Demencia: akár 10-15 évvel korábban is előrejelezhetik ezek a tünetek
Orvosok szerint egészen hétköznapi, korai jelek is utalhatnak a demenciára, még mielőtt a tényleges tünetek jelentkeznek. Akár 10–15 évvel korábban is elkezdődhetnek a változások.
A demencia – legyen szó Alzheimer-kórról, vaszkuláris vagy más típusú időskori elbutulásról – nem egyik napról a másikra alakul ki. A kutatások szerint a tünetek megjelenése előtt akár 10–15 évvel is elkezdődhetnek azok a változások, amelyek előre jelezhetik a betegséget. A korai felismerés nemcsak a kezelés hatékonyságát javíthatja, hanem lehetőséget ad az életmódbeli változtatásokra is, amelyek lassíthatják a folyamatot.
A demencia korai jelei: nem csak feledékenység
A demencia első jelei gyakran nem a klasszikus memóriazavarokban jelentkeznek. A legújabb kutatások szerint az alábbi tünetek is figyelmeztetőek lehetnek:
- Lassuló járás: egy ausztráliai tanulmány szerint az idősebb felnőttek járásának lassulása összefügghet a kognitív hanyatlással.
- Szagláscsökkenés: a szaglás elvesztése korai jele lehet a demenciának, mivel az agy szaglásért felelős területei is érintettek lehetnek.
- Látásproblémák: egy új-zélandi kutatás szerint a retina bizonyos változásai, például a vékonyabb idegrostok, előre jelezhetik a demencia kialakulását.
- Testsúlycsökkenés: tanulmányok szerint, hogy a gyors testsúlycsökkenés és a magasabb HDL-koleszterinszint akár 11 évvel a diagnózis előtt is megjelenhet.
- Nyelvi nehézségek: a beszéd és a nyelvi feldolgozás zavara korai jele lehet az amnesztikus enyhe kognitív zavaroknak, amelyek növelik a demencia kockázatát.
Új diagnosztikai módszerek: mesterséges intelligencia és biomarkerek
A diagnosztika terén is jelentős előrelépések történtek:
- AI-alapú predikció: a Cambridge Egyetem kutatói mesterséges intelligenciát alkalmaztak annak előrejelzésére, hogy a korai jeleket mutató személyeknél kialakul-e Alzheimer-kór.
- Vérvizsgálat: Egy új tanulmány szerint bizonyos vérbiomarkerek, például a neurofilament light chain (NfL) szintje, már évekkel a tünetek megjelenése előtt jelezhetik a demencia kockázatát.
- Látásvizsgálat: Egy új-zélandi kutatás szerint a retina bizonyos változásai, például a vékonyabb idegrostok, előre jelezhetik a demencia kialakulását.
Megelőzés: mit tehet a kockázat csökkentéséért?
Bár a demencia kialakulásának pontos okai még nem teljesen ismertek, bizonyos életmódbeli tényezők csökkenthetik a kockázatot:
- Egészséges étrend: a mediterrán étrend, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és egészséges zsírokban, összefüggésbe hozható a kognitív hanyatlás lassulásával.
- Rendszeres testmozgás: a fizikai aktivitás nemcsak az általános egészséget javítja, hanem csökkentheti a demencia kockázatát is.
- Mentális aktivitás: az agy aktív használata, például olvasás, rejtvényfejtés vagy új készségek elsajátítása, hozzájárulhat a kognitív tartalék növeléséhez.
- Társas kapcsolatok: a társas kapcsolatok fenntartása és a magány elkerülése szintén fontos szerepet játszhat a demencia megelőzésében.
A demencia korai jeleinek felismerése és a kockázati tényezők kezelése kulcsfontosságú a betegség megelőzésében és a progresszió lassításában. Az új diagnosztikai módszerek, például az AI-alapú predikció és a biomarkerek, lehetőséget nyújtanak a korai felismerésre. Az életmódbeli változtatások, mint az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás és a mentális aktivitás, hozzájárulhatnak az agy egészségének megőrzéséhez.
Ha Ön vagy hozzátartozója a fent említett tüneteket tapasztalja, érdemes szakemberhez fordulni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.
Demencia-jelek: ezek lehetnek a szellemi hanyatlás legelső tünetei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
