Poszttraumás stressz zavar (PTSD)
Poszttraumás stressz zavarok a súlyos testi és lelki megrázkódtatások, fizikai és pszichés traumák hatására kialakult szorongásos kórképek. Jellemző, hogy a traumára az egyén intenzív félelemmel, tehetetlenséggel reagált, és a traumatikus eseményt ismételten, újra meg újra átéli, illetve kerüli a traumával összefüggő helyzeteket, emlékeket ébresztő tevékenységeket.
Gyakori kísérő tünetek az alvászavarok, a dühkitörések vagy irritabilitás, a koncentrációs nehézség, a felfokozott "vészjelzés-készség". A tünetek a beteg számára jelentős szenvedést okoznak. A poszttraumás stressz zavar diagnózisához a tünetek több mint egy hónapos fennállása szükséges. Előfordul, hogy a trauma után súlyos tünetek lépnek fel, melyek néhány hét alatt elmúlnak. Ebben az esetben akut stressz-reakcióról beszélhetünk. A PTSD gyakran csak több hét, vagy akár hónap után jelentkezik.
Bár az elmúlt századok során a poszttraumás szindrómák számos változatát írták le, a PTSD viszonylag új diagnózis, először 1980-ban kezdték el nemzetközileg használni.
Fontos, hogy a betegség nem az elszenvedett fizikai sérülések talaján, hanem a feldolgozatlan élmények miatt alakul ki. A beteg a trauma után azt újra meg újra átéli, rendszeresen azzal álmodik, csak arra tud gondolni. Fél, hogy a traumatizáló esemény ismét elő fog fordulni, és elkerüli azokat a helyzeteket, ahol az ismételt előfordulásra esélyt lát. Mindez mindennapjait jelentősen megváltoztatja.
A PTSD kialakulásával leggyakrabban összefüggést mutató traumatípusok az alábbiak: nemi erőszak, emberrablás és kínzás. Az ilyen extrém traumatikus események mellett gyakran a traumatikus események közé sorolnak olyan lelki vagy szociális eseményeket is, melyek nem járnak közvetlenül fizikális sérüléssel vagy fenyegetettséggel (pl.: válás, fontos vizsgán való megbukás).
A poszttraumás stressz zavar előfordulása
A PTSD nőkben kétszer olyan gyakran alakul ki, mint férfiakban. A PTSD-t a fejlett és fejletlen világban egyaránt leírták, háborús körülmények között és tömeges erőszak esetén, illetve békeidőben helyi véletlen traumák esetén is. Az USA-ban a PTSD előfordulási gyakorisága kb. 7-8%-os az átlagnépességben, háborús körülmények között ez a szám akár a 30%-ot is elérheti.
A poszttraumás stressz zavar okai
Fontos, hogy nem minden traumatikus eseményen átesett embernél alakul ki PTSD. A poszttraumás stressz szindróma kialakulására hajlamosíthat a kórtörténetben szereplő pszichiátriai megbetegedés, a trauma alatt elszenvedett testi sérülés, az esemény utáni támogatás hiánya, az esemény utáni további stresszforrások jelenléte. A PTSD kialakulásának valószínűségét csökkenthetik a támogató kapcsolatrendszer, megfelelő megküzdési stratégiák alkalmazása, illetve a traumahelyzetben végrehajtott cselekvéssorral kapcsolatos pozitív gondolatok.
Számos kutatás történt a PTSD-re hajlamosító tényezők feltárására. Egyesek a kórképre való hajlam hátterében genetikai tényezők szerepét emelik ki. A PTSD-ben szenvedők családjában más pszichiátriai betegségek előfordulása gyakori.
Veszély esetén a félelem természetes emberi válasz. A félelem testünket gyors válaszadásra készteti, hogy a veszéllyel megküzdjünk, vagy elmeneküljünk előle. A vészreakció egészséges reakció, mely a sérüléstől való védelmet szolgálja. Azonban PTSD-ben a normál reakció sérül vagy módosul, és a PTSD-ben szenvedő betegek a veszély elmúltával is félnek.
Megállapították, hogy PTSD esetén mind a hipofízis-hipotalamusz-mellékvese rendszer, mind a szimpatikus idegrendszer eltérései is kimutathatóak, melyhez hasonló eltéréseket trauma utáni "normális" distressz során nem írtak le.
A poszttraumás stressz zavar terápiája
A poszttraumás stressz zavar kezelésben a pszichoterápiás és a gyógyszeres kezelési módszereknek egyaránt szerepük van. Többféle pszichoterápiás módszer is használatos, többen a kognitív viselkedésterápia, a családterápia hatásosságát emelik ki. Hangulatjavítók használata segíthet a PTSD-ben jelenlévő tünetek csökkentésében.
Egyéb tudnivalók a poszttraumás stressz zavarokról
Komorbiditás: A PTSD gyakran társul más pszichiátriai megbetegedésekkel, mint a pánikzavar, a depresszió, a szerhasználat, alkoholdependencia. Öngyilkossági gondolatok is előfordulhatnak. Ilyen esetekben a társuló betegség kezelése is szükséges.
Forrás:
North, C.S., Suris, A.M., Davis, M., Smith, R.P.(2009): Toward validation of the diagnosis of posttraumatic stress disorder. American Journal of Psychiatry.166(1):34-41
Tringer, L. (2005): A pszichiátria tankönyve, Semmelweis Kiadó
American Psychiatric Association (2004): A DSM-IV-TR diagnosztikai kritériumai, Animula Kiadó
http://www.nimh.nih.gov/health/index.shtml
http://www.medicinenet.com