Mindenki ezt nézi most!

Ételmérgezés A05 (Élelmiszer-eredetű fertőzések)

Ételmérgezés – Ez a betegség oka, kialakulása, tünete és kezelése

ételmérgezés, tünetei, kezelése, oka, hasmenés, hányás

Az ételmérgezés kezelése a kórokozótól – és az állapot súlyosságától is függ. A legtöbb esetben néhány nap alatt megoldódik a helyzet kezelés nélkül is, de néha elhúzódhat egy hétig vagy akár tovább.

Mi az ételmérgezés?

Élelmiszer-eredetű fertőzésnek, ételmérgezésnek nevezünk minden olyan betegséget, melyet kórokozóval vagy méreganyaggal szennyezett étel vagy ital elfogyasztása okoz. Az ételmérgezések rendkívül gyakoriak, tüneteik, súlyosságuk és lehetséges szövődményeik igen sokfélék lehetnek. Az egyik nagyon ismert közös jellemzőjük azonban, hogy a legtöbbször hasi panaszokat, hányást, hasmenést okoznak.

Az ételmérgezés oka és kialakulása

Az ételmérgezés, élelmiszer-eredetű fertőzés akkor alakul ki, ha az elfogyasztott étel vagy ital valamilyen kórokozóval, toxinnal vagy más méreganyaggal szennyezett. Ételmérgezést okozhatnak vírusok, baktériumok (vagy azok toxinjai), paraziták, vegyületek és méreganyagok. Ezek az élelmiszer-előállítási, -szállítási, a tárolási vagy az ételkészítési folyamatok során bármikor az ételekbe kerülhetnek.

Az ételmérgezés mögött gyakori a részletes előzmény, mikor, hol ki mit evett, mióta áll fenn, melyek a jellemző tünetek. Az ételmérgezés mögött gyakori a részletes előzmény, mikor, hol ki mit evett, mióta áll fenn, melyek a jellemző tünetek. Forrás: Shutterstork.com

A szervezetbe kerülő mikrobák két fő módon okozhatnak tüneteket, elsősorban hasmenést: vagy valamilyen módon (pl. az általuk előállított toxinokkal) károsítják a bélrendszert borító hámsejteket, vagy pedig a bél nyálkahártyáját megtámadva és ott elszaporodva gyulladást okoznak.

Mi okoz a leggyakrabban ételmérgezést?

A baktériumok közül:

  • Campylobacter jejuni
  • Salmonella spp.
  • Eschierichia coli
  • Staphylococcus spp.
  • Clostridium perfringens
  • Listeria monocytogenes
  • Vibrio cholerae

A közvetlen bakteriális fertőzések mellett bizonyos baktérium-enterotoxinok, vagyis méreganyagok is képesek betegségeket okozni, ráadásul még akkor is, ha magukat a baktériumokat már elpusztították. Ezen betegségek közé tartozik a ritka, de rendkívül súlyos, akár halálos kimenetelű botulizmus, melyet a Clostridium botulinum toxinja okoz.

A vírusok közül:

  • Enterovirus
  • Norovirus
  • Rotavirus
  • Hepatitis A és Hepatitis E

A paraziták közül:

  • Laposférgek (mételyek)
  • Fonálférgek
  • Giardia lamblia
  • Toxoplasma gondii

Ételmérgezés-szerű tüneteket produkálhatnak más anyagok, vegyületek is, ezek azonban nem tartoznak szorosan a fertőző betegségek közé. Ilyen akut tünetei lehetnek például a nehézfémekkel vagy arzénnel szennyezett élelmiszerek fogyasztásának. Természetes méreganyagokkal és toxinokkal mérgező növények vagy állatok elfogyasztása során találkozhat a szervezet.

Ételmérgezést okozhatnak bizonyos halak (pl. a fugu vagy más trópusi halak) vagy gombák, de számtalan más növény is. Ezek azonban szigorúan véve nem tartoznak a fertőző betegségek közé. Szintén érdemes megemlíteni a prionok okozta fertőzéseket, melyek a Creutzfeldt-Jakob betegségért, illetve a kergemarhakórért felelősek.

A koronavírus képes bejutni az agyba is - ezt okozza, kattintson tovább!

