Azt hitte a szíve állt meg: egy nyelőcső probléma is utánozhat infarktusra emlékezetető tüneteket!

A kardiológusok figyelmeztetnek: mellkasi fájdalom esetén nem mindig az infarktus a bűnös. Az orvosok három tipikus mellkasi fájdalomtörténetet meséltek el – Ön melyikben ismer magára?

A mellkasi fájdalom sokak számára egyet jelent a szívrohammal. Érthető, hiszen a szívinfarktus valóban életveszélyes állapot, amelynél minden perc számít. Ugyanakkor a valóság ennél árnyaltabb: a panasz hátterében számos más, akár kevésbé veszélyes, de olykor szintén sürgős ellátást igénylő ok is meghúzódhat. A statisztikák szerint a sürgősségi osztályokra érkező mellkasi fájdalmas esetek 25–30%-a nem szív- és érrendszeri eredetű. Ezért kulcsfontosságú, hogy megértse: mikor kell azonnal orvoshoz fordulni, és mikor lehet szó más eredetről.

A modern orvosi szemlélet: ischaemiás vagy nem ischaemiás?

A 2021-es amerikai AHA/ACC mellkasi fájdalom-irányelv szakított azzal, hogy a tüneteket „tipikus” vagy „atipikus” címkével illesszük. Helyette a szakemberek ma már azt vizsgálják: a fájdalom ischaemiás (szívizom vérellátási zavarából eredő) vagy nem ischaemiás jellegű-e. Ez a váltás nem pusztán nyelvészeti kérdés: a pontosabb leírás segíti az orvosokat a gyors döntésben, és csökkenti a félrediagnosztizálást – különösen nőknél, akiknél gyakran másképp jelentkeznek a tünetek.

Szív- és érrendszeri okok – túl az infarktuson

Természetesen a koszorúér-elzáródás (szívinfarktus) az egyik legrettegettebb ok, de nem az egyetlen. Az angina pectoris terhelésre vagy stresszre jelentkező szorító, nyomó érzés, amely pihenésre vagy nitroglicerinre oldódhat.

Ritkább, de rendkívül veszélyes az aorta-disszekció, amely éles, tépő fájdalommal, gyakran hátba sugárzó érzettel jár, és azonnali műtéti ellátást igényel.

Az utóbbi évek egyik nagy előrelépése a koszorúér CT-angiográfia (CCTA) alkalmazása stabil mellkasi panaszoknál. A SCOT-HEART vizsgálat 10 éves követése kimutatta, hogy a CCTA-val irányított ellátás tartósan csökkenti a szívroham és a koszorúér-betegség miatti halálozás kockázatát.

Akut helyzetekben – a 0/1 órás troponin-algoritmus

A sürgősségi ellátásban ma már széles körben alkalmazzák a nagy érzékenységű troponin (hs-cTn) méréseken alapuló 0/1 órás algoritmust. Ez azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalommal érkező betegnél a troponinszintet érkezéskor és egy óra múlva is mérik. Ha mindkét eredmény alacsony és nem emelkedik, a súlyos szívizomkárosodás gyakorlatilag kizárható, és a beteg biztonságosan hazaengedhető.

Ez gyorsabb, kevesebb kórházi megfigyelést igényel, ugyanakkor ismert szívbetegség esetén az orvosok óvatosabban értékelik az adatokat.

Amikor nincs elzáródás – ANOCA és INOCA

Sok beteg – főként nő – tapasztal anginás panaszokat, miközben a koszorúerekben nincs kimutatható szűkület. Ez az ANOCA (angina obstruktív koszorúér-betegség nélkül) vagy INOCA (ischaemia obstruktív koszorúér-betegség nélkül) jelenség, amelynek hátterében gyakran mikrovaszkuláris angina vagy koszorúér-görcs áll.

