A magas vérnyomás nem fáj, mégis pusztít: egy német orvos elmagyarázza hogyan állíthatja meg idejében

Dr. Markus van der Giet, a berlini Charité kórház elismert belgyógyász-nefrológusa szerint a legtöbb magas vérnyomás okozta tragédia megelőzhető lenne.

A magas vérnyomás alattomos ellenség: hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoz, miközben észrevétlenül károsítja a szívet, az agyat, a veséket és az ereket. Sokan csak akkor szembesülnek vele, amikor már megtörtént a baj – például szívroham vagy agyvérzés formájában.

Markus van der Giet professzor az egyik legtekintélyesebb európai szakember a magas vérnyomás kutatásában és kezelésében. A professzor a WELT-nek adott interjújában arról beszélt, hogyan lehet felismerni, kordában tartani és végül legyőzni ezt a „csendes gyilkost”. A berlini Charité kórház elismert belgyógyász-nefrológusa szerint a legtöbb tragédia megelőzhető lenne, ha az emberek rendszeresen mérnék a vérnyomásukat, és komolyan vennék a korai figyelmeztető jeleket.

A „csendes gyilkos”, amely éveken át észrevétlen maradhat – Dr. Markus van der Giet tanácsai a magas vérnyomás ellen

A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik legelterjedtebb, mégis legtöbbször alulbecsült egészségügyi probléma. A statisztikák szerint minden harmadik felnőtt érintett, sokan pedig nem is tudnak róla. Dr. Markus van der Giet szerint a legnagyobb veszély éppen ebben rejlik: a hipertónia évekig tünetmentes lehet, miközben csendben tönkreteszi a szívet, az agyat, a veséket és az ereket.

A magas vérnyomás nem fáj. Ez egy csendes folyamat – és pont ezért annyira alattomos

– figyelmeztet a szakember.

Mi történik a szervezetben, ha tartósan magas a vérnyomás?

A vérnyomás a szív pumpateljesítménye és az érfalak ellenállása közötti egyensúly eredménye. Amikor az artériák elveszítik rugalmasságukat – például az életkor előrehaladtával, dohányzás, elhízás vagy mozgáshiány miatt – a szívnek erősebben kell pumpálnia. Ez az állandó túlnyomás idővel „megfárasztja” a keringési rendszert.

Ennek következménye lehet:

• szívroham, mert a szívizom nem kap elég oxigént,
• agyvérzés vagy demencia, mert az agyi erek károsodnak,
• veseelégtelenség, mert a vese finom hajszálerei tönkremennek,
• érszűkület a lábakban, ami akár amputációhoz is vezethet.

A folyamat sokáig észrevétlen marad, mivel a legtöbb embernél nincsenek jellegzetes tünetek. A fejfájás, szédülés vagy arcpír csak extrém értékeknél jelentkezik – amikor már baj van.

Miért nem csak az idősek problémája?

A közvélekedéssel ellentétben a magas vérnyomás ma már egyre fiatalabb korban is megjelenik. „Régen a vérnyomásmérő készülékek nehezen voltak hozzáférhetők, ma viszont bárki beszerezhet otthonra pontos, megbízható eszközt. Ennek köszönhetően már fiatalabbaknál is diagnosztizálható a hipertónia” – mondja Dr. van der Giet.

A genetika természetesen fontos tényező, de az életmód legalább akkora szerepet játszik abban, mikor alakul ki a probléma. A helytelen táplálkozás, a túlzott sóbevitel, a stressz, az elhízás és a mozgáshiány mind előrehozhatják a betegséget akár húsz évvel is.

Mérés nélkül nincs felismerés

A professzor szerint az egyik legfontosabb tanács: ne várja meg, amíg panaszai lesznek.

„Aki negyven év felett van, évente legalább egyszer mérje meg a vérnyomását – akár otthon, akár a háziorvosnál vagy gyógyszertárban. A fiatalabbaknak is érdemes figyelniük, ha a családban előfordult magas vérnyomás.”

Bár egyre több okosóra és applikáció ígér vérnyomásmérést, ezek valójában csak becslést végeznek. „A megbízható eredményhez mandzsettás, felkaron mért érték szükséges” – hangsúlyozza a szakember.

