Hány éves korban éri el az agy a csúcsteljesítményét? A tudósok szerint a mentális csúcs nem a fiataloké
Mikor éri el az agy a csúcsformáját? Jóval később, mint hittük - meglepő eredményekről számolt be egy új tanulmány.
Sokáig úgy hittük, hogy az ember szellemi képességei a húszas években tetőznek, majd onnantól fokozatosan hanyatlanak. Egy új, átfogó tudományos kutatás azonban egészen más képet fest az emberi elme fejlődéséről. A tanulmány szerint az agy legmagasabb szintű mentális aktivitása nem fiatal felnőttkorban, hanem 55 és 60 éves kor között tapasztalható – vagyis jóval később, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.
A kutatást Gilles E. Gignac, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem pszichológiaprofesszora és Marcin Zaenkovski végezte, és az eredményeket az Intelligence című folyóiratban tették közzé. A szakemberek 16 különféle pszichológiai dimenziót vizsgáltak, köztük az intellektuális, érzelmi és erkölcsi képességeket, valamint a személyiség öt fő vonását: extrovertáltság, érzelmi stabilitás, felelősségtudat, nyitottság és barátságosság.
Az agy nem a fiatalságban, hanem a tapasztalatban teljesedik ki
Gignac a The Conversation oldalán megjelent cikkben a kutató emlékeztetett: „Számos tanulmány kimutatta, hogy az emberek 20 és 30 éves koruk között érik el maximális fizikai potenciáljukat. Azonban a szellemi és érzelmi fejlődés egészen másképp alakul."
Több képesség hanyatlik az életkorral ez igaz, ám ezeket ellensúlyozza más fontos tulajdonságok felerősödése
A mostani kutatás alapján a felelősségtudat például 65 éves kor körül, az érzelmi stabilitás pedig csak 75 évesen éri el a csúcspontját. Vagyis azok a készségek, amelyek a bölcs döntéshozatalhoz, az önuralomhoz vagy a mások megértéséhez kapcsolódnak, évtizedekkel a fiatalkor után teljesednek ki.
A tudósok szerint még a kevésbé ismert tulajdonságok – például az erkölcsi érvelés vagy a kognitív torzításokkal szembeni ellenállás – is a későbbi felnőttkorban érik el legjobb formájukat.
A „mentális csúcspont” 55 és 60 éves kor között
A kutatók egy súlyozott indexet alkottak, amely mind a 16 vizsgált pszichológiai tényezőt kombinálta. Ennek alapján az általános mentális aktivitás legmagasabb szintje az 55–60 éves korosztályban figyelhető meg.
Ezt követően ugyan megindul a fokozatos csökkenés, ám ez nem drasztikus: 65 éves kor után enyhébb, 75 év felett pedig kifejezettebb visszaesés tapasztalható.
„Sokunk számára az agy csúcsteljesítménye tehát nem fiatalkorban, hanem az érett középkorban bontakozik ki” – hangsúlyozta Gignac.
Hogyan jutottak erre a következtetésre?
A kutatók nem egyetlen tesztre támaszkodtak, hanem nagyszabású, felnőtt mintákon alapuló vizsgálatok eredményeit elemezték. Előnyben részesítették a validált pszichometriai teszteket, vagyis olyan méréseket, amelyek bizonyítottan pontosan mérik a pszichológiai képességeket.
A vizsgált területek között szerepelt a kognitív intelligencia, az érzelmi intelligencia, a morális gondolkodás, a pénzügyi ismeretek, az előítéletekkel szembeni ellenállás és a kognitív rugalmasság is.
A kutatók ezeket az eltérő adatokat egységes skálára hozták, így közvetlenül össze tudták hasonlítani, melyik képesség mikor éri el a maximumát.
Két alapvető modellt dolgoztak ki:
- 1 a „hagyományos” modellt, amely az intelligenciát és az alapvető személyiségjegyeket mérte;
- 2 valamint az „integrált” modellt, amely az érzelmi intelligenciát és a mindennapi élethez szükséges gyakorlati készségeket is figyelembe vette.
