Mellhártyagyulladás tünetei, vizsgálata és kezelése
A mellhártyagyulladás vagy pleuritis a mellhártya fali lemezének gyulladása, melyet jellegzetes mellkasi fájdalom kísér.
A mellhártyagyulladás két típusa a száraz és nedves mellhártyagyulladás. A mellhártyagyulladás lehet önálló, csak a mellhártya lemezeket érintő betegség, vagy más szervek betegségeinek következménye. A mellhártya rétegei között felhalmozódó folyadék, lehet baktérium okozta gyulladás következtében gennyes és vírusfertőzés következtében savós. Mellhártyagyulladás hátterében állhat tumor, immunológiai betegség vagy a mellkasi erek áteresztőképességének megváltozása is.
A mellhártyagyulladás előfordulása
Bármely életkorban előfordulhat fertőzéses eredetű mellhártyagyulladás.
A mellhártyagyulladás okai
A mellhártyagyulladás lehet gennyes jellegű. Gennyes mellhártyagyulladás ritkán jelentkezik önmagában. Általában baktérium okozta tüdőgyulladást kísér, vagy annak szövődményeként alakul ki. A szomszédos gyulladásos szövetekből a mellhártyára kerülnek a kórokozók, és itt megtelepedve gennyes gyulladást hoznak létre. Leggyakoribb kórokozó baktériumok a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae és a Staphylococcusok.
A száraz mellhártyagyulladás a mellhártyalemezek folyadékgyülem nélküli gyulladása. Ez a forma szintén ritkán jelentkezik önmagában. Általában tüdőgyulladás, tüdőembólia, tüdőtályog, hörgőrák, reumatoid tüdőbetegség, vagy valamilyen vírusfertőzés következtében keletkezik. A betegség eme kórképek szövődményeként jön létre és a legtöbb esetben folyadékgyülem kialakulása követi.
A mellhártyagyulladás tünetei
A mellhártyagyulladás jellegzetes tünete a hirtelen fellépő mellkasi, szúró jellegű, változó mértékű fájdalom, mely a hasba, a karokba, vagy a vállba sugározhat. Mellhártyagyulladás esetén jellemző tünet a magas láz, az elesettség, étvágytalanság, a nehézlégzés és rossz az általános állapot. A betegek légzése általában gyors, kapkodó, felületes. A gyulladt mellkasfél mozgása a fájdalom miatt korlátozott lehet.
A mellhártyagyulladás lefolyása
A mellhártyagyulladás lefolyása az enyhétől a halálos kimenetelig változhat. A vírusos eredetű mellhártyagyulladás többnyire spontán gyógyul. A gennyes tüdőgyulladással szövődőtt mellhártyagyulladás életveszélyes lehet. A kóros mellkasi folyadékgyűlem miatt légzési elégtelenség alakulhat ki, mely intenzív terápiát is igényelhet. A kórlefolyás ezekben az esetekben a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás függvénye.
A mellhártyagyulladás diagnózisa
- A mellhártyagyulladás oldalán fonendoszkóppal csökkent légzési hangok hallhatók.
- Pleurális dörzszörejek (recsegő, csikorgó, hóropogásszerű dörzsölő hangok) belégzéskor és kilégzéskor egyaránt előfordulhatnak
- A gyulladás, és a folyadék következtében mellhártyalemezek feletti részen kopogtatva tompulatot találunk.
A diagnózis megállapításához a mellkasröntgen elkészítése is hozzátartozik, melyen az alapbetegség (tüdőgyulladás, tályog, hörgőrák) jeleit és a mellüregi folyadékot is észlelhetjük. Használható mellkas-CT, különösen akkor, ha a tünetek súlyosak, elhúzódóak, vagy nem tisztázott az ok.
A mellkasi röntgen az elsődleges vizsgálat, de a mellkas-CT részletesebb képet ad a tüdőről. A kórismézéshez hasznos adalékokkal szolgálhat az EKG is, különösen akkor, ha szívinfarktus, tüdőembólia vagy pericarditis gyanúja merül fel. Mellkasi ultrahang vizsgálattal a mellhártyák közötti folyadék mennyiségét is meghatározhatjuk. A mellhártyalemezek között felszaporodó, és mellkas csapolása során lebocsátott folyadék mikrobiológiai vizsgálata az eredet feltárásában segíthet.
