A magas vérnyomás nem fáj, mégis pusztít: egy német orvos elmagyarázza hogyan állíthatja meg idejében
Dr. Markus van der Giet, a berlini Charité kórház elismert belgyógyász-nefrológusa szerint a legtöbb magas vérnyomás okozta tragédia megelőzhető lenne.
A magas vérnyomás alattomos ellenség: hosszú ideig semmilyen tünetet nem okoz, miközben észrevétlenül károsítja a szívet, az agyat, a veséket és az ereket. Sokan csak akkor szembesülnek vele, amikor már megtörtént a baj – például szívroham vagy agyvérzés formájában.
Markus van der Giet professzor az egyik legtekintélyesebb európai szakember a magas vérnyomás kutatásában és kezelésében. A professzor a WELT-nek adott interjújában arról beszélt, hogyan lehet felismerni, kordában tartani és végül legyőzni ezt a „csendes gyilkost”. A berlini Charité kórház elismert belgyógyász-nefrológusa szerint a legtöbb tragédia megelőzhető lenne, ha az emberek rendszeresen mérnék a vérnyomásukat, és komolyan vennék a korai figyelmeztető jeleket.
A „csendes gyilkos”, amely éveken át észrevétlen maradhat – Dr. Markus van der Giet tanácsai a magas vérnyomás ellen
A magas vérnyomás (hipertónia) az egyik legelterjedtebb, mégis legtöbbször alulbecsült egészségügyi probléma. A statisztikák szerint minden harmadik felnőtt érintett, sokan pedig nem is tudnak róla. Dr. Markus van der Giet szerint a legnagyobb veszély éppen ebben rejlik: a hipertónia évekig tünetmentes lehet, miközben csendben tönkreteszi a szívet, az agyat, a veséket és az ereket.
A magas vérnyomás nem fáj. Ez egy csendes folyamat – és pont ezért annyira alattomos
– figyelmeztet a szakember.
Mi történik a szervezetben, ha tartósan magas a vérnyomás?
A vérnyomás a szív pumpateljesítménye és az érfalak ellenállása közötti egyensúly eredménye. Amikor az artériák elveszítik rugalmasságukat – például az életkor előrehaladtával, dohányzás, elhízás vagy mozgáshiány miatt – a szívnek erősebben kell pumpálnia. Ez az állandó túlnyomás idővel „megfárasztja” a keringési rendszert.
Ennek következménye lehet:
- szívroham, mert a szívizom nem kap elég oxigént,
- agyvérzés vagy demencia, mert az agyi erek károsodnak,
- veseelégtelenség, mert a vese finom hajszálerei tönkremennek,
- érszűkület a lábakban, ami akár amputációhoz is vezethet.
A folyamat sokáig észrevétlen marad, mivel a legtöbb embernél nincsenek jellegzetes tünetek. A fejfájás, szédülés vagy arcpír csak extrém értékeknél jelentkezik – amikor már baj van.
Miért nem csak az idősek problémája?
A közvélekedéssel ellentétben a magas vérnyomás ma már egyre fiatalabb korban is megjelenik. „Régen a vérnyomásmérő készülékek nehezen voltak hozzáférhetők, ma viszont bárki beszerezhet otthonra pontos, megbízható eszközt. Ennek köszönhetően már fiatalabbaknál is diagnosztizálható a hipertónia” – mondja Dr. van der Giet.
A genetika természetesen fontos tényező, de az életmód legalább akkora szerepet játszik abban, mikor alakul ki a probléma. A helytelen táplálkozás, a túlzott sóbevitel, a stressz, az elhízás és a mozgáshiány mind előrehozhatják a betegséget akár húsz évvel is.
Mérés nélkül nincs felismerés
A professzor szerint az egyik legfontosabb tanács: ne várja meg, amíg panaszai lesznek.
„Aki negyven év felett van, évente legalább egyszer mérje meg a vérnyomását – akár otthon, akár a háziorvosnál vagy gyógyszertárban. A fiatalabbaknak is érdemes figyelniük, ha a családban előfordult magas vérnyomás.”
Bár egyre több okosóra és applikáció ígér vérnyomásmérést, ezek valójában csak becslést végeznek. „A megbízható eredményhez mandzsettás, felkaron mért érték szükséges” – hangsúlyozza a szakember.