Az okoseszközök azonban figyelmeztető jelként hasznosak lehetnek, ha például a pulzus tartósan magas.

A nők előnyben, a férfiak hajlamosabbak elhanyagolni

A nők rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésein gyakran történik vérnyomásmérés, így náluk hamarabb kiderül a probléma. A férfiaknál viszont sokszor csak egy munkahelyi szűrés vagy egy sürgős eset derít fényt a magas értékekre.

Ezért Dr. van der Giet szerint a vállalati egészségügyi programok és a háziorvosi szűrések kulcsszerepet játszanak a megelőzésben.

A terápia: nemcsak tabletta kérdése

A modern orvoslásnak ma már kiváló eszközei vannak a magas vérnyomás kordában tartására. ACE-gátlók, béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és vízhajtók kombinációjával a betegek több mint 90 százaléka sikeresen kezelhető.

De – és ezt a professzor külön hangsúlyozza – a gyógyszer önmagában nem elég.

A terápia alapja az életmódváltás:

• Mozogjon rendszeresen, legalább heti háromszor fél órát.
• Csökkentse a sófogyasztást – a WHO szerint napi 5 grammnál ne fogyasszon többet.
• Kerülje a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.
• Tartson normál testsúlyt. Már 5–10 kiló fogyás is jelentősen csökkentheti a vérnyomást.
• Tanulja meg kezelni a stresszt – akár relaxációval, meditációval vagy hobbival.

„A gyógyszeres kezelés életmódváltás nélkül kevés értelme van. Az igazi siker akkor jön, ha a kettő kéz a kézben jár” – mondja van der Giet.

Kávé, stressz, só – tévhitek és valóság

A szakember szerint a kávé nem ellenség: „A kávé nem okoz magas vérnyomást. Mértékkel fogyasztva nem jelent kockázatot.”

A valódi problémát inkább a rejtett sófogyasztás jelenti – a készételek, chipsek, szószok és pékáruk sokszor a napi ajánlott mennyiség többszörösét tartalmazzák.

A stressz pedig nemcsak pillanatnyilag emeli meg a vérnyomást, hanem hosszú távon is fenntartja az érfali feszültséget. Ezért a stresszkezelés éppoly fontos, mint a diéta.

A megelőzés a legjobb orvosság

Dr. van der Giet hangsúlyozza: a korai felismerés és az életmód korrekciója sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a szövődmények kezelése.

„A megelőzés kevésbé látványos, de milliárdokat spórolhat a társadalomnak – és életeket ment.”

A professzor támogatja Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter javaslatát is az „Egészséges szív törvényről”, amely szélesebb lakossági felvilágosítást és megelőző szűréseket irányozna elő.

Három egyszerű tanács a professzortól

1. 1 Mérjen rendszeresen! – Legalább évente, de ha hajlamos a magas vérnyomásra, havonta is.
2. 2 Ne szégyellje a gyógyszerszedést! – Nem gyengeség, hanem életmentő döntés.
3. 3 Mozogjon, fogyjon, ne dohányozzon! – Ez a három együtt a legjobb védelem a szív és az erek számára.

„A dohányzás abbahagyása, a vérnyomás beállítása és a súly csökkentése – ez a három a legjobb stratégia a hosszú élethez” – összegzi Dr. van der Giet.

A lényeg összegezve

A magas vérnyomás valóban a „csendes gyilkos”: sokáig némán dolgozik, de ha időben felismerik és kezelik, teljes életet lehet mellette élni. A rendszeres mérés, a tudatos életmód és a modern orvostudomány ma már együtt képes megakadályozni a legsúlyosabb következményeket.

Kapcsolódó cikk

Hogyan ismerhetők fel a magas vérnyomás tünetei, és mi számít vészjelzésnek?

