„Fehér arany mosatlan kecskebőrről”: ez a régi fermentált ital felveszi a versenyt a probiotikum-kapszulákkal!

Soha többé nem iszik joghurtot, ha ezt megszereti. Mondjuk, lesz mitől elvonatkoztatni: az eredei verzióját ugyanis mosatlan kecskebőrön erjesztették anno a kaukázusi népek.

Az erjesztett élelmiszerek reneszánszukat élik - kevés olyan termék van, amely köré annyi legenda, népi tapasztalat és tudományos érdeklődés fonódna, mint a kefir köré. Nem véletlenül nevezik sokan „fehér aranynak”: ez az apró, kocsonyás szemcsékből készülő ital a hagyományos kaukázusi kultúrából nőtte ki magát a modern táplálkozástudomány egyik kedvencévé. Ha fontos Önnek az immunrendszer erősítése vagy a bélflóra egyensúlyának helyreállítása, érdemes megismernie, mit tud ez a különleges erjesztett ital — és mi az, amit a tudomány ma már bizonyítani is képes vele kapcsolatban.

Mi teszi különlegessé a kefirt?

A kefir eredete a Kaukázus hegyeihez kötődik, ahol egykor a tejet mosatlan kecskebőrökben hagyták erjedni. A keletkező fehér film új, savanykás, telt ízű italt eredményezett, amelyet később „kefirnek” neveztek el — a török keyif szó jelentése: jó közérzet. A mai kutatások is azt sugallják, hogy a névadás nem véletlen: a kefir valóban hozzájárulhat az általános jólléthez.

A PubMed és a BMC Microbiology adatbázisaiban megjelent vizsgálatok úgy írják le, mint élő szimbiotikus mátrixot: 30–60 különböző mikroorganizmus — tejsavbaktériumok és élesztők — együttese, amelyek egymás működését erősítve egész sor biológiailag aktív anyagot termelnek. Bár az emberi vizsgálatok még korlátozottak és nem minden eredmény egyhangú, egyre több adat utal arra, hogy a kefir szerepet játszhat az emésztés támogatásában, az immunrendszer működésének modulálásában és a mikrobiális egyensúly helyreállításában.

Cesar Casavola, az Argentin Táplálkozási Szakértők Szövetségének elnöke így fogalmaz:

„A kefir az élesztők és baktériumok természetes szimbiózisa, amely ebben a közegben erősödik meg igazán.”

A kefir két arca: tejes és vizes változat

A kefirnek ma két fő típusa terjedt el, és mindkettő sajátos előnyökkel rendelkezik.

A tejes kefir habos, savanykás és kissé a joghurtra emlékeztet. Magas a fehérjetartalma, valamint jelentős mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, K2-vitamint, kalciumot és foszfort. Táplálóbb, laktatóbb ital, amely különösen alkalmas az emésztés és a csontanyagcsere támogatására.

A vízkefir ezzel szemben könnyedebb, gyümölcsökkel is ízesíthető, kevesebb fehérjét tartalmaz, viszont gazdag probiotikumokban és metabolitokban. Ideális választás azok számára, akik növényi alapú étrendet követnek.

Mindkét változat közös tulajdonsága, hogy élő mikroorganizmusokban gazdag fermentált italokról van szó — ez adja a valódi értéküket.

Hogyan hat a kefir a szervezetre?

A modern kutatások szerint a kefir számos fiziológiai folyamatra gyakorolhat jótékony hatást. Bár sok vizsgálat laboratóriumi vagy állatmodelleken alapul, az eredmények konzisztensen utalnak bizonyos előnyökre. Ezek közé tartozik a laktóztolerancia javulása, az antibakteriális aktivitás, a vércukorszint és vérnyomás kedvező alakulása, az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatás, sőt egyes tanulmányok rákellenes potenciálról is beszámolnak.