Az okoseszközök azonban figyelmeztető jelként hasznosak lehetnek, ha például a pulzus tartósan magas.
A nők előnyben, a férfiak hajlamosabbak elhanyagolni
A nők rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésein gyakran történik vérnyomásmérés, így náluk hamarabb kiderül a probléma. A férfiaknál viszont sokszor csak egy munkahelyi szűrés vagy egy sürgős eset derít fényt a magas értékekre.
Ezért Dr. van der Giet szerint a vállalati egészségügyi programok és a háziorvosi szűrések kulcsszerepet játszanak a megelőzésben.
A terápia: nemcsak tabletta kérdése
A modern orvoslásnak ma már kiváló eszközei vannak a magas vérnyomás kordában tartására. ACE-gátlók, béta-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és vízhajtók kombinációjával a betegek több mint 90 százaléka sikeresen kezelhető.
De – és ezt a professzor külön hangsúlyozza – a gyógyszer önmagában nem elég.
A terápia alapja az életmódváltás:
- Mozogjon rendszeresen, legalább heti háromszor fél órát.
- Csökkentse a sófogyasztást – a WHO szerint napi 5 grammnál ne fogyasszon többet.
- Kerülje a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást.
- Tartson normál testsúlyt. Már 5–10 kiló fogyás is jelentősen csökkentheti a vérnyomást.
- Tanulja meg kezelni a stresszt – akár relaxációval, meditációval vagy hobbival.
„A gyógyszeres kezelés életmódváltás nélkül kevés értelme van. Az igazi siker akkor jön, ha a kettő kéz a kézben jár” – mondja van der Giet.
Kávé, stressz, só – tévhitek és valóság
A szakember szerint a kávé nem ellenség: „A kávé nem okoz magas vérnyomást. Mértékkel fogyasztva nem jelent kockázatot.”
A valódi problémát inkább a rejtett sófogyasztás jelenti – a készételek, chipsek, szószok és pékáruk sokszor a napi ajánlott mennyiség többszörösét tartalmazzák.
A stressz pedig nemcsak pillanatnyilag emeli meg a vérnyomást, hanem hosszú távon is fenntartja az érfali feszültséget. Ezért a stresszkezelés éppoly fontos, mint a diéta.
A megelőzés a legjobb orvosság
Dr. van der Giet hangsúlyozza: a korai felismerés és az életmód korrekciója sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a szövődmények kezelése.
„A megelőzés kevésbé látványos, de milliárdokat spórolhat a társadalomnak – és életeket ment.”
A professzor támogatja Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter javaslatát is az „Egészséges szív törvényről”, amely szélesebb lakossági felvilágosítást és megelőző szűréseket irányozna elő.
Három egyszerű tanács a professzortól
- 1 Mérjen rendszeresen! – Legalább évente, de ha hajlamos a magas vérnyomásra, havonta is.
- 2 Ne szégyellje a gyógyszerszedést! – Nem gyengeség, hanem életmentő döntés.
- 3 Mozogjon, fogyjon, ne dohányozzon! – Ez a három együtt a legjobb védelem a szív és az erek számára.
„A dohányzás abbahagyása, a vérnyomás beállítása és a súly csökkentése – ez a három a legjobb stratégia a hosszú élethez” – összegzi Dr. van der Giet.
A lényeg összegezve
A magas vérnyomás valóban a „csendes gyilkos”: sokáig némán dolgozik, de ha időben felismerik és kezelik, teljes életet lehet mellette élni. A rendszeres mérés, a tudatos életmód és a modern orvostudomány ma már együtt képes megakadályozni a legsúlyosabb következményeket.
Hogyan ismerhetők fel a magas vérnyomás tünetei, és mi számít vészjelzésnek?
Rapid Q&A
Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a magas vérnyomásról
- Milyen érték számít magas vérnyomásnak?
- A jelenlegi orvosi irányelvek szerint a 140/90 Hgmm feletti érték már magas vérnyomásnak számít. Az ideális tartomány 120/80 Hgmm körül van, míg a 130–139 közötti szisztolés (felső) érték „emelkedett vérnyomásnak” tekinthető, amit érdemes életmódváltással kezelni, mielőtt gyógyszerre lenne szükség.
