Mire utal a fokozott izzadás?

2025. április 08. 18:04

Módosítva: 2025. június 10. 11:39

A fokozott izzadás (hyperhidrosis) egy olyan állapot, amelyben a test az átlagosnál több verejtéket termel, függetlenül a hőmérséklettől vagy a fizikai aktivitástól.

Mi a fokozott izzadás?

A fokozott izzadás, orvosi nevén hiperhidrózis, olyan állapot, amikor a verejtékezés mértéke meghaladja a szervezet hőszabályozási szükségleteit. Míg az izzadás természetes és szükséges folyamat, amely segít a testhőmérséklet szabályozásában, a fokozott izzadás már zavaró, kellemetlen vagy akár életminőséget rontó jelenség is lehet. Az érintettek gyakran már enyhe fizikai aktivitás, stressz vagy akár nyugalmi állapot során is intenzíven verejtékeznek.

Ez az állapot gyakran a normál hőszabályozáson túlmenően jelentkezik, és az érintett területeken (például hónalj, tenyér, talp, arc) erős izzadást okoz, amely zavarhatja a mindennapi tevékenységeket és nehezíti a társadalmi interakciókat.

Az izzadás a test természetes folyamata, amely segít szabályozni a testhőmérsékletet és eltávolítani a méreganyagokat. Azonban a hyperhidrosis esetén ez a folyamat túlzottan fokozódik, és olyan helyzetekben is jelentős mennyiségű izzadás fordul elő, amikor normál körülmények között nem lenne szükség rá (például hűvös környezetben, vagy nyugalmi állapotban).

A hyperhidrosis típusai

1 Primer (idiopátiás) hyperhidrosis: ennek az állapotnak nincs egyértelmű kiváltó oka. Általában a tenyér, talp és hónalj érintett, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. A feltételezések szerint az idegrendszer fokozott aktivitása áll a háttérben, amely az izzadtságmirigyek túlzott stimulációjához vezet.
2 Szekunder hyperhidrosis: ebben az esetben a fokozott izzadás valamilyen alapbetegség vagy állapot következménye. Ez a típus jellemzően az egész testet érinti, és gyakran váratlanul kezdődik felnőttkorban.

A hyperhidrosis tünetei

Túlzott, látható izzadás, különösen a hónaljban, a tenyéren, a talpon vagy az arcon
Nedves ruhák, átázott ingek még hűvös környezetben is
Nedves, csúszós kezek, amelyek zavarhatják a kézfogást vagy az eszközök használatát
Bőrirritáció vagy fertőzés az érintett területeken a tartós nedvesség miatt
Szociális emberi, munkahelyi kellemetlenségek az izzadás következtében

Milyen betegségekre utalhat a hyperhidrosis?

A hyperhidrosis gyakran ártalmatlan állapot, de néha komolyabb egészségügyi problémákat is jelezhet. A szekunder hyperhidrosis esetén a túlzott izzadás mögött olyan alapbetegségek állhatnak, amelyeket kezelni kell.

Forduljon háziorvosához, vagy keresse fel a területileg illetékes bőrgyógyászati rendelőt, ha a fokozott izzadásból eredő panaszok zavarják mindennapi teendőinek elvégzésében, vagy problémát okoznak az emberi kapcsolataiban. Akkor is érdemes háziorvoshoz fordulni, ha hirtelen fokozódik az izzadás mértéke, illetve indokolatlan éjszakai izzadást tapasztal.

Forrás: shuttertock.com

Pajzsmirigy-túlműködés (hipertireózis)

A pajzsmirigy-túlműködés során a pajzsmirigy túl sok hormont termel, amely felgyorsítja az anyagcserét és fokozza a test hőtermelését, ami túlzott izzadáshoz vezet. További tünetek közé tartozik a gyors szívverés, fogyás, szorongás és remegés.

Menopauza

A menopauza hormonális változásai, különösen az ösztrogénszint csökkenése, hőhullámokat és éjszakai izzadást okozhatnak. A nők gyakran éjszakai izzadásra panaszkodnak a menopauza alatt vagy előtt.

