Hogyan gyógyítható az epilepszia?

Vajon milyen kezelési lehetőségei vannak az epilepsziának?

Vannak betegségek, amelyekről sokan hallottak, mégis kevesen értik igazán. Az epilepszia ilyen: misztikusnak, sőt ijesztőnek tűnhet, hiszen hirtelen jelentkező rohamokról, eszméletvesztésről és kiszámíthatatlan helyzetekről szól. Pedig az orvostudomány ma már sokat tud erről az állapotról – és még többet tehet azért, hogy az érintettek teljes életet élhessenek. De vajon gyógyítható-e az epilepszia, vagy csupán kordában tartható?

Mi is valójában az epilepszia?

Az epilepszia nem egyetlen betegség, hanem egy összetett idegrendszeri állapot, amelynek közös jellemzője az ismétlődő, hirtelen jelentkező görcsroham. Ezeket az agy elektromos működésének zavara okozza – ilyenkor bizonyos idegsejtek egyszerre, szabálytalanul sülnek ki, mint egy rövidzárlat a hálózatban.

A rohamok különböző formában jelentkezhetnek: vannak, akiknél a test rángása és eszméletvesztés a jellemző, másoknál csupán néhány másodperces „kihagyások”, üres tekintet vagy izomrángások figyelhetők meg. Az, hogy kinél milyen típusú roham fordul elő, attól függ, melyik agyterület érintett.

A betegség nem ritka: a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának adatai szerint Magyarországon a lakosság nagyjából egy százalékát érinti. Ez azt jelenti, hogy hazánkban mintegy 100 000 ember él epilepsziával – közöttük sokan teljesen normális életet, családdal, munkával, sporttal.

Fontos tudni, hogy az epilepszia nem egyenlő a szellemi fogyatékossággal vagy mentális betegséggel, és nem mindig veleszületett. Kialakulhat fejsérülés, fertőzés, agyvérzés vagy akár ismeretlen ok következtében is. Gyermekkorban gyakran kinőhető, máskor viszont egész életen át fennálló állapottá válik – de ez sem jelenti azt, hogy ne lehetne vele együtt élni.

A gyógyítás ma: mit tudnak jelenleg tenni az orvosok?

A legfontosabb cél, hogy a rohamok megszűnjenek vagy ritkuljanak, és az érintett biztonságosan, teljes életet élhessen. A legtöbb embernél ez sikerül is – a National Institute of Neurological Disorders and Stroke adatai szerint az epilepsziások mintegy háromnegyede hosszú távon rohammentessé tehető.

Az epilepszia kezelése mindig egyéni, mert nincs két egyforma beteg és nincs két egyforma agyműködés sem. Ami az egyik embernél beválik, a másiknál hatástalan lehet. Az orvos feladata, hogy megtalálja azt a kezelési kombinációt, amely az adott beteg számára a legnagyobb eséllyel hoz rohammentességet, miközben a lehető legkevesebb mellékhatással jár.

A legtöbb embernél az antiepileptikumok, azaz rohamellenes gyógyszerek jelentik az első és legfontosabb lépést. Ma már több mint húszféle ilyen készítmény létezik – köztük olyan modern hatóanyagok is, amelyek kevesebb mellékhatást okoznak, és jobban alkalmazhatók a mindennapi élet mellett. A gyógyszer célja, hogy stabilizálja az agy elektromos működését, és megelőzze azokat a kisüléseket, amelyek a rohamokat kiváltják.

A kezelést általában alacsony adaggal kezdik, majd fokozatosan emelik, amíg a rohamok el nem maradnak. Előfordul, hogy több gyógyszert is ki kell próbálni, mire megtalálják a legmegfelelőbbet. A statisztikák szerint az epilepsziások mintegy 60–70 százaléka kizárólag gyógyszeres kezeléssel rohammentessé válhat.

Ha a gyógyszer nem elég – alternatív lehetőségek

Vannak azonban olyan esetek, amikor a gyógyszerek nem hozzák meg a várt eredményt. Ezt a szakirodalom gyógyszerrezisztens epilepsziának nevezi. Ilyenkor érdemes megfontolni más terápiás megoldásokat is – ezek közül több már Magyarországon is elérhető.

Az egyik ilyen a sebészeti beavatkozás. Ennek célja, hogy eltávolítsák vagy elzárják azt az agyi területet, amely a rohamokat kiváltja. Természetesen csak akkor jöhet szóba, ha pontosan beazonosítható az epilepsziás góc, és a műtét nem veszélyezteti az életfontosságú funkciókat. A műtétet részletes kivizsgálás előzi meg – többnapos EEG-megfigyelés, MRI-vizsgálat, esetenként pszichológiai tesztek. A sikeres beavatkozás után sokan teljesen rohammentessé válnak, és akár elhagyhatják a gyógyszert is.

