Ebben az esetben jelezhet a feledékenység demenciát

Nem mindig jelez a feledékenység demenciát vagy Alzheimer-kórt.

A feledékenység gyakran riasztó jelként jelenhet meg, és sokan azonnal a demenciára gondolnak, amikor ezt tapasztalják. Azonban nem minden memóriazavar utal erre az állapotra, hiszen számos más tényező is hozzájárulhat a memóriával kapcsolatos problémákhoz. Hogy milyen egyéb okok állhatnak a háttérben, és hogyan különböztethetők meg ezek az állapotok a demenciától?

A feledékenység, a memóriazavar típusai és okai

Megkülönböztetünk rövid, és hosszútávú memóriát, attól függően, hogy az információt mennyi ideig szükséges megjegyezni. A tanulás során az új ismeretek korábbi élményekkel való összevetése a munkamemóriában zajlik.

Egészséges körülmények között is számos testi-lelki tényező hat a memóriánkra (fáradtság, érdeklődés, lehangoltság stb.), de legnagyobb hatást az életkorral összefüggő változások jelentik. A gyermekekre, fiatalokra a gyors tanulási képesség, a tanultak gyors felidézésének képessége jellemző, idősebb életkorban viszont egyes memóriafunkciók (pl. a tanulás sebessége) csökken, de a tudás gyarapszik az élettapasztalatoknak köszönhetően. Az egészséges idősödés során a memória tehát nem romlik, hanem minőségében alakul át.

A memória zavarai az emlékezés három alapvető területén jelentkezhetnek:

• információ megjegyzése,
• információ megtartása (emlék)
• információ felidézése (emlékezés)

A memóriazavar hátterében leggyakrabban az alábbi állapotok, tünetegyüttesek állhatnak:

• korfüggő feledékenység
• enyhe kognitív zavar
• demencia (szellemi hanyatlás)

Korfüggő memóriavar: általában ártalmatlan jelenség

A korfüggő memóriazavar az emlékezőképesség romlásának egyik legenyhébb formája: az egészséges idősödés és a kóros állapotok között helyezkedik el. Általában negyven éves kor körül kezdődik, és egyetlen tünete a feledékenység, főleg a nevek felejtése, ami az érintetten kívül másoknak fel sem tűnik. A meglévő ismeretek idős korra történő maximum 15%-os memóriavesztését nevezzük így. A normál, életkorral járó memóriavesztés többnyire ártalmatlan jelenség, fontos elkülöníteni a valódi szellemi hanyatlástól.

Enyhe kognitív zavar tünetei

Az enyhe kognitív zavar nem önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes. Tünetei a mindennapi életvitelben nem okoznak nagyobb nehézséget, de az Alzheimer-kór figyelmeztető jelei lehetnek (az esetek 10-12%-ában) vagy akár krónikus magasvérnyomás-betegség szövődményeként is kialakulhat.

Felismerése azért rendkívül fontos, mert a súlyosabb állapotok megelőzése ebben a stádiumban megkezdett kezeléssel még eredményesebb lehet.

Tünetei:

• feledékenység;
• a figyelem, a koncentráció csökkenése;
• a beszéd, a gondolkodás romlása (pl. bizonyos szavak felidézésének nehézsége);
• bonyolult feladatok megoldásának nehézsége.

Ezek a demencia tünetei

A demencia (szellemi hanyatlás) egy olyan tünetegyüttes, ami az értelmi képességek összetett károsodását, hanyatlását jelenti. A demenciában az emlékezetzavar mellett számos egyéb tünet jelzi a gondolkodás, a beszéd, a mozgás képességének romlását.

A demencia tünetei:

• kezdetben kismértékű, később súlyosbodó feledékenység;
• a tanulás, a számolás képességének elvesztése;
• az aktuális dolgokra vonatkozó ismeretanyag csökkenése (a régi dolgokra való visszaemlékezés képessége sokáig megmaradhat);
• a figyelem, a koncentráció romlása;
• az összetett feladatok (pl.: főzés, vásárlás, öltözködés) végrehajtásának nehézsége;
• érzelmek fokozatos elhalványulása (helyette érdektelenség);
• depresszióra való hajlam erősödése;
• súlyos esetben az önálló életvitel képességének elvesztése (a betegek nem emlékeznek saját adataikra, családtagjaikra, nincsenek tisztában a dátumokkal stb.);
• téveszmék, hallucinációk megjelenése;
• nyugtalanság (járkálás, túlzott beszédkésztetés, esetleg agresszivitás).

A demencia napjainkban globális közegészségügyi probléma, az elöregedő népesség miatt folyamatosan nő a betegek száma. A demencia 65 éves korban kb. 1%, az ennél idősebb emberek között kb. 10%-ban fordul elő.

Mit tehetünk a demencia megelőzése érdekében?

Bár az Alzheimer-kór, a demencia ma még nem gyógyítható, ugyanakkor sokat tehetünk a megelőzéséért. Érdemes az első gyanús jeleknél felkeresni egy szakembert, hiszen minél korábban elkezdődik a fejlesztés, annál nagyobb mértékben lehet megőrizni a kognitív képességeket. Az életminőség megőrzése és a demencia megelőzése érdekében az egyéni felelősség és tudatosság kulcsfontosságú.

A rendszeres orvosi ellenőrzések és az egészséges életmódra való odafigyelés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az idősebb korban is megőrizzük szellemi frissességünket. Ne feledje, az idősebb kor nem feltétlenül jár együtt a mentális hanyatlással, és a prevenció kulcsfontosságú a hosszú, egészséges élet elérésében. Az agytréning bármilyen életkorban hatékony megoldás!

Összegezve

• A memóriazavarokat gyakran összetévesztik a demenciával és az Alzheimer-kórral.
• A memória zavarai három alapvető területen jelentkezhetnek.
• Az életminőség megőrzése a legfontosabb.
• A demencia napjainkban globális közegészségügyi probléma.
• Az agytréning bármilyen életkorban hatékony segítség.

Figyelmébe ajánljuk

Tudja meg, mi számít normális feledékenységnek és mi kórosnak

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!