Mit eszik a rákos sejt? A dietetikus szerint ez a 3 ételcsoport a legveszélyesebb kombináció
Az étrend lehet a daganat ellensége vagy a táplálója – Ön változtatna az étrendjén?
A rákos megbetegedések száma világszerte emelkedik – Magyarország sem kivétel ez alól. A háttérben több tényező áll, de egyre világosabb, hogy az étrendünknek kulcsszerepe van ebben a folyamatban. Amit nap mint nap a tányérunkra teszünk, nemcsak energiát és élvezetet adhat, hanem hosszú távon akár rákos folyamatokat is előidézhet. Ezt ma már szilárd tudományos bizonyítékok is alátámasztják – erősítette meg Dr. Iwona Sajór dietetikus a Medonetnek adott interjúban.
Az étrend és a rák kapcsolata
Az, hogy mit eszünk, jelentősen befolyásolja a daganatok kialakulásának kockázatát. A Rákkutatási Világalap (World Cancer Research Fund) korábbi becslése szerint az életmódbeli tényezők – köztük az egészségtelen, zöldségekben és gyümölcsökben szegény, feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, a mozgáshiány, az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás – az összes rákos eset mintegy egyharmadáért felelősek. Ez hatalmas arány. Ha rulettet játszanánk, és tudnánk, hogy minden harmadik körben elveszítjük a tétet, valószínűleg kevesen vállalnánk a kockázatot. A rák esetében azonban sokszor nem érzékeljük azonnal a következményeket, hiszen a kóros folyamatok évek, akár évtizedek alatt épülnek fel.
Egyes daganatoknál a kapcsolat még szorosabb. A nyelőcső-, száj-, torok- és gégerák kockázata akár 60–70%-kal is nőhet azoknál, akik rendszeresen ki vannak téve a fő életmódbeli rizikófaktoroknak. A vastagbélrák, gyomorrák esetében is körülbelül 50%-kal magasabb a rizikó, míg az emlőrák, méhrák szintén szoros kapcsolatban áll a táplálkozással és a testtömeggel.
A feldolgozott élelmiszerek három csapdája
Dr. Sajór úgynevezett „vörös listáján” három fő élelmiszercsoport szerepel.
1. Az első a feldolgozott élelmiszerek világa – hamburgerek, pizzák, cukros üdítők, csokoládék és fehér lisztből készült pékáruk. Ezek nemcsak a kalóriatartalmuk miatt problémásak. A gyorsan felszívódó szénhidrátok hirtelen vércukorszint-emelkedést okoznak, amelyet a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulin kibocsátásával próbál kiegyensúlyozni. A gyakori „cukorhullámvasút” inzulinrezisztenciához vezethet, ami kedvez a daganatos sejtek növekedésének. Emellett ezek az ételek gyakran túl sok sót és telített zsírt is tartalmaznak, amelyek tovább fokozzák a gyulladást a szervezetben.
2. A második kockázati csoport kevésbé nyilvánvaló: a penészgombákkal szennyeződött élelmiszerek, például a diófélék, gabonák, hüvelyesek és magvak. Meleg, párás környezetben ezekben láthatatlan, íztelen, de erősen rákkeltő méreganyagok, úgynevezett aflatoxinok képződhetnek, amelyek a májat károsítják. Ezért fontos, hogy ezeket az ételeket mindig megfelelő körülmények között, jól záródó csomagolásban, hűvös helyen tároljuk.
3. A harmadik a jól ismert, mégis gyakran alábecsült tényező: az alkohol. A legfrissebb kutatások szerint nincs olyan mennyiség vagy típus, amely biztonságos lenne a daganatok megelőzésének szempontjából. A rendszeres alkoholfogyasztás többek között a szájüregi, máj-, emlő- és vastagbélrák kialakulásának kockázatát növeli.
Vörös húsok – tényleg ellenség?
A vörös hús (marha, sertés, borjú) értékes fehérje- és vasforrás, így nem szükséges teljesen száműzni az étrendből. A mennyiség és az elkészítés módja azonban sokat számít. A kutatások szerint napi 100 gramm vörös hús fogyasztása 17%-kal emeli a vastagbélrák kockázatát. A grillezés, sütés, pirítás során pedig olyan vegyületek (heterociklusos aminok, policiklusos aromás szénhidrogének) keletkeznek, amelyek bizonyítottan rákkeltőek.
A feldolgozott húsok – például a sonka, a szalonna, a füstölt kolbász – még nagyobb veszélyt rejtenek. Már napi 50 gramm, vagyis két szelet sonka elfogyasztása is mintegy 18%-kal növeli a vastagbélrák kockázatát. Ezért a nemzetközi ajánlások a heti vöröshús-fogyasztást legfeljebb 350–500 gramm főtt formában javasolják, és azt is főleg főzve vagy párolva, nem grillezve.
Mit a legfontosabb megjegyezni mindebből?
Az egészséges étrend nem azt jelenti, hogy soha többé nem ehet meg egy szelet tortát vagy egy adag pizzát. Az alkalmi „bűnözés” nem okoz kárt, ha a mindennapokban kiegyensúlyozott táplálkozást követ. A veszély akkor válik valóságossá, ha a gyorsételek, a cukros italok és a feldolgozott húsok rendszeresen, szinte naponta kerülnek a tányérra.
A tudományos bizonyítékok ma már világosan mutatják: a rák kockázata jelentősen csökkenthető az étrend átalakításával. Több zöldséggel, gyümölccsel, teljes kiőrlésű gabonával, hüvelyesekkel, halakkal és mértékletes húsfogyasztással nemcsak a testsúly tartható kordában, de a szervezet gyulladásos folyamatai is mérsékelhetők. Ez pedig hosszú távon az egyik legerősebb fegyverünk a daganatok megelőzésében.
Dr. Iwona Sajórról:
Dr. Iwona Sajór okleveles dietetikus és táplálkozási szakértő, a Varsói Élettudományi Egyetemen és a Varsói Orvostudományi Egyetemen végzett. Tagja a Lengyel Dietetikusok Szövetségének, és a varsói Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézetben dolgozott, ahol 2015 óta vezette a Rákmegelőzési és Táplálkozási Kezelési Laboratóriumot. Közreműködött a nemzeti táplálkozási szabványok és az egészséges étkezési piramis kidolgozásában. Közel 100 tudományos és népszerű publikáció szerzője, egyéni táplálkozási tanácsadást nyújt, workshopokat szervez, valamint betegeket, hallgatókat, dietetikusokat és egészségügyi személyzetet oktat. Egészségügyi projektekben is együttműködik onkológiai ápolási akadémiákkal, egészségoktatási központokkal, orvosi klinikákkal és különböző alapítványokkal.
Tünetmentes rák: ennyi ideig élhet daganattal úgy, hogy nem is tud róla
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
