4 mindennapi szokás, amely észrevétlenül felgyorsíthatja az agy öregedését

Az egészséges szokások viszont lassíthatják.

Az agy öregedését sokáig elsősorban genetikai kérdésnek tartottuk. Az utóbbi évek kutatásai azonban egyre világosabban mutatják, hogy a gondolkodásmódunk, az alvásminőségünk, a stresszhez való viszonyunk és a társas kapcsolataink legalább ilyen fontos szerepet játszanak abban, mennyire „fiatal” marad az agyunk. Egy friss, nemzetközi vizsgálat szerint - melyet a Brain Communications folyóiratban közöltek - ezek a tényezők akár nyolc évnyi különbséget is jelenthetnek az agy biológiai korában.

Mit jelent az, hogy fiatalabb vagy idősebb az agy?

A Floridai Egyetem kutatói középkorú és idősebb felnőttek agyát vizsgálták korszerű MRI-felvételek és gépi tanulási módszerek segítségével. Ezekkel az eszközökkel meg lehet becsülni az úgynevezett agyéletkort, vagyis azt, hogy az agy szerkezete és működése mennyire felel meg az adott naptári életkornak.

A két éven át zajló vizsgálatban 128 résztvevő adatait elemezték, négy kontinensről. A többség krónikus fájdalommal élt, gyakran térdízületi kopás miatt vagy annak kockázatával. Ez azért különösen fontos, mert a krónikus fájdalom önmagában is gyorsíthatja az idegrendszeri öregedést.

Négy tényező, amely látványosan számít

Az eredmények alapján azoknál, akiknél egyszerre több kedvező pszichológiai és életmódbeli tényező volt jelen, az agy akár nyolc évvel fiatalabbnak tűnt a vártnál. Ezek a tényezők nem bonyolultak, de következetességet igényelnek.

Az optimizmus – vagyis a jövővel kapcsolatos reálisan pozitív hozzáállás – szoros kapcsolatot mutatott az egészségesebb agyi mintázatokkal. Ugyanígy számított az elegendő, valóban pihentető, mély alvás, amely kulcsszerepet játszik az idegsejtek regenerációjában és a „mentális takarításban”.

A stressz kezelése szintén meghatározó tényezőnek bizonyult. Nem a stressz teljes hiányáról van szó – ez amúgy sem reális –, hanem arról, hogy a szervezet mennyire képes visszatérni egy nyugodtabb egyensúlyi állapotba. Végül, de nem utolsósorban, az erős társas támogatás: a bizalmi emberi kapcsolatok, a közösséghez tartozás érzése látványosan összefüggött a fiatalabb agyi korral.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy bár a társadalmi és anyagi nehézségek – például az alacsonyabb jövedelem, az alacsonyabb iskolai végzettség vagy a krónikus fájdalom – valóban idősebbnek „látszó” aggyal jártak együtt, ezek hatása idővel gyengült. Ezzel szemben a pozitív életmódbeli tényezők előnyei tartósabbnak és erősebbnek bizonyultak.

A személyiség és a hosszú élet kapcsolata

Ezzel párhuzamosan egy másik nagyszabású kutatás is napvilágot látott, amely arra utal, hogy nemcsak az agyunk öregedése, hanem a várható élettartamunk is összefügghet a személyiségünkkel. A Limericki Egyetem vezetésével több mint félmillió ember adatait elemezték, közel hatmillió személyévnyi követési idővel.

Az elemzés szerint a magasabb neuroticizmus – amely fokozott szorongással és érzelmi instabilitással jár – enyhén, de mérhetően növelte a korábbi halálozás kockázatát. Ezzel szemben a lelkiismeretesség, vagyis a fegyelmezett, szervezett, megbízható viselkedés, jelentősen alacsonyabb halálozási kockázattal társult. Az extraverzió, a társas kapcsolatok iránti nyitottság szintén védő hatásúnak bizonyult, különösen az angolszász országokban.

A kutatás nem talált egyértelmű összefüggést a nyitottság vagy a barátságosság és a halandóság között. A szerzők hangsúlyozták: nem „jó” vagy „rossz” személyiségtípusokról van szó, hanem olyan mintázatokról, amelyek hosszú távon befolyásolhatják az egészségi pályánkat.

Mit érdemes megjegyeznie?

A két kutatás közös üzenete meglepően gyakorlatias: az agy egészsége és a hosszú élet nem kizárólag orvosi kérdés. Az, ahogyan alszik, ahogyan kezeli a stresszt, ahogyan kapcsolódik másokhoz, és ahogyan gondolkodik önmagáról és a jövőről, mérhető nyomot hagy az idegrendszerén.

Ahogy Kimberly Sibille, a floridai vizsgálat vezetője fogalmazott: az egészséget támogató viselkedések nemcsak a fájdalmat csökkentik és a fizikai működést javítják, hanem összeadódó módon támogatják az általános egészséget – beleértve az agyat is.

Figyelmébe ajánljuk

Az agyunk 40, 50, 60 éves korban és azon túl: mire számíthatunk az életkor előrehaladtával?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!