A 2024-es ESC krónikus koszorúér-szindróma irányelv külön diagnosztikai algoritmust és kezelési javaslatot ad ezekre az esetekre, hiszen a panasz valódi, a szív vérellátása mégis zavart szenvedhet.

Nem szív-eredetű okok

• Tüdő és légutak: a tüdőembólia, a mellhártyagyulladás vagy a légmell hirtelen fellépő, légvételre fokozódó fájdalmat okozhat. Ezek sürgős ellátást igényelnek.
• Emésztőrendszer: a reflux égető mellkasi fájdalma fekvő helyzetben vagy étkezés után jelentkezik, a nyelőcsőgörcs pedig akár infarktusra emlékeztető tüneteket is utánozhat.
• Mozgásszervi eredet: izomhúzódás, bordaközi ideggyulladás vagy costochondritis mozgásra, nyomásra fokozódik, és általában jól lokalizálható.
• Pszichés okok: pánikroham vagy szorongás is kiválthat mellkasi nyomást, légszomjat, izzadást – a tünetek ilyenkor is nagyon valóságosak.

Mesterséges intelligencia a diagnosztikában

Újdonság, hogy kutatók mesterséges intelligencia-modelleket fejlesztenek a magas kockázatú mellkasi fájdalom gyors felismerésére, a beteg adatai és vizsgálati eredményei alapján. Az első vizsgálatok szerint ezek az algoritmusok javíthatják a sürgősségi triázs pontosságát.

Mikor forduljon azonnal orvoshoz?

Ne halogassa a segítségkérést, ha az alábbiakat tapasztalja:

• erős, szorító vagy nyomó fájdalom, amely bal karba, állkapocsba, hátba sugárzik
• mellkasi fájdalom izzadással, hányingerrel, légszomjjal kísérve
• hirtelen, légvételre fokozódó éles fájdalom
• fájdalom, amely terhelésre jelentkezik és pihenésre sem múlik

Ilyenkor azonnal hívja a mentőket, mert minden perc számít.

Gyors döntési segéd - Három valódi helyzet, három különböző tanulság

1. „Hirtelen jött, és minden perc számított” – akkut infarktus

Péter, 62 éves, nyugdíjas gépész, egy reggeli séta közben érezte, hogy nyomás szorítja a mellkasát, a bal karja zsibbad, hideg veríték lepi el. Felesége azonnal mentőt hívott.

A sürgősségin a 0/1 órás nagy érzékenységű troponin vizsgálat már az első mérésnél kóros értéket mutatott, az EKG-n friss infarktus jelei látszottak. Azonnali katéteres beavatkozás történt, amellyel megnyitották az elzáródott koszorúeret.

Tanulság: az ilyen tüneteknél nem szabad kivárni. Az időben érkező kezelés életet menthet és csökkenti a szívizom maradandó károsodását.

2. „Minden vizsgálatom negatív, mégis fáj” – ANOCA esete

Katalin, 54 éves könyvelő, hónapok óta küzd terhelésre jelentkező, nyomó mellkasi érzéssel. Többször járt sürgősségin, EKG, vérvétel, terheléses vizsgálat is történt – mind negatív.

Végül a kardiológus koszorúér-CT-t kért, amely nem mutatott szűkületet. A 2024-es ESC irányelvek alapján mikrovaszkuláris angina merült fel. Célzott gyógyszeres kezelést kapott értágítóra és életmód-tanácsokat, így a panaszai mérséklődtek.

Tanulság: a mellkasi fájdalom mögött akkor is lehet szív-eredet, ha nincs kimutatható szűkület – ezek a helyzetek speciális diagnosztikát igényelnek.

3. „Azt hittem, infarktus, pedig reflux volt” – emésztőrendszeri ok

József, 45 éves, irodai dolgozó, késő este fűszeres vacsora után érezte, hogy ég a mellkasa, a nyakáig felkúszó savas érzéssel. Megijedt, és a sürgősségire ment.

