Miért forgolódom éjszaka órákig? A szomnológus válaszol

Ha úgy érzi, rendszeresen tölti álmatlanul forgolódva az éjszakát, szinte percenként nézi az órát, reggelente pedig összetörve, fáradtan ébren, mindenképpen érdemes utánajárnia a probléma okának.

Ez lehet valamilyen életmódbeli „hiba”, de akár kezelendő alvászavar is. Az alvásvizsgálat számos kérdésre választ adhat, amelyeket most dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa vett számba.

Hány óra alvás elég?

Amikor valaki álmatlanul forgolódik éjjel, vagy hirtelen megébred az éjszaka közepén és nem tud visszaaludni, reggel nyilvánvalóan fáradtan ébred és a nem elégséges alvás a nappali közérzetére, teljesítményére is rányomja a bélyegét. Sokan azzal „mentik fel” magukat, hogy nekik 6, vagy akár 4 óra is elég az alvásból. Ez azonban valójában nem igaz.

- Egy felnőttnek általában 7-9 óra alvás elégséges, miközben a tinédzsereknek akár 8-10 órára is szükségük lenne, az idősebbek pedig jól működhetnek 7 óra alvással is. Igaz, van néhány génmutáció, amelynek megléte esetén a 6,5 órányi alvás is elég lehet, de ez nagyon ritka. Aki tehát ennél kevesebbet alszik, az akkor is számolhat a negatív következményekkel, ha ezeket esetleg még nem tapasztalja. A szakértők szerint ez azért lehet, mert hozzászokik a romló funkciókhoz, a koncentráció, a memória, a hatékonyság, a rugalmasság csökkenéséhez – mondja Vida doktornő. – Aki tehát úgy érzi, hogy szinte minden éjszaka felébred, nem tud visszaaludni, csak hánykolódik reggelig, annak egészen bizonyos szüksége lenne az alvásprobléma rendezésére.

Mi lehet az oka az éjszakai felébredésnek, álmatlanságnak?

Amikor valaki ilyen problémával érkezik hozzánk, mindenképpen alapos kikérdezésre számíthat, ugyanis sokszor már a szokások, az életmód szintjén is kiderül valami, ami indokolhatja a rossz alvást.

– ismerteti a szomnológus.

Ezek a leggyakoribb életmódbeli okai a rossz alvásnak:

• nem kiegyensúlyozott táplálkozás, késői étkezés,
• mozgásszegény életmód,
• kezeletlen stressz,
• rossz alváshigiéné, nem megfelelő elalvás körüli szokások.

Utóbbi kapcsán a legfontosabb, hogy elalvás előtt már nem ajánlott tévézni, telefonozni, a világító számlapok, monitorok megzavarhatják a nyugodt alvást és ugyanez igaz a zajokra is. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnán feküdjünk. Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát. A túl későn elkortyolt kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is stimuláló hatást váltanak ki és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják.

Betegségek is okozhatnak rossz éjszakákat

Vida doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos betegségek, állapotok egyik tünete lehet a rossz alvásminőség és a nappali kimerültség. Ilyen például a cukorbetegség, szívbetegség, vérszegénység, étel intoleranciák, pajzsmirigybetegségek, vitamin- és ásványi-anyag hiány. Mindezek kivizsgálása mellett érdemes az alábbiaknak is utánajárni:

Reflux

Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom visszaáramlása. Ezt úgy írják le a betegek, hogy éjszaka „feljön a savuk”. Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések előzik meg, amelyek lehetetlenné teszik a kielégítő alvást. Emellett fontos tudni, hogy az alvási apnoe és az éjszakai reflux kölcsönhatásban áll egymással. Egymást erősíthetik, mivel az apnoe alatt fellépő negatív mellkasi nyomás segíti a gyomorszáj megnyílását és a savas gyomortartalom visszaáramlását, az így okozott irritáció pedig ronthatja az apnoés légzéskimaradásokat.

Horkolás, alvási apnoé

A horkolás nem csak a hálótárs számára nehezíti meg az alvást, de könnyen elvezethet az alvási apnoé (légzéskimaradás) megjelenéséhez. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás mikroébredéssel jár, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, elegendő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred. (Az alvási apnoe-ra való hajlam egyértelműen örökölhető, a túlsúly, az elhízás pedig önmagában rizikófaktora az alvási apnoénak.)

Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindróma tünete, hogy nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik. A nap folyamán egyre gyakrabban megjelennek a tünetek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé. Ilyenkor a beteg nem tud nyugodtan ülni, feküdni, már az esti relaxáció meghiúsulhat, gyakori és jellemző panasz az elalvási zavar, amikor forgolódik, helyezkedik a páciens, legtöbbször fel is kell kelnie járkálni.

Mikor érdemes alvásvizsgálaton részt venni?

Egy-egy rosszabb éjszaka vagy néhány kevesebb alvással töltött hét mindenkivel előfordulhat, különösen nehezebb élethelyzetekben, ezt nem kell kezelni. Probléma akkor van, ha az átmeneti nehézségek állandósulnak és jelentősen rontják az életminőséget, valamint fizikai és pszichés betegségek kialakulásához is hozzájárulnak. Mindenképpen fel kell figyelni nem csak az éjszakai, de a nappali tünetekre is.

– hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa.

- Bármilyen alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó problémáról van szó, számos szakorvosi kivizsgálás lehetősége felmerülhet. Sokszor belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai eltérésekre derül így fény, amelyek hatékonyan kezelhetőek.

Sok esetben alváslaborban történő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához, hogy éjszaka, alvás közben monitorozhassuk az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást, valamint az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Az eredmények értékelése alapján tudunk felállítani egy olyan diagnózist, amelyre alapozva megkezdhetjük a kezelést.

Összegzés

• Az éjszakai rossz alvás számos életmódbeli tényező vagy kezelendő alvászavar következménye lehet.
• Az elegendő mennyiségű alvás fontos a koncentráció, memória és általános közérzet fenntartásához.
• Az alvási problémák gyakori okai között szerepel a nem megfelelő alvási környezet, életmódbeli szokások, valamint egészségügyi problémák.
• Az alvási apnoe és más alvászavarok diagnosztizálására és kezelésére alváslaboros vizsgálatok szükségesek lehetnek.
• Az alvási problémák hosszú távon csökkenthetik az életminőséget, ezért fontos a lehetséges kiváltó okok kezelése.

Kapcsolódó cikk

Éber alvó? 7 praktika, ami segíthet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!