Ha az izzadás nem szűnik a nyár végével sem – Mit lehet tenni a fokozott verejtékezés ellen?

A verejtékezés testünk fontos hűtőrendszere – de mi történik, amikor elromlik a szabályzás?

A verejtékezés életünk mindennapi része: testünk 2–4 millió izzadságmirigye gondoskodik arról, hogy hőháztartásunk egyensúlyban maradjon. Amikor kimegyünk a nyári melegbe, sportolunk vagy stresszhelyzetbe kerülünk, a szervezetünk „bekapcsolja” a hűtőrendszert. Ez önmagában egészséges és szükséges folyamat.

Ám vannak, akiknél a rendszer „túlpörög”. Ők akkor is csurom vizes tenyérrel ébrednek, amikor mások nyugodtan alszanak; vagy olyan szinten verejtékeznek nyilvános helyzetekben, hogy az már a mindennapi életükre is rányomja a bélyegét. Ez az állapot a fokozott verejtékezés, a hyperhidrosis.

Két típus – egy közös tünet

Az orvostudomány két nagy csoportba sorolja a fokozott izzadást.

1. Primer (elsődleges) hyperhidrosis

Ez a forma általában fiatal korban, gyakran gyermek- vagy tinédzserévekben kezdődik. A tünetek jellemzően szimmetrikusan jelentkeznek: mindkét tenyéren, talpon, hónaljban vagy az arcon. A pontos okát a tudomány még nem ismeri, de úgy tűnik, öröklött tényezők is szerepet játszanak. A betegek családjában sokszor található hasonló eset.

A mindennapokat erősen befolyásolja: gondoljunk csak arra, milyen kellemetlen lehet egy vizsgán vagy állásinterjún átizzadt papírokkal ülni, vagy kézfogás közben szorongani a csuromvizes tenyér miatt.

2. Szekunder (másodlagos) hyperhidrosis

Ebben az esetben a túlzott verejtékezés egy másik betegség tünete. Ilyen lehet például:

• Pajzsmirigy túlműködés (gyors anyagcsere, fokozott hőtermelés),
• Cukorbetegség, amikor az ingadozó vércukorszint váltja ki,
• Szívbetegségek és fertőzések, amelyek lázzal vagy keringési problémákkal járnak,
• Menopauza, ahol a hőhullámokkal együtt jelentkezik az intenzív izzadás.

A Cleveland Clinic kiemeli, hogy a szekunder forma felismerése különösen fontos, hiszen a háttérben álló alapbetegség kezelése önmagában enyhítheti az izzadást.

Mi válthatja ki a túlzott izzadást?

• Érzelmi hatások – stressz, izgalom vagy szorongás hatására a vegetatív idegrendszer fokozza az izzadságtermelést. Ezért izzad sok ember vizsga vagy nyilvános beszéd közben.
• Környezeti tényezők – hőség, magas páratartalom vagy intenzív testmozgás természetes kiváltói a verejtékezésnek.
• Táplálkozás és italok – a csípős ételek, a koffeintartalmú italok és az alkohol stimulálják a verejtékmirigyeket.
• Egészségügyi állapotok – például pajzsmirigy túlműködés, cukorbetegség, szívbetegségek, fertőzések vagy menopauza.
• Gyógyszerek – többek között antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók vagy vérnyomáscsökkentők mellékhatásaként is előfordulhat.

Hogyan befolyásolja az életminőséget?

A hyperhidrosis nem csupán testi tünet, hanem pszichés és szociális teher is. Az érintettek gyakran számolnak be arról, hogy a túlzott izzadás megnehezíti a mindennapjaikat, legyen szó a munkahelyi teljesítményről vagy a magánéletről. A nedves kéz miatt nehezebb eszközöket kezelni, a folyamatos izzadságfoltok pedig kínos helyzetekbe sodorhatják a beteget. Egy állásinterjún vagy vizsgán a papír átázása, egy kézfogás kellemetlensége vagy akár a nyilvános szerepléstől való félelem mind hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki visszahúzódóbbá váljon.

Az állapot nemcsak társas szinten, hanem egészségügyileg is problémát jelenthet: a bőr állandó nedvessége miatt könnyebben alakul ki irritáció, gombás fertőzés vagy repedezett, sérülékeny bőr. Mindez fokozza a diszkomfortérzetet, amely hosszabb távon pszichés zavarokat, szorongást, sőt depressziót is kiválthat. Tehát érdemes tudni, hogy a hyperhidrosisban szenvedők jelentős része nem pusztán a verejtékezés fizikai tüneteivel küzd, hanem az ebből fakadó társadalmi és lelki következményekkel is.

Pszichológiai megközelítés

A fokozott izzadás lelki terhei gyakran sokkal nehezebbek, mint a fizikai tünetek. A betegek egy része folyamatos szorongással él, fél a társas helyzetektől, és kerülni kezdi azokat az eseményeket, ahol a tünetek feltűnőek lehetnek. Ez akár önértékelési zavart és párkapcsolati nehézségeket is okozhat. Sokan arról számolnak be, hogy úgy érzik, mások őket „ápolatlannak” vagy „idegesnek” látják, holott valójában egy orvosi problémával küzdenek. Ez a stigma hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegek még később fordulnak segítségért, miközben az állapotuk kezelhető lenne.

Mit tehet ellene?

A kezelési lehetőségek széles skálán mozognak – az enyhe házi praktikáktól a komoly orvosi beavatkozásokig.

Mindennapi praktikák

Az érintettek sokszor saját apró trükkökkel próbálják megkönnyíteni a helyzetet. Ilyen például, ha valaki mindig tart magánál váltóruhát vagy plusz zoknit, hogy elkerülje a kellemetlen szagokat és foltokat. Egyesek talkumport használnak a tenyerükön vagy a talpukon, mások speciális, nedvszívó cipőbetétet vetnek be. Az alumíniumsókat tartalmazó erősebb antiperspiránsok hatékonyabbak lehetnek, ha este, lefekvés előtt visszük fel őket, amikor a mirigyek kevésbé aktívak. Ezek a mindennapi megoldások ugyan nem gyógyítják az alapállapotot, de segíthetnek visszaadni a kontroll érzetét.

Orvosi megoldások

• Gyógyszeres kezelés: antikolinerg szerek gátolják az idegi jeleket, így csökkentve az izzadás mértékét.
• Botox-injekciók: átmenetileg bénítják a verejtékmirigyeket beidegző idegvégződéseket.
• Iontoforézis: elektromos árammal „blokkolják” a mirigyeket, főleg kéz és láb esetén hatásos.

Figyelmébe ajánljuk

Ezért izzad erősen: a hőségen túl, ilyen betegségek okozhatják

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!