Epidemiológia

Az élelmiszer-eredetű fertőzések, illetve az ezzel összefüggő hasmenéses betegségek rendkívül gyakoriak a világon mindenhol. Természetesen, mivel sokféle betegség tartozik az élelmiszer-eredetű fertőzések közé, ezek tüneteinek súlyossága, a szükséges orvosi vagy kórházi kezelés, illetve a szövődmények gyakorisága is nagyon eltérő lehet. Mivel sok esetben a tünetek annyira enyhék és olyan gyorsan elmúlnak, hogy a beteg nem is fordul ezzel orvoshoz, csak megbecsülni lehet, hogy mennyien betegszenek meg évente. A diagnosztizált betegek száma elérheti évente a több tízmilliót is világszerte, és a halálos kimenetelű ételmérgezések száma is 100 000 felett van.

Nagyok a különbségek a betegségek lefolyását, kimenetelét tekintve a világ különböző részeiben. A fejlett országokban az ételmérgezések gyakran csak néhány napos kellemetlenségnek tekinthetők, melyeknél ritkán van szükség kórházi ápolásra. A fejlődő országokban azonban igen magas a súlyos szövődmények aránya, és a hasmenéses betegségekkel összefüggő halálesetek száma több tízezerre tehető évente.

Az ételmérgezések jelentkezhetnek sporadikusan, de nagyobb, járványszerű fertőzések is jellemzők. Ez utóbbiak esetében általában kettőnél többen fogyasztják egyszerre az adott ételt vagy italt, pl. étteremben, iskolában, táborban.

Bár a közkeletű vélekedés szerint az ételmérgezések fő szezonja a nyári hónapokra tehető, ez nem teljesen pontos megközelítés. Az valóban igaz, hogy bizonyos élelmiszer-eredetű fertőzések (pl. a Salmonella-okozta megbetegedések) nyáron gyakoribbak, mások (pl. a Norovirus-fertőzések) télen. A gombamérgezések tavasszal és ősszel a leggyakoribbak. Összességében kijelenthető, hogy ételmérgezést tulajdonképpen bármely hónapban összeszedhetünk, de valószínűleg más-más kórokozóval találkozik a szervezetünk az év különböző szakaszaiban.

Az ételmérgezés rizikófaktorai

Az ételmérgezés életkortól, nemtől és általános egészségi állapottól függetlenül bárkit érinthet. Ugyanakkor, bizonyos csoportokba tartozóknál az ételmérgezés sokkal veszélyesebb lehet, komolyabb szövődményekkel járhat együtt. Fokozottan fogékonyak lehetnek az élelmiszer-eredetű fertőzésekre a kisbabák és kisgyerekek, valamint az idősebb korosztály tagjai (60 év felettiek), esetükben a tünetek is súlyosabbak és a komplikációk rizikója is nagyobb.

Szintén súlyosabban érintheti az ételmérgezés a legyengült immunrendszerűeket, a várandósokat, a krónikus betegeket.

Fokozottan veszélyeztetheti az ételmérgezés azokat, akik refluxbetegségük miatt H2-antagonistákat, protonpumpa-gátló gyógyszereket szednek. Ezek miatt ugyanis a gyomortartalom „savassága” csökken, a szervezetbe jutó kórokozók nagyobb eséllyel élik túl a szervezet ezen első védvonalát.

Bár vannak olyanok, akik egyszerűen hajlamosabbak a hasmenéses betegségekre, mint mások, a szakemberek még nem tudták azonosítani azokat a géneket, melyek összefügghetnek ezzel a jelenséggel.

Mely ételek fogyasztása okozhat ételmérgezést?

Szinte bármilyen élelmiszer okozhat ételmérgezést. A legtöbbször azonban a következő ételeket sikerül fertőzésforrásként azonosítani Európában:

  • tojás és nyers tojással készült termékek
  • zöldségek, nyers zöldséglevek
  • csírák
  • tengeri herkentyűk, kagylók, rákok és a belőlük készült termékek
  • pékáruk
  • halak és halból készült termékek
  • csirkehús (és az abból készült termékek)
  • sertéshús (és az abból készült termékek)
  • marhahús (és az abból készült termékek)
  • sajtok és nyers tejből készült tejtermékek
  • gyümölcsök, gyümölcslevek és gyümölcskészítmények

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) 2012-es adatai szerint az ételmérgezéses esetek mintegy 14 százaléka kész ételekhez volt visszavezethető.