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a magas vérnyomásról

• Milyen érték számít magas vérnyomásnak?
• A jelenlegi orvosi irányelvek szerint a 140/90 Hgmm feletti érték már magas vérnyomásnak számít. Az ideális tartomány 120/80 Hgmm körül van, míg a 130–139 közötti szisztolés (felső) érték „emelkedett vérnyomásnak” tekinthető, amit érdemes életmódváltással kezelni, mielőtt gyógyszerre lenne szükség.
• Milyen tünetek jelezhetik a magas vérnyomást?
• A legtöbb esetben semmi. Éppen ezért nevezik „csendes gyilkosnak”. Ha mégis jelentkeznek tünetek, azok többnyire nem specifikusak:
• fejfájás, különösen reggel,
• szédülés, arcpír, fülzúgás,
• szívdobogásérzés,
• fáradékonyság vagy ingerlékenység.

Ezek azonban nem mindig utalnak hipertóniára, ezért a rendszeres mérés az egyetlen megbízható módszer.

• Milyen gyakran érdemes mérni a vérnyomást?
• 40 éves kor felett: legalább évente egyszer, akkor is, ha panaszmentes.
• Családi hajlam esetén: félévente vagy negyedévente.
• Már diagnosztizált hipertónia esetén: naponta, lehetőleg reggel és este, mindig ugyanabban az időpontban.

A legpontosabb eredményt felkaros, mandzsettás vérnyomásmérővel lehet elérni, nem okosórával. A mérések eredményét érdemes naplózni, és megmutatni a háziorvosnak.

• Mennyire veszélyes, ha néha magasabb az értékem?
• Egy-egy kiugrás még nem betegség. Az orvosok több, egymástól független mérés alapján állapítják meg a diagnózist. Fontos azonban, hogy a stressz, a koffein, a mozgáshiány vagy az alváshiány átmenetileg megemelheti az értéket – ha viszont ez tartóssá válik, már kezelést igényel.
• Milyen étrendet javasolt?
• A DASH-diétát (Dietary Approaches to Stop Hypertension) különsen ajánlott a magas vérnyomás csökkentésére. Alapelvei:
• sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona,
• mérsékelt tejtermékfogyasztás,
• kevés vörös hús és cukor,
• minimális sóbevitel (napi 5 gramm alatt),
• bőséges folyadék (elsősorban víz vagy gyógytea).

A káliumban gazdag ételek (banán, avokádó, spenót) segíthetnek ellensúlyozni a só hatását. A kávé viszont – Dr. van der Giet szerint – mértékkel fogyasztva nem tilos.

• Csak a túlsúlyos embereket érinti?
• Nem. Bár a túlsúly jelentős rizikófaktor, a magas vérnyomás vékony testalkatúaknál is kialakulhat, például öröklött hajlam vagy tartós stressz miatt. A testsúly csökkentése ugyanakkor az egyik leghatékonyabb eszköz: már 5–10 kilogramm fogyás is 5–10 Hgmm-rel csökkentheti az értéket.
• Mikor kell gyógyszert szedni?
• Ha az életmódváltás (mozgás, diéta, stresszkezelés) 3–6 hónap alatt sem csökkenti tartósan a vérnyomást, az orvos gyógyszert írhat fel. A modern terápiák kombinált, mellékhatásokat ritkán okozó készítmények. A cél nemcsak a számok javítása, hanem a szervi károsodások megelőzése.
• Segítenek az okosórák vagy az applikációk?
• Ezek az eszközök hasznos jelzők lehetnek, de nem helyettesítik a hiteles mérést. Ha az okosóra gyakran jelez magas pulzust vagy rendellenességet, érdemes orvoshoz fordulni, és felkaros vérnyomásmérővel ellenőrizni az értékeket.
• Mit tehet az, aki nem szeret mozogni?
• Nem kell rögtön maratonra készülni. Már napi 30 perc séta, tempós gyaloglás vagy könnyű kerékpározás is elegendő a vérnyomás csökkentésére. A lényeg a rendszeresség, nem az intenzitás. A mozgás javítja az érfalak rugalmasságát és csökkenti a stresszhormonokat – ez már önmagában vérnyomáscsökkentő hatású.
• Lehet-e teljes életet élni magas vérnyomással?
• Igen – ha időben felismerik és kezelik. A betegek döntő többsége ma már teljes életet élhet, dolgozhat, sportolhat, utazhat. A legfontosabb, hogy ne bagatellizálja el a diagnózist, és ne hagyja abba a kezelést saját döntés alapján.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!