Stresszalapú alvászavar: amikor a stressz ellopja az álmot - így szakítható meg az ördögi kör!
Fáradtan ébred minden reggel? Lehet, hogy nem az alvásával van baj, hanem a napjaival. A stresszalapú alvászavar sokakat érint: így védekezhetünk ellene.
A nők még hatványozottabban vannak kitéve a stressz okozta elégtelen alvásnak, hiszen őket a hormonális változások sem kímélik.
Stressz és alvás: ez a két tényező kéz a kézben jár. Aki keveset alszik, stresszesebb lesz, míg aki stresszes, nehezen jut pihenéshez. Ez az ördögi kör könnyen válhat egy végtelen spirállá, így érdemes minél előbb megoldást találnunk alvásproblémánkra.
Nem minden stressz rossz, de a legtöbb megkeseríti az életünk
Mindannyian tapasztalunk az életünk során valamilyen mértékű stresszt. Ez a legtöbb esetben befolyásolja a nappalunk, rosszabb esetben az éjszakai pihenésünk is.
„A stressz egy összetett állapot, amelyben érzelmi, kognitív és biológiai tényezők is közrejátszanak. Persze mindez lehet jó, serkentő hatású (eustressz) is, amikor egy külső tényező arra sarkall minket, hogy például határidőre befejezzük a munkát, mert tudjuk, hogy utána elismerésben részesülünk. Azonban gyakoribb a negatív változata, a distressz, amely szorongást okozhat. Mindezek időben változatosan jelentkezhetnek. Rövid távon (akut), epizódikusan ismétlődve vagy akár krónikusan, hosszútávon” – emeli ki Dr. Dombovári Magdolna neurológus, szomnológus, aki gyakran találkozik a stressz alvást befolyásoló szerepével.
„A stressz a mindennapjainkat, így gyakran az alvásunkat is befolyásolja. Hatására a szervezetünkben kortizol termelődik, amelynek köszönhetően testünk védekező funkcióba kapcsol. Ezekből több különböző probléma is adódhat: rövidül az alvásidő, felszínessé válhat az alvás, másnap fáradtak, kialvatlanok leszünk. Jelentkezhetnek vérnyomás, pulzus problémák, falási rohamok. Amennyiben ez tartósan fennáll stressz alapú alvászavarról, akár inszomniáról is beszélhetünk, amely mindenképpen kezelésre szorul” – teszi hozzá a SomnoCenter Budapest alvásszakértője.
Nők célkeresztben: sokkal nagyobb a stressznek való kitettség
A stresszre adott válaszreakció teljesen egyéni: vannak, akik könnyebben tudják kezelni a rájuk nehezedő nyomást, míg mások napokat, heteket gyötrődnek emiatt. A hölgyek ebből a szempontból nincsenek könnyű helyzetben, hiszen esetükben a hormonális változások is egyfajta stresszt idézhetnek elő, megint csak befolyásolva ezzel az alvás mennyiségét, minőségét.
„A nők hajlamosabbak stressz esetén kevésbé jól aludni. Alapból könnyebben magukra veszik a dolgokat és ez jobban megviseli az alvásukat. Erre rakódnak a különböző hormonális változások. A menstruációs ciklus alatt változik az alvásunk, ahogy az ösztrogén és a progeszteron szint is. A terhesség időszaka, amikor az elején nagyon jól alszanak a kismamák, aztán a harmadik trimeszter vége felé már nehezen. Az újszülött ellátása, a kisgyermekes időszak, a menopauza, mind-mind olyan változások a nők életében, amelyek stresszként működhetnek és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolhatják akár az alvásunkat is” – hangsúlyozza az alvásszakértő, aki azt javasolja, hogy amennyiben alvásunk tartósan elégtelen, vezessünk alvásnaplót és mielőbb forduljunk szakemberhez a megfelelő terápiás módszer megtalálása érdekében.
A jó alvás iránytűjét nem éjszaka, hanem nappal kell megtalálnunk
Ma már számtalan módszer létezik arra, hogy a stressz okozta alvászavart kézben tarthassuk. Mindenekelőtt a legfontosabb szakemberrel konzultálni, aki könnyen és gyorsan találhatja meg a számunkra leghatékonyabb eszközt.
„Amikor egy stressz alapú alvászavar kialakul, ahhoz általában egy életesemény, egy probléma, egy stresszes helyzet kapcsolódik: válás, munkahelyi probléma, veszekedés. Ám amikor ez kibillenti a normál rendszerünket és tartósan fennáll az álmatlanság, akkor – akár az alvásvizsgálattal párhuzamosan – monitorozzuk, hogy hogyan alszik az egyén, mikor fekszik és kel, milyen alvásrutinja van. Ezért is rendkívül hasznos az alvásnapló vezetése, mert abból számtalan dolog kiderül” – árulja el Kudich Mónika alvástréner, mentálhigiénés szakember, aki szerint a stressz helyes kezelésének megtanítása kulcskérdés az életminőség javítása szempontjából.
„A monitorozást követően megtanítjuk az egyént miként kezelheti a stresszt, a szorongást. Egy „kincsesládát” adunk át, egy eszköztárat, amelyet utána az egyénnek kell használnia, alkalmaznia. A kognitív viselkedésterápia – CBT-I – már 6-8 hét alatt jelentős javulást hozhat ilyen esetekben. A negatív gondolatok, érzések és viselkedési minták felismerésében és megváltoztatásában azonban legalább ennyire fontos, hogy maga az érintett is beletegye a munkát és szorgalmazza a változást. Amennyiben ez megvan, 80-85%-ban pozitív változást lehet elérni a módszernek köszönhetően” – teszi hozzá az alvástréner.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