Az ételmérgezés tünetei

Az élelmiszer-eredetű fertőzések sok különböző tünettel járhatnak együtt, azt azonban kijelenthetjük, hogy szinte minden esetben megtapasztalhatók gyomor- és bélrendszeri panaszok. A leggyakoribb tünetek lehetnek:

A mérgező gombák vagy halak okozta ételmérgezéseknél jellemzők lehetnek az idegrendszeri tünetek is, például a végtagzsibbadás vagy a bénulás.

Az ételmérgezés diagnosztizálása

Mivel az ételmérgezés viszonylag gyakori megbetegedés és jellegzetes tünetei vannak, általában a házi- vagy családorvos diagnosztizálja. Ugyanakkor, a betegséget okozó vírus, baktérium azonosításához laborvizsgálat, tenyésztéses székletvizsgálat szükséges.

A tünetek jellege, a lappangási idő, a kísérő tünetek egyaránt segíthetik a pontos diagnózis felállítását. Más jellemző a vírusos eredetű fertőzésekre, más a bakteriális fertőzésekre, más a gomba- vagy halhús-mérgezésre.

Bizonyos betegségek gyanúja esetén végezhetnek pl. vérvizsgálatot, mikroszkópos székletvizsgálatot, vagy akár biopsziát is. Ezek azonban általában nem rutinszerűen elrendeltek.

Orvosnál az ételmérgezéssel

Sokat segíthet a betegség diagnosztizálásában, a megfelelő gyógymód megválasztásában, ha feljegyezzük és az orvosnak elmondjuk:

  • milyen élelmiszereket fogyasztottunk az első tünetek jelentkezése előtti 12-48 órában
  • voltunk-e külföldön a tünetek jelentkezése előtti 2 hétben
  • kapcsolatba kerültünk, kerülhettünk-e háziállatokkal, házi kedvencekkel
  • kapcsolatba kerülhettünk-e fertőzött élelmiszerrel (főzés, vásárlás, előkészítés során)
  • volt-e lázunk, és ha igen, milyen magas
  • hánytunk-e, és ha igen, hányszor
  • volt-e hasmenésünk, és ha igen, hányszor és milyen jellegű
  • a velünk egy háztartásban (vagy egy „konyhán”) lévőknek vannak-e hasonló tünetei

Az ételmérgezés lefolyása és kimenetele

Mivel az ételmérgezést számos különböző mikroba okozhatja, a betegségek lefolyása, súlyossága, prognózisa nagyon eltérő lehet.

A betegség lappangási ideje a néhány órától az 1-2 hétig terjedhet. A bakteriális fertőzések esetén általában rövidebb a lappangási idő (átlagosan 2-24 óra), vírusoknál hosszabb, parazitáknál pedig a leghosszabb (1-4 hét) lehet. A lappangási idő, illetve a tünetek súlyossága attól is függhet, mennyit fogyasztott el a beteg az ételből.

Szintén nagyon eltérő lehet, hogy mennyi ideig tart a betegség. Sok esetben a tünetek 24-72 óra alatt elmúlnak, más fertőzéseknél a gyógyulási idő átlagosan 6-7 nap. A parazita okozta fertőzéseknél a tünetek krónikussá válhatnak, a hasmenés legalább 14 napig tart, és ha nem kezelik megfelelően, akár több hónapig is elhúzódhat a gyógyulás. Ez idő alatt a beteg állapota hullámzó.

Az ételmérgezésből való gyógyulás nem jár együtt védettség kialakulásával, többször is megbetegedhet valaki.

Vészhelyzet ételmérgezés esetén

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha a következőket tapasztaljuk:

Az ételmérgezés komplikációi

Az esetleges szövődmények függnek természetesen a betegséget okozó baktériumtól, vírustól vagy toxintól, illetve a beteg általános egészségi állapotától. Ételmérgezés esetén, egyébként egészséges betegnél (néhány kivételtől eltekintve) a szövődmények rizikója nagyon alacsony. A legsúlyosabb szövődményekre általában botulizmus, illetve gombamérgezés esetén kell számítani, az előbbinél a halálozás aránya akár 20 százalék is lehet. Szerencsére, ezek a megbetegedések eleve ritkák.

Az ételmérgezések leggyakoribb komplikációja a kiszáradás. Ez, ha nem kezelik időben és megfelelően, akár végzetes is lehet.

A lehetséges szövődmények között találjuk a reaktív arthritiszt, az irritálbilis bél szindrómát, vagy a Guillain-Barré szindrómát.