Cukorbetegség (hipoglikémia)

Ha a vércukorszint hirtelen leesik (hipoglikémia), a test stresszreakcióval reagál, amely során az adrenalin szintje megemelkedik, és fokozott izzadás jelentkezhet. A hipoglikémiás epizódok általában éhségérzettel, remegéssel és zavartsággal is járnak. Emellett az inzulinterápia során is előfordulhat hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint, amelynek egyik jellemző tünete a fokozott izzadás. Ez a szervezet reakciója a vércukorszint gyors csökkenésére, amikor az idegrendszer aktiválódik és stresszhormonokat szabadít fel, például adrenalint, ami izzadást vált ki.

Szívbetegség

A hirtelen megjelenő, erős izzadás a szívinfarktus jele is lehet. Ezt gyakran mellkasi fájdalom, légszomj, hányinger és szédülés kíséri. Az ilyen esetek sürgős orvosi beavatkozást igényelnek.

Fertőzések és lázas állapotok

A szervezet fertőzésekre adott válaszreakciója, különösen lázas állapotban, túlzott izzadással járhat. A láz és az izzadás a test természetes módja annak, hogy megszabaduljon a fertőzéstől és hűtse magát. Ha köhögéssel és orrfolyással társul, az tovább segíthet a diagnózis felállításában.

Például az AIDS-hez (szerzett immunhiányos szindróma) kapcsolódóan is a láz az egyik legyakoribb tünet. A HIV-fertőzés korai szakaszában, az akut HIV-fertőzés idején, a vírus a szervezetben gyorsan szaporodik, és ilyenkor az immunrendszer reakciójaként influenzaszerű tünetek jelenhetnek meg, köztük a láz. Amikor a betegség AIDS stádiumba lép, a láz rendszerint a másodlagos fertőzések vagy a daganatos betegségek következményeként jelentkezik.

Álomkór esetén a fájdalmatlan légycsípést követően néhány nap múlva a csípés helyén kis fájdalmas duzzanat, bőrpír keletkezik. A szúrástól számított egy-négy hét elteltével, a betegség első fázisában a fertőzés kapujából a kórokozók a vérbe kerülnek, elárasztják a szervezetet, magas lázat, fejfájást, verejtékezést okoznak.

Rákos megbetegedések

Bizonyos rákos megbetegedések, például a lymphoma, inzulinóma éjszakai izzadást okozhatnak. Az ilyen típusú izzadás gyakran éjszaka jelentkezik, és lázzal, fogyással és gyengeséggel társulhat.

Neurológiai betegségek

A Parkinson-kór és más idegrendszeri betegségek zavart okozhatnak az izzadást szabályozó idegrendszeri folyamatokban. Az autonóm idegrendszer zavara miatt ezek a betegségek fokozott izzadást okozhatnak.

Gyógyszerek mellékhatásai

Bizonyos gyógyszerek, például antidepresszánsok, fájdalomcsillapítók vagy vérnyomáscsökkentők is okozhatnak túlzott izzadást. Ha a hyperhidrosis a gyógyszer mellékhatásaként alakul ki, az orvos a gyógyszer cseréjét vagy adagjának csökkentését javasolhatja.

A fokozott izzadás kivizsgálása

A hyperhidrosis diagnózisa a beteg által jelentett tüneteken, a kórtörténeten és fizikális vizsgálaton alapul. Az orvos kérdéseket tehet fel az izzadás gyakoriságával, helyével és intenzitásával kapcsolatban. Bizonyos esetekben további vizsgálatokra lehet szükség, például:

Laboratóriumi vérvizsgálatok: a pajzsmirigy túlműködésének vagy más hormonális rendellenességeknek a kizárására.
Képalkotó vizsgálatok: ha neurológiai vagy más szervi eredetű probléma gyanúja merül fel.
Starch-iodine teszt: ezzel a teszttel az orvos pontosan megállapíthatja, hogy mely területeken jelentkezik túlzott izzadás.

