A szakember elárulta, mik az első kérdések, amelyeket a rákos betegek feltesznek a diagnózis után

Igen sok embernél kialakul valamilyen daganatos megbetegedés élete során. Bár mindenki másként reagál a hírre, a páciensek és hozzátartozóik jellemzően hasonló kérdésekre keresnek választ, amikor először szembesülnek a diagnózissal.

Carolyn Bartlett, a Kidney Cancer UK elismert tanácsadója, évek óta támogatja az érintetteket az érzelmi feldolgozás folyamatában. Tapasztalatai alapján megosztotta azokat a leggyakoribb kérdéseket, amelyek felmerülnek a diagnózis után.

Miért érzem úgy, mintha elárasztana minden?

Akárhogy is próbálja valaki megőrizni a higgadtságát, a rákos megbetegedés híre olyan mértékű érzelmi sokkot okozhat, amely teljesen kizökkenti a megszokott lelki egyensúlyt.

- A diagnózis utáni gyakori érzések közé tartozhat a tagadás, a harag, a félelem , az aggodalom, a szomorúság és az elszigeteltség érzése – mondja Carolyn a brit Metro-nak. Az általa támogatott emberek közül sokan intenzív érzelmi hullámzással küzdenek, ami természetes, de nyomasztó is lehet. A tanácsadó kiemeli, hogy ne próbáljunk meg mindent elnyomni, hanem inkább ismerjük el, mi zajlik bennünk.

Érdemes megállni egy pillanatra, és megvizsgálni, mit üzen a testünk és a lelkünk: mi az, amire valójában szükségünk van? Tudunk-e teret engedni ezeknek az érzéseknek anélkül, hogy elítélnénk magunkat?

Carolyn kiemeli: „a gondolatok nem igazságok vagy tények, hanem csak gondolatok”.

A fizikai aktivitás – legyen az egy nyugodt légzőgyakorlat, egy séta a szabadban vagy egyszerű nyújtózás – segíthet megszakítani az automatikus, negatív gondolati spirált, és visszatalálni a testünkhöz.

Hogyan mondjam el a gyerekeimnek?

Az egyik legnehezebb lépés a szeretteinkkel való őszinte beszélgetés – különösen akkor, ha kisgyermekekről van szó. Sokan attól tartanak, hogy túl nagy érzelmi terhet raknak a gyerekekre, ezért inkább hallgatnak.

Carolyn szerint nincs helyes vagy helytelen módja annak, hogyan kommunikáljuk a történteket.

- Néha könnyebb szembenézni a saját érzéseinkkel, mielőtt megosztanánk őket másokkal. És rendben van, ha ráérünk.

A szakember arra bátorít, hogy amikor készen állunk, beszéljünk nyíltan, az életkornak megfelelő módon, és őszintén – ez segít csökkenteni a félelmet és szorongást mindenki számára.

A beszélgetés lehetőséget teremt arra is, hogy a környezetünk támogathasson bennünket. A kimondott szavak sokszor megkönnyebbülést hoznak.

Mit tegyek, ha vissza kell mennem dolgozni?

Amikor az ember épp csak kezd alkalmazkodni egy új, bizonytalan egészségi állapothoz, a munka világába való visszatérés ijesztő lehet. Sokak számára ez nem csupán fizikai kihívás, hanem lelki szinten is hatalmas falat.

Carolyn szerint a rák miatt visszafordíthatatlan önértékelési változás alakulhat ki, ami nehezíti a visszailleszkedést.

Miközben a külvilág ugyanúgy halad tovább, az érintettek gyakran úgy érzik, kiszakadtak a megszokott ritmusból. Ez felerősítheti a magány és kirekesztettség érzését.

A tanácsadó egy praktikus ötlettel is szolgál: a betegek írjanak le három különböző verziót arra, hogyan szeretnék elmondani a történetüket a kollégáknak – így felkészültebben reagálhatnak, ha szóba kerül a téma.

- Az is hasznos, ha megbeszéled a vezetőddel, hogy mi érződik kényelmesnek az órák, a feladatok és a megbeszéléseken való részvétel tekintetében – tanácsolja. - Minél világosabban tudja kommunikálni az igényeit, annál erősebbnek fogja érezni magát.

Hogyan küzdhetnék meg az állandó szorongással?

Nem szokatlan, hogy valaki – teljesen érthető módon – fokozott szorongással éli meg a rák diagnózisát és az azt követő időszakot. Carolyn szerint azonban fontos tudatosítani, hogy ez a test természetes válasza egy fenyegető helyzetre.

- Az agyunk úgy van programozva, hogy biztonságban tudjon minket, és a bizonytalanság azt az érzést kelti, hogy elveszítjük az irányítást – magyarázza a szakember.

A legnagyobb feszültség jellemzően a diagnózis idején, a beavatkozásokra vagy terápiákra való várakozáskor, illetve a gyógyulási folyamat alatt jelentkezik. Az ellenőrzések, vérvizsgálatok, ultrahangok, CT-k, mind újabb stresszforrássá válhatnak.

A szorongás testi tünetei – mint például szapora szívverés, szédülés, fejfájás, hasi panaszok – gyakran annyira intenzívek, hogy könnyen összetéveszthetők a betegség jeleivel, ami csak tovább növeli az aggodalmat.

A meditáció, a nyújtó gyakorlatok vagy a tudatos légzés segíthetnek lecsillapítani az elmét, de Carolyn hangsúlyozza: tényleg segíthet, ha beszél egy képzett szakemberrel, aki megérti, hogy mit tapasztal.

Összegezve

• Az emberek különböző érzelmi reakciókat mutatnak a daganatos diagnózis hallatán.
• Az érzések elfogadása és megértése kulcsfontosságú az érzelmi feldolgozás során.
• A nyitott kommunikáció a szeretteinkkel segíti a feldolgozást és csökkenti a szorongást.
• A munkahelyi beilleszkedés a diagnózis után kihívást jelenthet, ezért fontos az átgondolt kommunikáció.
• A szorongás és a stressz természetes reakciók, melyeket relaxációs technikák könnyíthetnek meg.

Figyelmébe ajánljuk

Rák diagnózis: sokan ezért nem merik elmondani a kollégáiknak

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!