Néhány ételmérgezés jellemző szövődményekkel jár, lássuk, melyek ezek!

Listeria monocytogenes fertőzés, liszteriózis

Legsúlyosabb lehet a magzat számára. A koraterhességi fertőzés abortuszhoz, a terhesség későbbi szakaszában koraszüléshez, veleszületett fertőzéshez vezethet. (még akkor is ha az anyán csak enyhébb tünetekkel zajlott az ételmérgezés). Listeria fertőzés esetén hosszú távú neurológiai károsodás jöhet létre, és fejlődési zavar, késleltetett csecsemőkori fejlődés.

Escherichia coli, kóli fertőzés

Egyes coli törzsek okozzák a hemoltikus urémiás szindróma (HUS) nevű súlyos szövődményt. Károsodik a vesében a kiserek érfala, ez bizonyos esetekben veseelégtelenséghez vezethet. Itt megint az idősek, az 5 év alatti gyermekek és csökkent immunműködésű betegek kockázata magasabb. Ha véres, vagy igen bőséges a hasmenés, fennáll a HUS szövődmény veszélye, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az ételmérgezés kezelési lehetőségei

A kezelést az alapján határozzák meg, hogy mi okozza a tüneteket. Bármilyen kórokozó álljon is a betegség hátterében, a legfontosabb a kiszáradás megelőzése, esetenként kezelése, például speciális rehidratáló (ORS) folyadékkal. Ebben ásványi sók és glükóz is található a víz mellett.

Az ételmérgezéses esetek többsége rövid időn belül magától is gyógyul, és elegendő a tünetek csökkentése, gyógyszeres terápiára ritkán van szükség. Bakteriális fertőzés esetén megfontolandó az antibiotikum-kúra.

Nincs egyetértés a szakemberek körében a hasmenés elleni gyógyszerek alkalmazását illetően. Az egyik megközelítés szerint a hasmenéssel járó megbetegedéseknél az a jó, ha a szervezet minél hamarabb „megszabadul” a kórokozóktól, még akkor is, ha ez néhány napos kellemetlenséget okoz. A másik elmélet szerint viszont a hasmenés rendkívül súlyos szövődményekkel, elsősorban kiszáradással járhat együtt, ezt pedig hasmenés elleni szerekkel meg lehet előzni. Az öngyógyszerezés helyett inkább mindenképpen egyeztessünk az orvosunkkal!

Az ételmérgezés megelőzése

Mivel a betegséget okozó mikrobák, méreganyagok az élelmiszer-előállítási folyamatok, a tárolás vagy az előkészítés során bármikor az ételekbe kerülhetnek, rendkívül fontos, hogy a megfelelő higiéniás szabályokat betartsák. Ezek egy része törvényileg is szabályozott, pl. rendszeresen ellenőrizni kell a nyersanyagokat, élelmiszereket. Az ételmérgezések, élelmiszer-eredetű fertőzések jelentéskötelesek!

Az ételmérgezések, hányással és hasmenéssel járó megbetegedések (néhány kivételtől eltekintve) védőoltással nem megelőzhetők.

Mi magunk is sokat tehetünk az élelmiszer-eredetű fertőzések rizikójának csökkentéséhez.

A legfontosabb szabályok:

  • Ételkészítésnél, evés előtt és mosdóhasználat után mossunk kezet!
  • Fogyasztás előtt alaposan mossuk meg a zöldségeket, gyümölcsöket!
  • Az ételeket mindig alaposan süssük, főzzük át!
  • Ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő tárolására, hűtésére!
  • A nem azonnal elfogyasztott élelmiszereket a lehető leggyorsabban hűtsük le és tegyük hűtőszekrénybe!
  • A fagyasztott, majd felolvasztott ételek újrafagyasztása tilos!
  • A nyers alapanyagokat és a fogyasztásra kész ételeket tároljuk külön!

Mit tehetünk otthon ételmérgezés esetén?