Mit lehet tenni a fokozott izzadás, hyperhidrosis ellen?

A hyperhidrosis kezelése az állapot súlyosságától és az okoktól függ. Az orvosi kezelés célja az izzadás mértékének csökkentése és a beteg életminőségének javítása.

Antiperspiránsok

Erős, alumínium-klorid tartalmú antiperspiránsok blokkolják az izzadságmirigyeket, így csökkentik a verejtékezést.

Gyógyszeres kezelés

Az orvos szájon át szedhető gyógyszereket írhat fel, például antikolinerg szereket, amelyek csökkentik az izzadást azáltal, hogy gátolják az idegrendszeri jelátvitelt az izzadságmirigyek felé.

Botox-injekciók

A Botox (botulinum toxin) ideiglenesen blokkolja az idegeket, amelyek az izzadságmirigyeket stimulálják. Ez hatékony kezelés lehet a hónalj, tenyér és talp fokozott izzadása ellen, és a hatása több hónapig is tarthat.

Iontoforézis

Ez egy olyan kezelés, amely alacsony elektromos áramot használ az izzadtságmirigyek aktivitásának csökkentésére. Leggyakrabban a tenyér és a talp kezelésére alkalmazzák.

Műtéti beavatkozás

Súlyos esetekben sebészeti úton eltávolíthatják az izzadtságmirigyeket (pl. hónaljban), vagy az idegeket blokkolhatják, amelyek az izzadásért felelősek (szimpatektómia).

Összegezve

A hyperhidrosis egy kellemetlen állapot, amely zavarhatja a mindennapi életet, de hatékony kezelési módszerek állnak rendelkezésre. A primer hyperhidrosis idiopátiás eredetű, míg a szekunder hyperhidrosis mögött gyakran komolyabb betegségek, mint például pajzsmirigy-túlműködés, cukorbetegség vagy neurológiai betegségek állhatnak. A kezelés az okoktól és az érintett területektől függően antiperspiránsokkal, gyógyszeres kezeléssel, Botox-injekciókkal vagy sebészeti beavatkozással történhet.

Gyakori kérdések a fokozott izzadásról

A túlzott izzadást elsődleges kiváltó oka lehet lázas állapot, változókor nőknél, magas külső hőmérséklet, magas páratatalom, vagy forró víz, szauna, fokozott izommunka, stressz hatás, alkohol vagy koffein fogyasztása is.

Forrás: shutterstock.com

Az állapot kezelése az életmódbeli változtatásoktól kezdve a gyógyszeres kezeléseken át, egészen a sebészeti beavatkozásokig terjedhet. Az orvos által végzett alapos kivizsgálás segíthet megállapítani az okot, és a legmegfelelőbb kezelési módszert ajánlani az életminőség javítása érdekében. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és orvosi válaszokat.

Mi okozza valójában a hyperhidrosist?

A hyperhidrosis két fő típusa van: primer és szekunder. A primer hyperhidrosis oka nem ismert pontosan, de az idegrendszer túlzott aktivitása miatt az izzadságmirigyek túlzottan működnek. Általában öröklött tényezők is szerepet játszhatnak. A szekunder hyperhidrosis valamilyen alapbetegség, például pajzsmirigy-túlműködés, cukorbetegség, hormonális változások (menopauza) vagy fertőzések következtében alakul ki. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak fokozott izzadást.

Hogyan lehet megkülönböztetni a normális izzadást a hyperhidrosistól?

A normális izzadás általában a testhőmérséklet szabályozására szolgál, például hőség vagy fizikai aktivitás hatására. A hyperhidrosis esetén az izzadás mértéke túllépi az ilyen helyzetekben megszokottat, és hűvös környezetben, nyugalmi állapotban, vagy akár érzelmi stressz nélkül is jelentkezhet. Továbbá a hyperhidrosis gyakran koncentráltan jelentkezik a tenyéren, talpon, hónaljban vagy arcon.