Ott a 0/1 órás troponin és az EKG teljesen negatív volt. A tünetei fekvő helyzetben fokozódtak, savlekötő hatására enyhültek. Gasztroenterológiai kivizsgálás refluxbetegséget igazolt.

Tanulság: nem minden mellkasi panasz szív-eredetű, de a súlyos okokat mindig ki kell zárni, mielőtt „ártalmatlan” magyarázatot fogadunk el.

Összegezve

A mellkasi fájdalom nem egyenlő az infarktussal, de mindig komolyan kell venni. A modern diagnosztika – a 0/1 órás troponin-algoritmustól a CCTA vizsgálatokig – segíti a gyors és pontos elkülönítést. Ugyanakkor vannak kevésbé ismert, de valós állapotok, mint az ANOCA vagy az INOCA, amelyekről érdemes tájékozódni.

A legfontosabb, hogy figyeljen a teste jelzéseire, és ha bizonytalan, inkább forduljon orvoshoz – a legtöbb esetben a gyors diagnózis nemcsak megnyugtató, hanem életmentő is lehet.

Gyakori kérdések a mellkasi fájdalomról

Minden mellkasi fájdalom szívrohamot jelent?

Nem. Bár a mellkasi fájdalom a szívinfarktus egyik legfontosabb tünete, a háttérben sok más ok is állhat, például emésztőrendszeri (reflux), mozgásszervi (izomhúzódás, bordaközi ideggyulladás) vagy légzőszervi probléma (tüdőembólia, mellhártyagyulladás). A panasz jellege, kísérő tünetei és a kiváltó körülmények segítenek a pontos diagnózisban. Ugyanakkor minden újonnan jelentkező, erős vagy szokatlan mellkasi fájdalom esetén biztonságosabb azonnal orvoshoz fordulni. Így kizárhatók az életveszélyes okok, és szükség esetén időben megkezdődhet a kezelés.

Hogyan különböztethetem meg az infarktus fájdalmát a „ártalmatlan” mellkasi panasztól?

A szívinfarktusra jellemző a szorító, nyomó érzés, amely gyakran bal karba, állkapocsba, hátba sugárzik, és több mint 5–10 percig tart. Kísérheti légszomj, izzadás, hányinger vagy szédülés. Az „ártalmatlan” fájdalom – például mozgásszervi eredetű – inkább mozdulatokra, testhelyzetre változik, vagy nyomásra provokálható. A gond az, hogy laikusként nem mindig könnyű a különbségtétel. Ezért gyanús tünetek esetén ne várjon, hívjon mentőt.

Mi az a 0/1 órás troponin-algoritmus, és miért fontos?

Ez egy modern sürgősségi kivizsgálási módszer, amely a nagy érzékenységű troponin nevű vérmarker mérésén alapul. A vizsgálatot a beteg érkezésekor és egy óra múlva ismétlik meg. Ha mindkét érték alacsony és nincs emelkedés, nagy biztonsággal kizárható a friss szívizomkárosodás, így a beteg gyakran gyorsan hazaengedhető. Ez csökkenti a felesleges kórházi tartózkodást, de mindig orvosi döntés szükséges. Ha az érték magas vagy emelkedik, további vizsgálatok következnek.

Mi az ANOCA és INOCA, és miért hallok róluk egyre többet?

Az ANOCA (angina obstruktív koszorúér-betegség nélkül) és az INOCA (ischaemia obstruktív koszorúér-betegség nélkül) olyan állapotok, amikor a beteg anginás panaszokkal él, de a koszorúerekben nincs kimutatható szűkület. A háttérben gyakran mikrovaszkuláris keringészavar vagy koszorúér-görcs áll. Ezek főleg nőknél fordulnak elő, és speciális diagnosztikát, célzott kezelést igényelnek. A 2024-es ESC irányelvek külön algoritmust javasolnak ezekre az esetekre. A panaszok ilyenkor is valósak és kezelést érdemelnek.