  • Pihenjünk minél többet! A hányás, a hasmenés egyébként is legyengíti a szervezetet.
  • A legfontosabb a folyadékpótlás: ez tiszta vizet, később hígított gyümölcslevet, gyenge teát, esetleg zsírtalanított hús- vagy zöldséglevest jelentsen. Igyekezzünk apró kortyokat inni!
  • Bár a legtöbb betegnek egyébként sincs nagyon van étvágya, segíthet a háborgó gyomor megnyugtatásában, ha néhány órát koplalunk.
  • A speciális rehidratáló folyadékok (melyeket gyógyszertárban szerezhetünk be, általában por formájában) nemcsak a vizet, de a fontos tápanyagokat és elektrolitokat is pótolják.
  • A nagyon magas lázat gyógyszerrel próbálhatjuk meg csökkentetni, a hűtőfürdő csak azoknál javasolt, akik „bírják”, gyerekeknek nem ajánlott.
  • Nagyon fontos, hogy a gyógyulás ideje alatt kímélő ételeket fogyasszon a beteg. Az ételek legyenek könnyen emészthetők, semleges ízűek (a fűszeres, csípős fogások nem javasoltak). A legjobbak a sós keksz vagy ropi, a banán, az alma, a vízzel készült zabkása, a főtt rizs, a főtt krumpli, a párolt zöldségek, a pirítós.
  • Tartózkodjunk az alkoholtól, a koffeintartalmú italoktól és a dohányzástól!
  • Lehetőleg ne fogyasszunk tejet, tejtermékeket. Ezeket jóval nehezebben emészti meg a szervezet, és csak fokozhatják a hasi panaszokat.
  • A sérült, felborult egyensúlyú bélflóra helyreállításhoz érdemes probiotikumokat fogyasztani, vagy gyógyulás után probiotikum-tartalmú élelmiszereket beépíteni az étrendünkbe.

GYAKORI KÉRDÉSEK AZ ÉTELMÉRGEZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN

Lehet érezni az étel ízén, látni a külsején, hogy fertőzött?

A legtöbb kórokozó nem változtatja meg az élelmiszerek külsejét, ízét vagy szagát.

Csak akkor kaphatunk ételmérgezést, ha fertőzött ételt eszünk?

Az ételmérgezés kicsit csalóka elnevezés, mert bár a legtöbb esetben valóban az elfogyasztott élelmiszerekkel kerül be a kórokozó a szervezetbe, nem kizárólag a fertőzött ételek okozhatnak ételmérgezéses tüneteket. Az ételmérgezést okozó baktériumok, vírusok bekerülhetnek akár természetes, akár mesterséges vizekbe (pl. egy medencébe), onnan pedig a szervezetünkbe. Állatokkal való kapcsolat, róluk való gondoskodás vagy a házi kedvencek „szeretgetése” is okozhat fertőződést, különösen, ha nem tartjuk be a higiéniás szabályokat.

Mindig az okozza az ételmérgezést, amit utoljára ettünk?

Ételmérgezést sokféle kórokozó okozhat, a betegségek lappangási ideje is nagyon különbözhet, néhány órától néhány napig, sőt több hétig is eltarthat. Éppen ezért nem is lehet mindig pontosan azonosítani, melyik étel okozta az ételmérgezést.

Mindenkinél ételmérgezést okozhat a fertőzött élelmiszer?

Bizonyos csoportok (pl. a kisgyerekek, a várandós nők, az idősebb korosztályba tartozók, a legyengült immunrendszerűek) sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre, mint mások, náluk gyakrabban alakulnak ki a tünetek. Az immunrendszerünk, ellenállóképességünk mellett az is befolyásolhatja, hogy megbetegszünk-e, hogy mennyit fogyasztottunk a szennyezett élelmiszerből. Egy-egy falat kisebb rizikóval jár együtt, mintha többször is repetázunk ugyanabból az ételből.

Ételmérgezések: tudományos hírek, érdekességek

Meglepő módon, a napszaktól is függ, mennyire hatékonyan veszi fel a szervezetünk a küzdelmet az ételmérgezést okozó baktériumokkal. Napközben, az ébrenlét órái alatt több „természetes antibiotikumot” termel az immunrendszer, mint éjjel – derítették ki tudósok. Ez a felfedezés egyrészt hatékonyabb terápiákhoz vezethet, hiszen ki tudjuk választani azt az időszakot, amikor jobb bevenni a gyógyszereket. Másrészt viszont egy újabb indok, hogy ne nassoljunk éjjelente: ilyenkor kevésbé „védett” a szervezet az ételmérgezésekkel szemben. Arról se feledkezzünk el, hogy az alvászavarok és a krónikus alváshiány idővel az immunrendszer működésének romlásához és az ételmérgezésekre való fokozott fogékonysághoz vezethet.

Forrás: egeszsegkalauz.hu