Csak a sokadik szundira kel ki az ágyból reggelente? Ezt jelenti a pszichológia szerint
Ha nem pattan ki azonnal a szeme, és nem kezdi el intézni a teendőit, annak is meg lehetnek a maga előnyei a pszichológusok szerint.
Reggelente gyakran úgy érezzük, hogy azonnal el kell kezdenünk „teljesíteni”: válaszolni az e-mailekre, felpörögni, dolgozni, ügyeket intézni. A társadalmi elvárások szerint a „sikeres ember” hajnalban kel, sportol, és már reggeli előtt megváltja a világot. De mi van akkor, ha ez a tempó nem mindenkinek válik be?
Nem a lustaságról szól
Pszichológusok szerint ha reggelente kicsit tovább maradunk az ágyban, az nem feltétlenül a halogatás jele – sőt. Ez lehet a nap első, tudatosan megélt, nyugodt pillanata, amely segít ráhangolódni a napi feladatokra. Az „ágyban maradás” pillanatai lehetőséget adnak arra, hogy egy kicsit figyeljünk magunkra, az érzelmeinkre, a testünk jelzéseire – és ez segítheti az érzelmi egyensúly fenntartását is.
Fontos a reggeli átmenet
A szakértők szerint a napok túlságosan gyors indítása pszichés szempontból is megterhelő lehet. Ha egyik pillanatról a másikra munkamódban találjuk magunkat, az hosszú távon kiégéshez is vezethet.
A lassabb reggelek segítenek enyhíteni a reggeli szorongást, erősítik a biztonságérzetet, és lehetőséget adnak arra, hogy kapcsolódjunk saját igényeinkhez. Ahelyett, hogy rögtön elvárásoknak próbálunk megfelelni, visszanyerhetjük a napindítás fölötti kontrollt.
Nem mindenkinek való, de érdemes kipróbálni
Természetesen nem mindenki éli meg pozitívan az ágyban töltött plusz perceket. Vannak, akiket még jobban feszít, ha „állnak a teendők”, és úgy érzik, csak időt vesztegetnek. A kulcs az, hogy megfigyeljük, nekünk mire van szükségünk.
Ha a reggeli lustálkodásból frusztráció, nem pedig nyugalom fakad, akkor érdemes lehet másféle napindító rutint választani – például rövid sétát vagy nyújtást.
A lassabb reggelek nem csodaszerek – de lehet tudatos döntés
Az ágyban maradni néha azt jelenti: adunk magunknak időt. Egyfajta mini öngondoskodás, ami segíthet a nap hátralévő részét kiegyensúlyozottabban, kevésbé zaklatottan megélni. És bár nem helyettesíti a megfelelő alvásmennyiséget vagy a stresszkezelés más formáit, egy-egy ilyen nyugodtabb reggel mégis sokat számíthat.
Összegzés
- A reggeli lassabb kezdés jótékony lehet a mentális egészségre nézve.
- A társadalmi elvárások gyakran sürgetésre késztetnek, ami stresszt okozhat.
- A tudatos reggeli nyugalmi időszakok elősegíthetik az érzelmi egyensúly fenntartását.
- A rohanós reggel nagyban hozzájárulhat a kiégéshez vagy szorongáshoz.
- A kulcs az egyéni igények felismerése a megfelelő napindítás érdekében.
Stressz a nyaraláson: így enyhítheti a feszültséget pillanatok alatt
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!