Lehet-e a fokozott izzadás valami komolyabb betegség jele?

Igen, a szekunder hyperhidrosis gyakran komolyabb betegségekkel járhat együtt, például pajzsmirigy-túlműködéssel, cukorbetegséggel, szívbetegségekkel, vagy fertőzésekkel. Emellett a rákos megbetegedések, például a lymphoma is okozhat éjszakai izzadást. Ha az izzadás hirtelen, felnőttkorban jelentkezik, vagy az egész testet érinti, fontos, hogy orvoshoz forduljon, mivel komolyabb alapbetegség állhat a háttérben.

Hogyan kezelhető a hyperhidrosis?

A hyperhidrosis kezelése az állapot súlyosságától függ. Az első lépés az erősebb, alumínium-klorid tartalmú antiperspiránsok használata, amelyek segítenek blokkolni az izzadságmirigyeket. Ha ezek nem elegendők, gyógyszeres kezelés, például antikolinerg szerek, vagy Botox-injekciók alkalmazhatók az izzadságmirigyek idegi stimulációjának blokkolására. Súlyos esetekben iontoforézis vagy sebészeti beavatkozás is szükséges lehet.

Mik a Botox-injekciók előnyei és hátrányai a fokozott izzadás kezelésében?

A Botox-injekciók hatékonyak lehetnek a hónalj, tenyér és talp izzadásának csökkentésére, mivel ideiglenesen blokkolják az idegeket, amelyek stimulálják az izzadságmirigyeket. Az előnye, hogy több hónapig tartó izzadáscsökkentést biztosít, és a beavatkozás gyors, ambulánsan végezhető. A hátrányok közé tartozik, hogy a hatás csak átmeneti (3-6 hónap), és ismételni kell a kezelést. A Botox-injekciók fájdalmasak lehetnek, különösen a tenyéren és talpon.

Okozhat-e a fokozott izzadást gyógyszermellékhatás?

Igen, bizonyos gyógyszerek mellékhatásként okozhatnak túlzott izzadást. Például az antidepresszánsok, hormonpótló kezelések, vérnyomáscsökkentők, valamint egyes fájdalomcsillapítók és lázcsillapítók mellékhatásként hyperhidrosist idézhetnek elő. Ha úgy érzi, hogy egy adott gyógyszer okozza az izzadást, konzultáljon orvosával a gyógyszer cseréjéről vagy az adag módosításáról.

Az erős izzadás örökletes?

A primer hyperhidrosis esetében gyakran találunk családi előfordulást, ami arra utal, hogy az állapot örökletes lehet. Az érintett személyeknél a hyperhidrosis általában már gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkezik. A szekunder hyperhidrosis, amely valamilyen alapbetegség következménye, nem feltétlenül örökletes.

Milyen vizsgálatokra van szükség a hyperhidrosis diagnosztizálásához?

Az orvos először a kórtörténet és a tünetek alapján állítja fel a diagnózist. Ha a hyperhidrosis szekunder formájára gyanakszik, vérvizsgálatokkal ellenőrizheti a pajzsmirigy működését, vércukorszintet, valamint egyéb hormonális vagy fertőzéses tényezőket. Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet, például a neurológiai betegségek kizárása érdekében. Az izzadás mértékének pontos felmérésére használható a starch-iodine teszt, amely az izzadási területek azonosítására szolgál.

Milyen életmódbeli változtatások segíthetnek csökkenteni a fokozott izzadást?

Bizonyos életmódbeli változtatások segíthetnek csökkenteni az izzadás mértékét. Az izzadás csökkentése érdekében kerülni kell a fűszeres ételeket, a koffeint, az alkoholt és a dohányzást, amelyek fokozhatják az izzadságmirigyek aktivitását. A természetes anyagokból készült, laza ruházat viselése is segíthet csökkenteni a túlzott izzadást. Fontos a megfelelő higiénia fenntartása és az erősebb antiperspiránsok rendszeres használata.