1. A bélflóra sokféleségének támogatása

A kefir mikroorganizmusai — például a Lactobacillus kefiranofaciens, L. plantarum, L. acidophilus vagy élesztőgombák, mint a Saccharomyces cerevisiae — olyan savakat, enzimeket és poliszacharidokat (például kefirant) termelnek, amelyek kedvező környezetet teremtenek a bélrendszerben. Csökkentik a pH-t, visszaszorítják a káros baktériumokat, és segítik a jótékony törzsek elszaporodását.

Kasavola szerint:

„A kefir elősegíti a laktobacillusok és bifidobaktériumok növekedését, miközben gátolja a káros mikroorganizmusok szaporodását — így támogatja az egészséges bélflóra helyreállítását.”

Milagros Simpson táplálkozási szakértő hozzáteszi, hogy a rendezett bélmikrobiom jobb tápanyagfelszívódáshoz is vezet:

„Javítja többek között a kalcium és magnézium biohasznosulását.”

Egy, a BMC Medicine-ben megjelent vizsgálat pedig kimutatta, hogy kefir adásával csökkenthető volt az intenzív osztályon ápolt betegek körében gyakori bélrendszeri diszbiózis.

2. Az emésztési panaszok enyhítése

Sokan éppen azért fordulnak a kefirhez, mert javítani szeretnék az emésztésüket. A kefir normalizálja a bélmozgást, enyhíti a székrekedést, csökkentheti a hasmenés időtartamát, és kedvező hatással lehet az irritábilis bél szindrómára is.

A fermentáció során képződő enzimek lebontják a laktózt, ami különösen fontos lehet azok számára, akik laktózérzékenységgel küzdenek. Ezenkívül csökkenti a bélfal gyulladását és erősíti a bélbarriert — vagyis kevésbé engedi át a kórokozókat és toxinokat.

Simpson így fogalmaz:

A kefir erősíti a bélfal integritását, és segít megelőzni, hogy káros anyagok jussanak a véráramba.

3. Az immunrendszer támogatása

Az immunrendszer 70–80%-a a bélrendszerhez kötődik, így minden, ami javítja a bélflóra állapotát, az immunitást is erősíti. A kefirben található peptidek és mikroorganizmusok képesek befolyásolni az immunválaszt, és erősíthetik a szervezet természetes védekezőképességét.

Kasavola szerint:

A kefir immunmoduláló hatása részben a benne élő baktériumoknak, részben pedig a fermentáció során keletkező bioaktív vegyületeknek köszönhető.

Hogyan készíthető el otthon?

A kefir készítése meglepően egyszerű, és egy kis odafigyeléssel biztonságosan végezhető. A kefirszemeket tejbe vagy cukros vízbe kell helyezni, majd szobahőmérsékleten 24–48 órán át erjeszteni. Az elkészült italt leszűrjük, a szemeket pedig újra felhasználhatjuk.

Néhány alapvető higiéniai szabályt azonban érdemes betartani:

• steril eszközök használata,
• kerülni kell a fémedényeket,
• a szemeket 7–10 napon belül célszerű frissíteni,
• a kész italt hűtve ajánlott tárolni.

A szakértők napi 100–200 ml fogyasztását tartják ésszerűnek. Ahogy Simpson megfogalmazta:

A rendszeresség és a jó minőségű kefir a legfontosabb. A kefír önmagában nem csodaszer, de kiváló kiegészítője lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek.

Összegezve

A kefir sokkal több egyszerű erjesztett italnál: egy élő, dinamikus mikroorganizmus-közösség, amely finoman, természetes módon képes támogatni a szervezetet. Ha fokozatosan beépíti a mindennapjaiba, nemcsak az emésztésének és az immunrendszerének tehet jót, hanem általános jóllétérzését is erősítheti — épp úgy, ahogyan azt a kaukázusi közösségek évszázadok óta tapasztalják.

Kapcsolódó cikk

Emésztési gondjai vannak? Ezért egyen kefirt!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!