Ezeket látta már?

Leptin-rezisztencia és hormonok: ezek a gyors fogyás esküdt ellenségei

Leptin-rezisztencia, hormonok, inzulinrezosztencia, IR, elhízás, túlsúly, lelki ok, pszichológia, fogyás, terápia

Kemény edzések, diéták - azok, akik valamilyen hormonzavarral küzdenek, sokszor nem érik el a kívánt hatást.

Dr. Mutnéfalvy Zoltánt, a Budai Endokrinközpont obezitológiával is foglalkozó endokrinológusát arról kérdeztük, hogy vajon milyen hormonok befolyásolják a testsúlyt, és hogy milyen módszereket lehet segítségül hívni a súlycsökkenés érdekében.

Hormonális oka is lehet a sikertelen fogyásnak

A hormonok igen fontos anyagok a szervezet működése szempontjából, hiszen egyfajta kémiai hírvivőként szolgálnak. Szinte minden testi folyamatot befolyásolnak, beleértve az anyagcserét, az éhség és a teltségérzetet. Mivel az étvágyat is befolyásolják, így egyes hormonok jelentős szerepet játszanak a testsúly szabályozásában.

“Való igaz, a cukros, zsíros ételek és a túl nagy mennyiségek bevitele hozzájárulnak a súlygyarapodáshoz, csakúgy, mint a fizikai aktivitás hiánya, ráadásul a genetika és bizonyos gyógyszerek is szerepet játszhatnak benne. Van azonban egy másik, gyakran figyelmen kívül hagyott oka a túlsúlynak vagy a fogyás nehézségeinek - ez pedig a hormonzavar, az endokrin rendszerben lévő egyensúlyhiány. Éppen ezért, ha valaki képtelen lefogyni, fontolja meg, hogy orvosi/dietetikusi segítséget kér, mivel könnyen lehet (és egyre gyakoribb) hogy ilyen probléma áll a plusz kilók mögött”- mondja az endokrinológus.

Mely hormonok befolyásolják a fogyást?

Számos hormon befolyásolhatja az anyagcserét, ami végső soron hatást gyakorol a hízási és fogyási képességre. Az inzulin például hozzájárul a glükóz (vércukor) sejtekbe kerüléséhez üzemanyag vagy zsírtárolás céljából. Az alulműködő pajzsmirigy szintén befolyásolja az anyagcserét, csakúgy, mint a túl sok kortizol (ez egy stresszhormon), ami növelheti az étvágyat és a hasi zsír felhalmozódását okozhatja

További hormonok, amelyek befolyásolják a testsúlyt:

  • Ösztrogén
  • Tesztoszteron
  • DHEA
  • GH
  • Ghrelin (éhséghormon)
  • Kolecisztokinin (emésztést, étvágyat befolyásolja)

Stressz evés és inzulinrezisztencia

Amennyiben valakinél kiderül, hogy hormonzavar áll a túlsúlya hátterében, akkor az leggyakrabban gyógyszeresen kezelhető, az alap betegségtől függően (ezek a gyógyszerek vagy fokozzák, vagy csökkentik az adott hormonok szintjét).

Sajnos azonban a legtöbb esetben ez nem elég- életmódváltásra is szükség van, hiszen megfelelő diéta és rendszeres mozgás nélkül egyedül a gyógyszeres terápia nem vezet gyors és tartós eredményre. Nagyon gyakori például manapság az inzulinrezisztencia (IR), melynek során cukorbeteg diétát kell tartania a betegnek- vagyis oda kell figyelnie a gyors/lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő mennyiségére, azok napszaki elosztására, bizonyos ételek/italok kerülésére.

Mindezeken kívül megfelelő stresszkezelés is elengedhetetlen a tartós súlycsökkenéshez, melynek több oka is van- egyrészt a stressz gyakran “stressz evéshez” vezet, ami plusz kalóriák bevitelét vonja maga után, másrészt tartós stressz hatására megnő a kortizol szint, ami testsúly-növekedést okozhat.

Fogyást elősegítő hormonok: leptin és adiponektin

Kutatók felfedezték, hogy két hormon is segíthet a fogyásban: a leptin és az adiponektin.

Az adiponektin egy zsírszövetben található hormon, és súlycsökkenést okozhat az anyagcsere fokozásával anélkül, hogy befolyásolná az étvágyat. A kutatók azt mondják, hogy a felfedezés által olyan kóros állapotok terápiáját lehet nagyban segíteni, mint az elhízás és az olyan anyagcsere-rendellenességekét, mint például a cukorbetegség.

A leptin, a zsírsejtek által termelt hormon, és széles körben tanulmányozták az elmúlt években, melynek során kimutatták, hogy csökkenti az étvágyat és fokozza az anyagcserét.

Egy hormonról van szó valójában, amit a zsírsejtek termelnek, attól függő mennyiségben, hogy mennyire vannak feltöltve- vagyis, ha telített, sok a leptin, és ilyenkor aktiválódnak a zsírbontó enzimek- mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Alapanyagcsere-számítás kalkulátor: itt kiszámolhatja, hogy a légzéshez vagy az étkezéshez, mennyi energiára van szüksége.

Leptin-rezisztencia

A baj azonban az, hogy a túlsúlyos embereknél kialakulhat ún. Leptin-rezisztencia, vagyis ekkor nem működik úgy a folyamat, mint kellene, a zsírbontás nem indul meg, ráadásul az illető akkor is éhes, amikor már van elég energia és tápanyag a szervezetében. A rengeteg finomított, feldolgozott étel növeli a zsírsejtek és a leptin mennyiségét, ám egy idő után a szervezet ellenállóvá válik az leptinnel szemben (akárcsak inzulinrezisztencia esetén az inzulinnal szemben). Mivel az agy a leptin szint révén értesül a test zsírraktárainak állapotáról, a leptin-rezisztencia következtében úgy érzékeli, hogy a szervezet éhezik, pedig valójában már túltelítettek a zsírsejtek.

A leptinrezisztenia kezelése:

  • Finomított ételek kerülése
  • Alacsony felszívódású szénhidrátok előnybe részesítése
  • Minimum 5 óra teljen el két étkezés között, ne feküdjön le tele gyomorral
  • Mozogjon rendszeresen

Mikortól tekinthetjük betegségnek azt, ha valakinek az agya kevésbé érzékeny a leptinre?

Jelenleg nem tudjuk. Egyelőre ott tart a tudomány, hogy az okokat és következményeket is épp csak feltérképezik. Több kutató és orvos hangsúlyozza, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy megmondjuk mikortól számít túl soknak vagy túl kevésnek a vér leptinszintje. Azaz nincs egy olyan tartomány, mint például a vércukor esetében. Tehát a nem veleszületett leptinrezisztenciát nem tudják diagnosztizálni sem.

Azt is fontos megemlíteni, hogy a leptin sok szervre és az immunrendszerre is hat. Így sok más helyen is vannak receptorai - érdemes lenne tudni, ezekre hogyan hat a kevés, vagy éppen sok leptin.

Tény, hogy az elhízással gyakran együtt jár a leptinre való csökkent érzékenység. A tudomány jelenlegi állása szerint azonban ez is csak egy tényező az elhízással együtt járó jelenségek közül. Ha nem tudunk fogyni, és mindig éhesek vagyunk, menjünk el szakorvoshoz, és ne az internetről diagnosztizáljuk magunkat.

Forrás: Budai Endokrinközpont

Forrás: Budai Endokrinközpont