Szükség lehet-e bármilyen műtétre fokozott izzadás esetén?

Súlyos, gyógyszeres vagy nem invazív kezelésekre nem reagáló hyperhidrosis esetén sebészeti beavatkozás is szóba jöhet. A leggyakoribb műtéti eljárás a szimpatektómia, amely során az idegeket, amelyek az izzadságmirigyeket stimulálják, műtéti úton blokkolják vagy eltávolítják. Ez a beavatkozás hatékony lehet, de súlyos mellékhatásokkal járhat, például kompenzációs izzadással, amikor a test más területein fokozódik az izzadás.

Fejfájás okozhat fokozott izzadást?

Igen, bizonyos típusú fejfájások – különösen a súlyosabbak, például a migrén vagy a cluster fejfájás – járhatnak együtt fokozott izzadással. Ez részben a fájdalom által kiváltott stresszreakció, részben az autonóm idegrendszer aktiválódásának következménye. A vegetatív tünetek, mint az izzadás, könnyezés vagy orrdugulás, különösen jellemzők lehetnek a cluster fejfájásra. Emellett, ha a fejfájás hátterében más kóros folyamat, például magas vérnyomás vagy hormonális zavar áll, az szintén fokozhatja az izzadást.

Émelygés és hányás okozhatnak fokozott izzadást?

Igen, az émelygés, hányás okozhat fokozott izzadást. Ezek a tünetek gyakran együtt jelentkeznek, különösen akkor, ha a szervezet stresszre, fájdalomra vagy belső egyensúlyzavarra reagál. Hányinger esetén az autonóm idegrendszer aktiválódik, ami izzadást, sápadtságot és szapora szívverést válthat ki. Ilyen tünetek megjelenhetnek például gyomorrontás, migrén, alacsony vércukorszint vagy szorongás során is.

Fokozott izzadás hajlamosíthat bakteriális bőrfertőzésekre?

Igen, a fokozott izzadás hajlamosíthat bakteriális bőrfertőzésekre. Az állandóan nedves bőrfelszín ideális környezetet biztosít a baktériumok szaporodásához. Az izzadság nemcsak nedvességet, hanem tápanyagot is biztosít bizonyos kórokozók számára. Emellett a bőr macerálódhat (felpuhulhat), és kisebb hámsérülések is kialakulhatnak, amelyek megkönnyítik a fertőzések behatolását. Gyakori következmények lehetnek pl. a folliculitis (szőrtüszőgyulladás), impetigo (ótvar) vagy a cellulitis.

Fokozott izzadás hajlamosíthat bőrgombára?

Igen, a fokozott izzadás hajlamosíthat bőrgombás fertőzésre. Az izzadság nedves, meleg környezetet teremt a bőrön, különösen a hajlatokban (pl. hónalj, lágyék, lábujjak között), ami ideális feltételeket biztosít a gombák elszaporodásához. Ha az izzadt bőrfelület nem szellőzik megfelelően, vagy ha a ruházat nem légáteresztő, a gombás fertőzés kialakulásának kockázata tovább nő.

Epegörcs okozhatnak fokozott izzadást?

Igen, az epegörcs okozhat fokozott izzadást. A roham során a hirtelen fellépő, erős jobb bordaív alatti fájdalom aktiválja a vegetatív idegrendszert. Ennek hatására szapora szívverés, verejtékezés, sápadtság és akár enyhe vérnyomás-ingadozás is jelentkezhet.

A fokozott izzadás járhat együtt atlétalábbal?

Igen, a fokozott izzadás (hiperhidrózis) gyakran jár együtt atlétalábbal (tinea pedis). A túlzott nedvesség és meleg környezet ideális táptalajt biztosít a dermatophyta gombák számára, amelyek a láb bőrét fertőzik. A lábujjak közötti nedves, sötét területekben a gomba könnyebben szaporodik, ami fokozza a fertőzés kialakulásának kockázatát.

A fokozott izzadás járhat együtt kóros köhögéssel?