Lehet mellkasi fájdalom pszichés eredetű?

Igen. A pánikroham, a szorongás vagy akár tartós stressz is kiválthat mellkasi nyomást, szúró érzést, légszomjat. Ezek a tünetek sokszor annyira valóságosak és ijesztőek, hogy a beteg infarktustól tart. A pszichés eredet felismerése alapos orvosi vizsgálat után történhet, hogy kizárják a szervi okokat. Ha bebizonyosodik a pszichés háttér, akkor életmódbeli változtatások, relaxációs technikák, pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés is segíthet. Fontos, hogy ne bagatellizáljuk ezeket a panaszokat.

Mit tegyek, ha éjszaka jelentkezik a mellkasi fájdalom?

Ha a fájdalom erős, szorító jellegű, és nem enyhül rövid időn belül, azonnal hívjon mentőt – az infarktus éjjel is bekövetkezhet. Ha a fájdalom inkább égető, savas jellegű és fekvő helyzetben erősödik, reflux is lehet a háttérben. Ugyanakkor a biztos diagnózishoz orvosi vizsgálat szükséges. Ne várja meg a reggelt, ha bizonytalan vagy ha a tünetek súlyosbodnak. Az időben érkező segítség életmentő lehet.

Mikor elég a háziorvoshoz fordulni?

Enyhe, rövid ideig tartó, mozgásra vagy testhelyzetre változó, nyomásra kiváltható fájdalomnál gyakran elegendő a háziorvosi vizsgálat. Ő eldönti, szükséges-e további vizsgálat. Ugyanakkor, ha a panaszok újkeletűek, gyakran ismétlődnek vagy a kórelőzményben szív- és érrendszeri betegség szerepel, érdemes hamarabb kardiológushoz irányítani a pácienst. A háziorvos a kockázati tényezők alapján is mérlegel. Jobb a felesleges vizsgálat, mint a késlekedés.

Hogyan zajlik a mellkasi fájdalom kivizsgálása a sürgősségin?

Az érkezés után gyorsan EKG-t készítenek és vért vesznek troponin-meghatározáshoz. Közben kikérdezik a tünetek jellegét, kezdetét, kiváltó tényezőit és kísérő tüneteit. Szükség esetén mellkasröntgen, ultrahang vagy CT-vizsgálat is készül. A cél, hogy rövid időn belül kizárják vagy igazolják a súlyos, életveszélyes okokat, és elkezdjék a kezelést. Ha nincs azonnali veszély, további megfigyelés vagy célzott kivizsgálás következhet.

Mit tehetek a megelőzés érdekében?

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát csökkenti a dohányzás abbahagyása, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a vérnyomás, vércukor és koleszterin rendszeres ellenőrzése. Fontos a stresszkezelés és a megfelelő alvás is. Ha ismert szívbetegsége van, kövesse az orvosa által előírt gyógyszeres kezelést és kontrollvizsgálatokat. A megelőzés nemcsak a szívinfarktus esélyét csökkenti, hanem az általános életminőséget is javítja.

Milyen új vizsgálati módszerek segítenek ma a diagnózisban?

A hagyományos EKG és troponin mellett egyre gyakrabban alkalmazzák a koszorúér CT-angiográfiát (CCTA) stabil panaszoknál, amely pontos képet ad a koszorúerekről. Új fejlesztések a mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai algoritmusok, amelyek a beteg adatai és vizsgálati eredményei alapján segítik az orvos döntését. A nagy érzékenységű troponin és a 0/1 órás kivizsgálási protokoll gyorsítja a sürgősségi ellátást. Ezek a módszerek együtt biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik a mellkasi fájdalom kivizsgálását.

Kapcsolódó cikk

Mellkasi fájdalom: ilyen, amikor amikor szívinfarktusra emlékeztet, pedig a gyomorsav okozza

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!