Másik modern lehetőség az idegstimuláció, azon belül is a vagus nerve stimulation (VNS). Ez egy apró készülék, amelyet a mellkas bőre alá ültetnek be, és elektromos impulzusokat küld a bolygóidegen keresztül az agyba. Ezek az apró jelek segítenek „újrakalibrálni” az agyi működést, és sokaknál csökkentik a rohamok számát.

Az utóbbi években egyre több szó esik a ketogén diétáról is – különösen gyermekeknél. Ez az étrend magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú, ami megváltoztatja az agy energiafelhasználását. A pontos mechanizmus még nem teljesen ismert, de úgy tűnik, hogy a ketontestek segítenek stabilizálni az idegsejtek működését. A diétát mindig orvosi és dietetikusi felügyelet mellett kell végezni, mert szigorú és anyagcsere-hatásai vannak.

Nem csak gyógyszer, megfelelő életmód is kell

Érdemes tudni, hogy igen sok múlik az életmódon is. Az alváshiány, a stressz, az alkohol vagy bizonyos villódzó fényhatások fokozhatják a rohamok kialakulásának esélyét. Ezért az orvosok nemcsak gyógyszert, hanem tudatos életvitelt is javasolnak – elegendő pihenéssel, rendszeres napi rutinnal és kiegyensúlyozott táplálkozással.

A jövő lehetőségei, kutatások

Az utóbbi években a kutatások új irányt vettek. Nemcsak a rohamok elnyomására, hanem az epilepszia kiváltó okainak célzott kezelésére törekednek. A Brit Epilepsy Research Institute például olyan gén- és sejtterápiás módszereken dolgozik, amelyek képesek lehetnek megakadályozni a kóros idegsejt-működés kialakulását.

A mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap: az agyi aktivitás folyamatos monitorozása, illetve az előrejelző algoritmusok segíthetnek abban, hogy a rohamok már a bekövetkezésük előtt felismerhetők legyenek.

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok az epilepsziáról

• Gyógyítható az epilepszia?
• A legtöbb esetben az epilepszia jól kezelhető, de nem mindig gyógyítható véglegesen. Sok beteg évekig rohammentes marad, sőt néhányan a gyógyszert is elhagyhatják. A cél a teljes rohammentesség és a jó életminőség elérése.
• Mi váltja ki az epilepsziás rohamokat?
• A rohamokat az agy idegsejtjeinek hirtelen, szabálytalan elektromos kisülése okozza. Ezt kiválthatja alváshiány, stressz, villódzó fény, alkohol vagy kihagyott gyógyszeradag is.
• Mit kell tenni, ha valaki előttünk kap rohamot?
• Ne próbálja lefogni a beteget, inkább védje a fejét, távolítsa el a környezetéből a veszélyes tárgyakat, és fordítsa az oldalára, hogy szabadon kapjon levegőt. Ne tegyen semmit a szájába! A roham általában 1–2 perc alatt elmúlik.
• Vezethet-e valaki epilepsziával?
• Igen, de csak akkor, ha hosszabb ideje rohammentes, és ezt orvosi szakvélemény is igazolja. Magyarországon a vezetői engedély epilepszia esetén szigorúbb feltételekhez kötött, a biztonság érdekében.
• Kinőhető a betegség?
• Bizonyos gyermekkorban kezdődő epilepsziatípusok idővel megszűnhetnek. Más formák azonban felnőttkorban is fennmaradnak, de jól kezelhetők.
• Befolyásolja az epilepszia a terhességet?
• A legtöbb epilepsziás nő biztonságosan vállalhat gyermeket, de fontos az előzetes orvosi egyeztetés. A gyógyszerek adagolását a terhesség idejére módosítani kell, hogy mind az anya, mind a baba védett legyen.
• Milyen életmódbeli tényezők segíthetnek a rohamok megelőzésében?
• A rendszeres alvás, a stressz csökkentése, az alkohol kerülése és a kiegyensúlyozott étrend mind segíthetnek. Fontos a napirend betartása és a gyógyszer pontos szedése is.
• Milyen mellékhatásai lehetnek az epilepszia elleni gyógyszereknek?
• Ezek a szerek okozhatnak fáradékonyságot, koncentrációs nehézséget vagy hangulatingadozást, de a legtöbb beteg jól tolerálja őket. Az orvos mindig személyre szabja a kezelést, hogy a mellékhatások minimálisak legyenek.

Figyelmébe ajánljuk

Epilepszia - nem mindig olyan, mint a filmekben, amikor rángatózva fekszik valaki a földön

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!