A mellhártyagyulladás terápiája
A mellhártyagyulladás kezelése két alapvető célt szolgál:
- 1 a mellkasi fájdalom enyhítését és az
- 2 alapbetegség gyógyítását.
Az elsőként választott fájdalomcsillapító gyakran a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). A szteroidok alkalmazásáról-gyulladáscsökkentés és összenövések gátlása céljából – a szakirodalmi adatok nem foglalnak egységesen állást. A gyanított kórokozó alapján, tapasztalati úton antimikrobás vagy parazitaellenes szert adagolnak.
Nagymennyiségű folyadékgyűlem esetén annak lebocsátása, egyszeri pungálással, vagy tartós szívással szükséges lehet.
A mellhártyagyulladás megelőzése
A baktériumok okozta tüdőgyulladások közül a Streptococcus pneumoniae és Haemophilus influenzae fertőzés ellen aktív védőoltás adható, mely révén a súlyos másodlagos gennyes mellhártyagyulladás egy része is megelőzhető. Vírusok okozta mellhártya gyulladások közül az influenza ellen adható védőoltás.
Gondozás, életvitel mellhártyagyulladás után
Mellhártyagyulladást követően fontos a légzőtorna. Az alapbetegség nélküli esetek kis összenövésekkel, de maradéktalanul gyógyulnak.
Egyéb tudnivalók a mellhártyagyulladásról
Gümőkóros mellhártyagyulladás az elsődleges tuberculosis fertőzés szövődményeként jelentkező mellhártyagyulladás, amely folyadékgyülem kialakulásával is jár a mellüregben. Ez a folyadék a minőségét tekintve a vérplazmához hasonlít. A mellhártya tbc-s megbetegedése mindig az első fertőződés időszakában jelentkezik, és mindig találunk mellette egyéb szervi tuberkulózisos megbetegedést, leggyakrabban tüdő tuberculosist.
A mellhártyagyulladás kapcsán érdemes részletesebben megérteni, hogy miért okoz ez a viszonylag vékony hártya ennyire heves panaszokat, és hogyan zajlik a gyógyulás folyamata a mindennapokban. A mellhártya két lemeze normál esetben súrlódásmentesen csúszik el egymáson minden egyes légvételkor, ám gyulladás esetén ez az összhang felborul. A lemezek megduzzadnak, érzékennyé válnak, és minden légmozgás mintha apró karcolásokat ejtene rajtuk. Ez az oka annak az éles, szúró jellegű fájdalomnak, amelyet a páciensek gyakran még egy óvatos levegővételnél is átélnek.
A tünetek megjelenése sokaknál ijesztő, mert a fájdalom szinte megtévesztésig hasonlít bizonyos szívpanaszokra. Éppen ezért, amikor valaki hirtelen mellkasi fájdalmat tapasztal, mindenképp orvosi vizsgálatra van szüksége. A mellhártyagyulladás ugyan nem tartozik a leggyakoribb sürgősségi kórképek közé, de a mögötte meghúzódó betegségek – legyen az tüdőgyulladás, embolia vagy daganat – miatt nem tanácsos halogatni a kivizsgálást.
A gyulladás mellett kialakuló folyadékgyülem gyakran erős szorító érzést hoz létre a mellkasban. Ha a folyadék mennyisége nagy, a tüdő egyszerűen nem tud kitágulni, és a beteg úgy érzi, mintha nem jutna elég levegőhöz. Ezt a jelenséget a mellkas ultrahangja pontosan mutatja, és ilyenkor a folyadék leszívása gyorsan enyhítheti a panaszokat. A leszívott váladék vizsgálata pedig sokszor kulcsot ad a gyulladás eredetének tisztázásához, legyen szó baktériumról, vírusról, tuberkulózisról vagy daganatos sejtről.