Igen, a fokozott izzadás járhat együtt kóros köhögéssel, különösen akkor, ha a köhögést fertőzés vagy szisztémás betegség okozza. A lázhoz, fertőzéshez társuló köhögés esetén az izzadás a szervezet gyulladásos és immunválaszának része, amellyel a test igyekszik a kórokozók elleni küzdelem során keletkezett hőt leadni. Az ilyen izzadás gyakran éjszaka fokozódik, és éjszakai izzadásként jelentkezik, ami tuberkulózisra vagy daganatos betegségekre is utalhat. Emellett asztmás roham, szívbetegség vagy légzési nehézség is kiválthat izzadást, mivel ezekben az állapotokban a szervezet fokozott erőfeszítést tesz a légzés fenntartására.

A fokozott izzadás járhat együtt a maláriával?

Igen, a fokozott izzadás gyakran előfordul malária esetén, főleg a lázrohamok után. A maláriát a Plasmodium paraziták okozzák, amelyek a vörösvértestekben szaporodnak. A fertőzés egyik tipikus tünete a periodikus lázroham, amely hidegrázással kezdődik, majd magas láz követi. A lázroham végén a test hőmérséklete hirtelen csökken, és ilyenkor jelentkezhet erős, hideg vagy meleg verejtékezés.

A fokozott izzadás járhat együtt Beau-vonalakkal?

A fokozott izzadás (hyperhidrosis) önmagában ritkán okoz Beau-féle vonalakat, de közvetve hozzájárulhat a kialakulásukhoz bizonyos körülmények között. A Beau-féle vonalak a köröm növekedésének átmeneti lelassulásából vagy megszakadásából erednek, ami általában szisztémás betegségek, láz, fertőzés, tápanyaghiány vagy erős stressz következménye. Ha a fokozott izzadás valamilyen alapbetegséghez (például pajzsmirigy-túlműködéshez, hormonális zavarhoz vagy krónikus stresszhez) kapcsolódik, akkor ezek az alapfolyamatok okozhatják a Beau-vonalak megjelenését.

A fokozott izzadás járhat együtt kiszáradással?

Igen, a fokozott izzadás (hyperhidrosis vagy profúz izzadás) járhat együtt kiszáradással, mert a szervezet a verejtékkel vizet és elektrolitokat veszít, ami folyadékhiányhoz vezethet. Ha a kiesett folyadékot és sókat nem pótolják, a test dehidratálttá válik, ami fejfájást, szédülést, sápadtságot és fáradtságot okozhat. A kiszáradás kockázata különösen magas meleg környezetben, fizikai megterhelés során vagy lázas állapotban, amikor az izzadás fokozott.

Tireotoxikózis okozhat fokozott izzadást?

Igen, a tireotoxikózis okozhat fokozott izzadást, mert a túl sok pajzsmirigyhormon jelentősen felgyorsítja az anyagcserét. Ennek következtében a szervezet több hőt termel, amit úgy próbál leadni, hogy fokozza az izzadást. Az érintettek gyakran melegnek érzik magukat még hűvös környezetben is, és nappal valamint éjszaka is tapasztalhatnak erős verejtékezést. A túlzott izzadás sokszor együtt jár remegéssel, szívdobogásérzéssel és fogyással.

Magnéziumhiány okozhat fokozott izzadást?

A magnéziumhiány közvetlenül nem ismert mint önálló ok a fokozott izzadásra, de közvetetten hozzájárulhat bizonyos mechanizmusokon keresztül. A magnézium fontos szerepet játszik az ideg-izom működés szabályozásában, ezért hiánya fokozott idegrendszeri ingerlékenységhez, szorongáshoz és stresszérzékenységhez vezethet, amelyek önmagukban is kiválthatnak erősebb verejtékezést. Emellett a magnéziumhiány izomgörcsöket és szívdobogásérzést okozhat, amelyek szintén járhatnak stresszhez kapcsolt izzadással.

Felhasznált irodalom: