A túl sok fehérje sem jó - így teheti tönkre a veséjét

Táplálkozás
2026. február 06. 07:04

Ha valaki nagy mértékben megemeli a fehérjefogyasztását, akkor a vesét jelentős túlmunkára készteti, amely így károsodhat és megbetegedhet.

Ne növeljük drasztikusan tovább a nyugati ember egyébként is proteindús étrendjét fehérjetartalmú táplálékkiegészítőkkel – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. Ugyanakkor életünk során vannak olyan időszakok, például csecsemőkorban, a várandósság alatt vagy 65 év felett, amikor fokozottabb fehérjebevitelre van szükség. Ezért a személyre szabott mennyiség meghatározására keressük fel kezelőorvosunkat vagy forduljunk dietetikushoz!

Mennyi fehérje az ideális?

Az emberi szervezet egyensúlyban tartásához – hogy ne fogyjunk és ne is hízzunk, tudjunk dolgozni, elég energiánk legyen – 0,6 gramm/testsúly kilogramm fehérje minimálisan szükséges, mert ha ennél kevesebbet fogyasztunk, akkor a szervezet elkezdi az izmait lebontani. Például egy 70 kg testtömegű embernek minimálisan napi 40-45 gramm fehérjét kell megennie – kezdi dr. Tislér András nefrológus. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika professzora ugyanakkor hozzáteszi, hogy a nemzetközi ajánlás a napi fehérjebevitelre 0,8 gramm/testsúly kg/nap, vagyis az előző, 70 kilós személy példájánál maradva 50-60 gramm.

A nyugati társadalmakban naponta több fehérjét fogyasztunk, mint amennyi szükséges lenne: szokásos értrendünkkel körülbelül 1-1,2 gramm/testsúly kg fehérjét viszünk be részben állati, részben pedig növényi eredetű alapanyagokból. Vagyis, amikor valaki táplálékkiegészítőként is fogyaszt proteinnel dúsított ételeket, fehérjeporokat, akkor az a szükségesnél eleve magasabb mennyiséget még tovább emeli, körülbelül 2 gramm/testsúly kilogrammra.

– ismereti az egyetemi tanár.

Hozzáteszi, hogy egy egészséges ember esetében az enyhén emelkedett fehérjefogyasztásnak alapvetően nincs káros egészségügyi hatása. A fehérjék ugyanis a szervezetbe jutva a bélrendszerben aminosavakra bomlanak, amelyek felszívódnak és építőkövekként használjuk őket arra, hogy a szervezet a saját fehérjéjét felépítse. Ez egy ciklikus folyamat: a fehérjék egy idő után lebomlanak, és az aminosavak bomlástermékeit a vese távolítja el nitrogéntartalmú anyagok, elsősorban az úgynevezett karbamid formájában. Krónikus vesebetegség esetén a vese azonban nem tudja ezeket kiválasztani, ezért a vérben megemelkedik a karbamidszint.

Mi történik a veséinkben, ha túl sok fehérjét eszünk?

Az emelt fehérjebevitel és ezáltal az aminosav felszívódás élettani hatása, hogy a vesék kis szűrőinek munkáját fokozza, még pedig azért, mert a szervezet úgy érzékeli, hogy ha sok fehérjét kapott, akkor több karbamidot kell kiválasztania, ezért még jobban elkezd dolgozni. Tehát az aminosavak a vesékre fokozott kiválasztási terhet rónak

– magyarázza a szakember. Vagyis, ha valaki nagyon sok fehérjét fogyaszt, akkor az a vesét fokozott terhelésnek teszi ki, mivel a veseszűrőket olyan munkára kényszeríti, amit egy bizonyos határig bírnak teljesíteni, de egy idő után ez a válaszreakció a vesét kezdi el károsítani – mondja a professzor.

Azt is hozzáteszi, hogy egy egészséges veseműködésű embernél, a napi 120-130 gramm fehérjebevitel várhatóan hosszú távon sem okoz vesekárosodást, de krónikus vesebetegség fennállásakor javasolják a fehérjefogyasztás csökkentését 0,8 gramm/testsúly kg alá – emeli ki a nefrológus.

Az atléták, testépítők azonban ennél jóval nagyobb, extrém mennyiségű proteint is bevisznek, részben a fehérjedús étrendjükkel (pl. csirkemell, tojás fogyasztása), illetve elsősorban fehérjeporokkal. Esetükben a napi bevitt fehérjemennyiség akár 3-4 gramm/testsúly kg is lehet, tehát 200-300 gramm fölé is emelkedhet, és minél nagyobb a fehérjebevitel, annál nagyobb teher nehezedik a veseszűrőkre.

Sokszor előfordul, hogy aki ilyen intenzíven fókuszál a testépítésre, az nemcsak fehérjét használ táplálékkiegészítésként, hanem további szereket, mint például kreatint, vitaminkomplexeket, akár anabolikus szteroidokat, néha vízhajtót is, ezek pedig összeadódva növelik a vesebetegség kialakulásának veszélyét.

– hívja fel a figyelmet dr. Tislér András.

„Vannak olyan életszakaszok, amikor fokozottabb fehérjebevitelre van szüksége a szervezetünknek, ilyen lehet például a csecsemőkor, a várandósság vagy a 65 év feletti életkor. Csecsemőkorban a fehérjeigény akár 1,4 g/testsúly kg is lehet, de ezt ilyenkor a gyermek az anyatejből vagy az anyatej-helyettesítő élelmiszerekből kapja a megfelelő mennyiségben. Várandósság alatt a fehérjeszükséglet a második trimeszterben körülbelül napi 10 grammal, a harmadikban átlagosan 20 grammal növekszik. 65 éves kor felett az izomtömeg természetes csökkenésének lassítása és a fehérje megváltozott hasznosulása miatt törekedni kell az 1 gramm/testsúly kg-os mennyiségre. Fontos, hogy vegyük figyelembe az egyén eddigi fehérjefogyasztását, hiszen a túlfogyasztás miatt előfordulhat, hogy nem szükséges emelnünk a mennyiséget ezekben az állapotokban sem” – hangsúlyozza Dudás-Batu Bernadett.

A Semmelweis Egyetem dietetikusa felhívja a figyelmet arra, hogy fehérjekiegészítők fogyasztására abban az esetben lehet szükség, ha élelmiszerekkel nem megoldható az ajánlott mennyiség bevitele. Ezek szedése előtt azonban érdemes dietetikus segítségét kérni a személyre szabott mennyiség és a minőség érdekében. Krónikus betegség vagy várandósság esetén azonban a kezelőorvossal történő egyeztetés is elengedhetetlen.

Összegzés

  • A Semmelweis Egyetem szakértői felhívást tettek közzé a túlzott fehérjebevitel kockázatairól.
  • Nagyobb fehérjebevitel növeli a vesék terhelését, ami hosszútávon károsíthatja azok működését.
  • Bizonyos életszakaszokban, mint például csecsemőkor vagy várandósság során, megnövekedett fehérjebevitel szükséges.
  • Egészséges vesefunkció esetén napi 120-130 gramm fehérje bevitele nem káros, de vesebetegség esetén ez csökkentendő.
  • A fehérjekiegészítők fogyasztása előtt ajánlott dietetikushoz vagy orvoshoz fordulni az optimális arányok meghatározása érdekében.
 Vesegörcs: amikor a test vészjelzést ad – mi áll a háttérben, és miért fáj ennyire?
Ez is érdekelheti

Vesegörcs: amikor a test vészjelzést ad – mi áll a háttérben, és miért fáj ennyire?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: Semmelweis
# fehérje# vesebetegség# étrend-kiegészítők# táplálék kiegészítő

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához

Címlapról ajánljuk

(function () {function callGoogleTag(doNotPersonalise) {var nonPersonalisedAds = typeof doNotPersonalise === 'boolean' ? Number(doNotPersonalise) : 1; var adPreview = ((document.location.search.match(/adPreview=[^&]+/g) || [])[0] || '').split('=').pop(); var pageUrl = ''; var pagePath = document.location.pathname.slice(0, 40); var pathArr = (document.location.pathname.match(/([^/]+)/gm) || []).reverse(); for (var i = 0; i < pathArr.length; i++) {if (pathArr[i].match(/^[0-9]+$/g) === null) {pageUrl = pathArr[i].slice(0, 40); break; }} if (window.googletag && window.googletag.cmd) {googletag.cmd.push(function () { googletag.pubads().setRequestNonPersonalizedAds(nonPersonalisedAds); googletag.pubads().collapseEmptyDivs(); googletag.pubads().setTargeting('pageUrl', pageUrl); googletag.pubads().setTargeting('pagePath', pagePath); googletag.pubads().setTargeting('adPreview', adPreview); googletag.enableServices(); }); }} if (typeof window['__tcfapi'] === 'function') {window.__tcfapi('addEventListener', 2, function (tcData, success) {if (success && (tcData.eventStatus === 'tcloaded' || tcData.eventStatus === 'useractioncomplete')) { callGoogleTag(false); window.__tcfapi('removeEventListener', 2, function (success) { }, tcData.listenerId); }}); } else { callGoogleTag(true); } })();