Az eredmények szerint az egyes képességek kiegyenlítik egymást az élet folyamán, és ez a komplex egyensúly járul hozzá a középkorú emberek stabil, rugalmas mentális teljesítményéhez.
Miért fontos ez a felismerés?
A tanulmány új megvilágításba helyezi az öregedéssel kapcsolatos társadalmi előítéleteket. Az eredmények azt sugallják, hogy az ember mentális potenciálja nem hanyatlik automatikusan az évek múlásával, sőt, sok esetben a tapasztalat, az önismeret és a tanulás révén még nő is.
Ez magyarázatot adhat arra is, miért az ötvenes-hatvanas éveikben járó emberek töltik be jellemzően a vezetői és döntéshozói pozíciókat. Ahogyan Gignac fogalmazott:
„Bár egyes készségek az életkorral romlanak, ezt más fontos tulajdonságok fejlődése kompenzálja. A tapasztalat, az érzelmi érettség és a felelősségtudat együttese kiegyensúlyozottabb döntéshozatalt eredményez.”
Nem számokban, hanem egyensúlyban mérhető az érettség
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: az egyéni különbségek óriásiak. Az életkor nem önmagában határozza meg az intellektuális vagy érzelmi teljesítményt. A tényleges képességek mindig az életmódtól, a tanulási szokásoktól, az egészségi állapottól és a mentális aktivitás szintjétől függenek.
Vagyis nem az számít, hány gyertya van a tortán, hanem az, hogy az agy milyen formában van karbantartva. Az olvasás, a tanulás, a társas kapcsolatok ápolása és a testi aktivitás mind bizonyítottan hozzájárul az agy „fiatalon tartásához”.
Ahogy az egyik szakértő találóan megjegyezte:
„Talán itt az ideje, hogy ne tekintsük az átlagéletkort visszaszámlálásnak – inkább ismerjük fel benne a csúcspont lehetőségét.”
Hogyan tartható fenn a szellemi frissesség 60 év felett?
Bár a kutatások szerint az agy csúcsteljesítménye 55–60 éves kor között tapasztalható, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy onnantól csak lejtmenet következik. Ellenkezőleg: egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a mentális rugalmasság és az idegi kapcsolatok erősíthetők még idősebb korban is – ha tudatosan törődünk velük.
1. Az agy tápláléka: tápanyagok, amelyek serkentik a kognitív működést
Az agy a test energiafogyasztásának akár 20%-át is igényli, ezért különösen érzékeny a tápanyaghiányra. Az omega-3 zsírsavak (különösen a DHA), amelyek megtalálhatók a tengeri halakban, a diófélékben és a lenmagban, kulcsfontosságúak az idegsejtek membránjainak épségéhez.
A B-vitaminok (B6, B12, folsav) nélkülözhetetlenek a homociszteinszint szabályozásához – ez a vegyület, ha felhalmozódik, károsíthatja az agyi ereket és rontja a memóriafunkciókat.
A Harvard Medical School kutatói szerint a bogyós gyümölcsökben található flavonoidok és a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztása szintén késleltetheti a kognitív hanyatlást.
A mediterrán étrend mintájára épített, olívaolajban, halban és zöldségben gazdag táplálkozás 30–35%-kal csökkentheti a demencia kockázatát – mutatta ki egy 2023-as, több mint 60 000 felnőtt bevonásával végzett brit tanulmány.
2. Mozgás: nemcsak a testnek, az agynak is
A rendszeres fizikai aktivitás az egyik legerősebb „agyvédő” tényező.
A mérsékelt intenzitású testmozgás, mint például a tempós séta, a kerékpározás vagy az úszás, fokozza az agy vérellátását és serkenti a BDNF (agyban termelődő neurotróf faktor) nevű fehérje termelését, amely segíti az idegsejtek regenerálódását és új kapcsolatok kialakítását.