- Milyen tünetek jelezhetik a magas vérnyomást?
- A legtöbb esetben semmi. Éppen ezért nevezik „csendes gyilkosnak”. Ha mégis jelentkeznek tünetek, azok többnyire nem specifikusak:
- fejfájás, különösen reggel,
- szédülés, arcpír, fülzúgás,
- szívdobogásérzés,
- fáradékonyság vagy ingerlékenység.
Ezek azonban nem mindig utalnak hipertóniára, ezért a rendszeres mérés az egyetlen megbízható módszer.
- Milyen gyakran érdemes mérni a vérnyomást?
- 40 éves kor felett: legalább évente egyszer, akkor is, ha panaszmentes.
- Családi hajlam esetén: félévente vagy negyedévente.
- Már diagnosztizált hipertónia esetén: naponta, lehetőleg reggel és este, mindig ugyanabban az időpontban.
A legpontosabb eredményt felkaros, mandzsettás vérnyomásmérővel lehet elérni, nem okosórával. A mérések eredményét érdemes naplózni, és megmutatni a háziorvosnak.
- Mennyire veszélyes, ha néha magasabb az értékem?
- Egy-egy kiugrás még nem betegség. Az orvosok több, egymástól független mérés alapján állapítják meg a diagnózist. Fontos azonban, hogy a stressz, a koffein, a mozgáshiány vagy az alváshiány átmenetileg megemelheti az értéket – ha viszont ez tartóssá válik, már kezelést igényel.
- Milyen étrendet javasolt?
- A DASH-diétát (Dietary Approaches to Stop Hypertension) különsen ajánlott a magas vérnyomás csökkentésére. Alapelvei:
- sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona,
- mérsékelt tejtermékfogyasztás,
- kevés vörös hús és cukor,
- minimális sóbevitel (napi 5 gramm alatt),
- bőséges folyadék (elsősorban víz vagy gyógytea).
A káliumban gazdag ételek (banán, avokádó, spenót) segíthetnek ellensúlyozni a só hatását. A kávé viszont – Dr. van der Giet szerint – mértékkel fogyasztva nem tilos.
- Csak a túlsúlyos embereket érinti?
- Nem. Bár a túlsúly jelentős rizikófaktor, a magas vérnyomás vékony testalkatúaknál is kialakulhat, például öröklött hajlam vagy tartós stressz miatt. A testsúly csökkentése ugyanakkor az egyik leghatékonyabb eszköz: már 5–10 kilogramm fogyás is 5–10 Hgmm-rel csökkentheti az értéket.
- Mikor kell gyógyszert szedni?
- Ha az életmódváltás (mozgás, diéta, stresszkezelés) 3–6 hónap alatt sem csökkenti tartósan a vérnyomást, az orvos gyógyszert írhat fel. A modern terápiák kombinált, mellékhatásokat ritkán okozó készítmények. A cél nemcsak a számok javítása, hanem a szervi károsodások megelőzése.
- Segítenek az okosórák vagy az applikációk?
- Ezek az eszközök hasznos jelzők lehetnek, de nem helyettesítik a hiteles mérést. Ha az okosóra gyakran jelez magas pulzust vagy rendellenességet, érdemes orvoshoz fordulni, és felkaros vérnyomásmérővel ellenőrizni az értékeket.
- Mit tehet az, aki nem szeret mozogni?
- Nem kell rögtön maratonra készülni. Már napi 30 perc séta, tempós gyaloglás vagy könnyű kerékpározás is elegendő a vérnyomás csökkentésére. A lényeg a rendszeresség, nem az intenzitás. A mozgás javítja az érfalak rugalmasságát és csökkenti a stresszhormonokat – ez már önmagában vérnyomáscsökkentő hatású.
- Lehet-e teljes életet élni magas vérnyomással?
- Igen – ha időben felismerik és kezelik. A betegek döntő többsége ma már teljes életet élhet, dolgozhat, sportolhat, utazhat. A legfontosabb, hogy ne bagatellizálja el a diagnózist, és ne hagyja abba a kezelést saját döntés alapján.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