A mellhártyagyulladás kezelése mindig az alapoktól kezdődik: a fájdalom és a gyulladás csillapítása mellett arra keresünk választ, hogy mi indította el a folyamatot. Ha vírus áll a háttérben, a kezelés inkább tüneti, hiszen a szervezet idővel képes megküzdeni a fertőzéssel. Ha baktérium, akkor célzott antibiotikum adása szükséges. A modern irányelvek napjainkban is hangsúlyozzák, hogy az antibiotikumot nem szabad feleslegesen vagy túl széles spektrumban adni; mindig a gyanított vagy igazolt kórokozóhoz kell igazítani a terápiát.
A gyógyulás ideje eltérő lehet
Enyhébb, vírusos esetekben egy-két hét is elegendő lehet ahhoz, hogy a beteg visszanyerje erejét. Súlyosabb, gennyes gyulladásoknál azonban akár hosszabb, kórházi kezelést igénylő időszakról beszélünk. A szervezet ilyenkor a szó szoros értelmében harcot folytat, és a folyamat bizony időigényes. A betegek sokszor fáradékonyak, légszomjjal küzdenek, és a mellkasi fájdalom is lassan cseng le. A türelem, a pihenés és a megfelelő folyadékpótlás mind számítanak a felépülésben.
A légzőtorna szerepe külön kiemelendő
Sok páciens meglepődik azon, milyen nagy hatással lehetnek az egyszerű, tudatos légzőgyakorlatok. Amikor a mellhártya gyulladt, az ember ösztönösen sekélyebben lélegzik, mert így próbálja kerülni a fájdalmat. Ám a túl sekély légzés lehetőséget ad a tüdő egyes területeinek „összetapadására”, ami később elhúzódó légzési problémákat okozhat. A légzőtornával ez megelőzhető, és a tüdő kapacitása is hamarabb visszaáll. A gyakorlatokat gyógytornász taníthatja meg a legbiztonságosabban.
Maradványtünetek
A mellhártyagyulladás esetén nem ritka, hogy a betegek aggódnak a hosszú távú maradványtünetek miatt. Bár az esetek jelentős részében a teljes gyógyulás esélye magas, a nagyobb folyadékgyülem, vagy a mellhártyalemezek összetapadása kellemetlen húzó érzést hagyhat maga után. Ez többnyire ártalmatlan, de bizonyos esetekben a mellhártya hegesedése valóban tartós fájdalmat is okozhat. A gyógyulás részeként ezért fontos a rendszeres kontrollvizsgálat, hogy időben felismerjük azokat a helyzeteket, amikor további kezelés szükséges.
A megelőzés tekintetében a védőoltások szerepe nem hangsúlyozható eléggé
A pneumococcus és a Haemophilus influenzae elleni védőoltás lényegében nemcsak a tüdőgyulladást előzi meg, hanem a súlyos mellhártyagyulladás kialakulását is jelentősen csökkenti. Ezek a vakcinák különösen ajánlottak időseknek, krónikus betegséggel élőknek, immungyengült pácienseknek, valamint azoknak, akik gyakran kerülnek közösségbe. Az influenza elleni oltás szintén fontos, mivel az influenzavírus bizony nemcsak a légutakat fertőzheti meg, hanem ritkán mellhártyagyulladást is okozhat.
A tuberkulózishoz társuló mellhártyagyulladás ma már ritkább, de nem tűnt el teljesen. Fontos tudni, hogy ez gyakran fiatal felnőtteknél jelentkezik, és sokszor tünetszegény tüdőgócok kísérik. A pleurális folyadék vizsgálata ilyenkor segít felismerni a betegséget, és megkezdeni a célzott, hosszú távú TB-ellenes kezelést.
Összegezve
A mellhártyagyulladás tehát nem csupán egy kórkép a sok közül, hanem olyan tünetegyüttes, amely számos háttérbetegség jelzője lehet. Amennyiben időben felismerjük, és célzottan kezeljük, a kilátások nagyon jók. A legfontosabb, hogy a beteg ne maradjon egyedül a tüneteivel: mellkasi fájdalom esetén mindig indokolt orvoshoz fordulni, és a kivizsgálást komolyan venni. A gyógytorna, a pihenés, az elegendő folyadékfogyasztás és az alapbetegség pontos kezelése együtt biztosítják, hogy a mellhártya idővel ismét fájdalommentesen, szabadon mozogjon.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