Egy, a Neurology folyóiratban megjelent vizsgálat szerint azok az idősebb felnőttek, akik heti legalább háromszor mozognak, akár 10 évvel fiatalabb agyi kor jellemzőit mutatják az MRI-felvételeken. A jóga, a tánc vagy akár a kertészkedés is hatékony, ha örömöt okoz és rendszeres marad.
3. Alvás: az agyi „nagytakarítás” ideje
Sok idősebb ember hajlamos kevesebbet aludni, pedig az agy mélyalvás közben távolítja el a nap során felhalmozódott méreganyagokat és „felesleges” idegi kapcsolatokat.
A kutatások szerint az éjszakai 7–8 óra alvás kulcsfontosságú az emlékezés és a tanulás szempontjából.
Ha valaki nehezen alszik el, érdemes kialakítani egy rendszeres alvási rutint: lefekvés előtt kerülni a képernyőket, csökkenteni a koffeinfogyasztást, és hűvös, sötét környezetet biztosítani.
A National Sleep Foundation adatai szerint a jó alvási higiéné akár 20–25%-kal javíthatja a kognitív teljesítményt idős korban.
4. Az agy edzése: tanulás, játék és kíváncsiság
Ahogyan az izmokat, az agyat is edzeni kell. Az új készségek elsajátítása – legyen az nyelvtanulás, hangszer, kerttervezés vagy akár digitális technológia – új idegpályákat hoz létre.
A mentális kihívások, például keresztrejtvények, logikai játékok vagy memóriafejlesztő applikációk, fokozzák az agyi aktivitást és a koncentrációt.
De legalább ilyen fontos a szociális interakció: beszélgetések, közösségi tevékenységek, önkéntesség. A magány ugyanis az egyik legerősebb rizikófaktor a mentális hanyatlásra – egy 2024-es Nature Aging tanulmány szerint a társas kapcsolatok hiánya nagyobb mértékben növeli a demencia kockázatát, mint a dohányzás vagy a mozgáshiány.
5. A stressz kezelése – az agy legnagyobb védelme
A krónikus stressz az egyik legfőbb „agyöregítő” tényező. A tartósan magas kortizolszint csökkenti a hippocampus térfogatát, amely az emlékezetért felelős.
Ezért különösen fontos megtalálni azokat a módszereket, amelyek segítenek a lecsendesedésben: a légzőgyakorlatok, a meditáció, a Buteyko-légzés, de akár a természetben töltött idő is bizonyítottan csökkenti a stresszhormonokat.
A Frontiers in Psychology 2023-as áttekintése szerint már napi 15–20 perc tudatos relaxáció is mérhetően javítja az agyi véráramlást és a koncentrációt idősebb felnőtteknél.
6. Az agy és a test egészsége összekapcsolódik
A szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a magas vérnyomás mind befolyásolják az agy vérellátását. Ezért a rendszeres orvosi ellenőrzés, a vérnyomás, a vércukor és a koleszterinszint karbantartása nemcsak a testet, hanem az elmét is védi.
Ahogyan a modern orvostudomány egyre inkább hangsúlyozza: „ami jó a szívnek, az jó az agynak is.”
A lényeg összegezve
Az agy tehát nem „leépül”, hanem átalakul az évek során. A gyors reakciókészség ugyan csökkenhet, de helyette erősödik a bölcsesség, az önismeret, a megértés és a komplex problémák átlátásának képessége.
A tudatos életmód – helyes táplálkozás, mozgás, pihenés, szellemi aktivitás és stresszkezelés – mind hozzájárul ahhoz, hogy az agy ne csak megőrizze, hanem fejlessze is teljesítményét akár a hetedik vagy nyolcadik évtizedben.
Ahogy Gignac professzor tanulmányának üzenete is sugallja:
Az életkor nem korlát, hanem tapasztalat. Az elme nem hanyatlik – csak finomodik.
Hogyan lehet "jól" öregedni? Sokan már 50 év felett is öregnek érzik magukat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
