás mind olyan eszköz, amely jelentősen növeli a tartós józanság esélyét.

Összegezve

Fontos tudni, hogy az alkoholbetegség – bármennyire súlyos is – kezelhető állapot. A felépülés útja olykor hosszú és hullámzó, de minden lépés, amely az ital nélkül töltött időt gyarapítja, valódi eredmény. A változás lehetősége mindig adott, és a terápiák célja éppen az, hogy visszaadják a beteg számára azt az életminőséget, amelyet az alkohol fokozatosan elvett tőle.

A legsikeresebb felépülésekben közös, hogy az érintett nincs egyedül: szakemberek, családtagok és sorstársak együttesen segítik abban, hogy visszataláljon a kiegyensúlyozott, egészséges mindennapokhoz. Ezért érdemes tudnia: bár az alkoholizmus komoly és összetett betegség, de nem reménytelen – a gyógyuláshoz vezető út mindig nyitva áll.

Gyakori kérdések az alkoholizmusról

Valóban „betegség” az alkoholizmus, vagy inkább a gyenge jellem okozza?

Az alkoholizmus nem jellemhiba, hanem krónikus, visszaesésre hajlamos betegség. A függőség kialakulásában genetikai, biológiai, pszichés és szociális tényezők egyszerre vesznek részt. Nem akaraterő kérdése, hanem olyan állapot, amely szakmai segítséget igényel.

Honnan tudhatom, hogy valaki alkoholbeteg?

A legfontosabb jel a kontrollvesztés: ha az illetőnek nehéz abbahagynia az ivást, ha egyre több alkoholra van szüksége ugyanahhoz a hatáshoz, illetve ha a megvonás testi tüneteket okoz (remegés, izzadás, szorongás). Ugyanilyen figyelmeztető jel, ha titkolja az ivást vagy kisebbíti a fogyasztott mennyiséget.

Meddig számít „normálisnak” a rendszeres alkoholfogyasztás?

A napi szintű ivás már komoly figyelmeztető jel. A nők esetében napi 20–30 gramm alkohol, férfiaknál 40–60 gramm felett már jelentősen nő a függőség és a szervi károsodás kockázata. Hosszú távon a kis mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás is ártalmas lehet.

Kialakulhat alkoholbetegség akkor is, ha valaki csak esténként iszik „pár pohárral”?

Igen. A függőség nem attól függ, hogy mennyi alkoholt fogyaszt valaki egy alkalommal, hanem hogy elveszíti-e a kontrollt az ivás felett, illetve megjelennek-e elvonási tünetek vagy egészségkárosodás. A napi esti ivás gyakori kezdete a későbbi alkoholbetegségnek.

Miért veszélyesebb az alkohol a nőkre?

A nők szervezete kevesebb vízteret tartalmaz, az alkohollebontó enzimek aktivitása is alacsonyabb, így ugyanannyi alkohol nagyobb koncentrációban van jelen. Emiatt a nőknél korábban alakul ki májkárosodás, idegrendszeri érintettség és szívprobléma.

Igaz, hogy az alkohol „jót tesz a szívnek”?

A korábbi, mérsékelt borfogyasztást előnyökkel társító elméleteket az elmúlt évek kutatásai nagyrészt megcáfolták. Jelenlegi álláspont szerint nincs olyan alkoholfogyasztási szint, amely egyértelmű egészségügyi előnyt jelentene – viszont még kis mennyiségben is növekedhet bizonyos daganattípusok kockázata.

Miért tagadja a beteg gyakran, hogy probléma van?

A tagadás a függőség egyik védőmechanizmusa. A beteg sokszor nem érzi át a saját helyzetének súlyosságát, vagy fél a változástól. Emellett a szégyenérzet is erős lehet, így inkább minimalizálja az ivás mennyiségét.

Segíthet-e a család a felépülésben?

Igen – sőt sok esetben nélkülözhetetlen. A család szerepe a motiváció fenntartása, az alkoholmentes környezet biztosítása és a visszaesések megelőzésének támogatása. Fontos azonban a határok kijelölése, mert a túlzott „mentegetés” tovább fenntarthatja a függőséget.

Mi történik az alkohol elhagyásakor? Veszélyes lehet?

A hirtelen abbahagyás súlyos megvonási tüneteket okozhat. Enyhébb esetben remegés, izzadás, szorongás, álmatlanság jelentkezik; súlyos esetben görcsroham, hallucináció, életveszélyes delírium tremens is kialakulhat. Ezért fontos, hogy a leszokás orvosi felügyelet mellett történjen.

Meg lehet teljesen gyógyulni az alkoholizmusból?

Az alkoholbetegség krónikus állapot, de megfelelő kezeléssel, terápiával és hosszú távú támogatással tartós józanság érhető el. Sokan évtizedek óta alkoholmentesen élnek, teljes életet vezetnek – ez reális cél, ha a felépülést kitartóan, szakemberekkel együttműködve építik fel.

Mit tehetek, ha a hozzátartozóm alkoholbeteg, de nem hajlandó segítséget kérni?

A legfontosabb, hogy ne bagatellizálja a problémát, ugyanakkor ne is konfrontálódjon feleslegesen. Érdemes szakember tanácsát kikérni, és önsegítő csoportokhoz (pl. Al-Anon) csatlakozni, ahol a hozzátartozók saját eszközöket kapnak a helyzet kezeléséhez. A változáshoz sokszor idő kell – de a következetes támogatás és a biztonságos határok meghozhatják a fordulatot.

Megelőzhető-e az alkoholbetegség?

A legfontosabb a tudatos alkoholfogyasztás, a stresszkezelési technikák elsajátítása, és az, hogy ne az alkohol legyen az első megoldás egy nehéz helyzetben. A korai figyelmeztető jelek felismerése és a támogatás időben történő igénybevétele komoly szerepet játszik a megelőzésben.

Felhasznált irodalom:

• Tringer László: A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó
• MSD Orvosi kézikönyv a családban, Melania Kiadó

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!