Ezeket látta már?

Hogyan hatnak a savlekötő és az emésztésjavító gyógyszerek?

savlekötő emésztésjavító gyógyszerek működése

A gyomor-bélpanaszok leírására sokféle kifejezést használnak a betegek: gyomorégésről, emésztési problémáról vagy gyomorsav-túltengésről beszélnek. Mutatjuk, melyik mit takar, és miért nem mindegy, mit szedünk rá!

Amennyiben gyomor- vagy mellkaségést tapasztal, esetleg emellett éjszaka köhögésre ébred vagy gyakran vannak emésztési panaszai, mindenképpen érdemes belgyógyász szakorvoshoz fordulni. Ha az orvosi vizsgálat kimutatja a reflux jelenlétét, a kezelőorvos leggyakrabban életmódváltást és vény nélkül kapható gyógyszereket szokott javasolni. Ha ezek nem enyhítik a tüneteket néhány hét alatt, receptköteles gyógyszerekre vagy akár műtétre is szüksége lehet.

Vény nélküli gyógyszerek refluxra

  • Savlekötő. A savlekötők gyors segítséget adhatnak a tünetek jelentkezésekor. Fontos azonban, hogy ezek a gyógyszerek önmagukbak nem képesek meggyógyítani a gyomorsavtól gyulladt nyelőcsövet. Emellett, a savlekötők túl gyakori használata olyan mellékhatásokat is okozhat, mint a hasmenés, vagy a veseelégtelenség.
  • Savcsökkentő. A savcsökkentő gyógyszereket H2-receptorblokkolóknak is nevezik. A leggyakoribb hatóanyaguk a cimetidin, a famotidin és a nizatidin. A savcsökkentők nem hatnak olyan gyorsan, mint a savlekötők, azonban hatásuk hosszabb ideig tart és akár 12 óráig is képesek csökkenteni a gyomorsavtermelést. A gyógyszer erősebb fajtái csak receptre kaphatók.
  • Savgátló. A savgátló gyógyszerek – másnéven protonpumpa-gátlók – még a savcsökkentőknél is erősebb gyógyszerek. A savgátlók előnye, hogy segítik a nyelőcső gyógyulását is. A savgátló gyógyszerek recept nélkül kapható fajtái a lanzoprazol és az omeprazol, meghatározott maximális mennyiségben.

Vényköteles gyógyszerek reflux kezelésére

  • H2-receptorblokkoló. Ezek a savcsökkentők vény nélkül is kaphatók, azonban erősebb fajtái már vénykötelesek. Gyakori hatóanyagai a famotidin és a nizatidin. Ezeket a gyógyszereket akár hosszabb ideig is lehet szedni, azonban mellékhatásként B12-vitaminhiányt és csonttörést okozhatnak.
  • Protonpumpa-gátló. Ezek savgátló gyógyszerek, amelyek ezomeprazoltlanzoprazoltomeprazoltpantoprazoltrabeprazolt vagy dexlanzoprazolt tartalmazhatnak. A hatóanyagok általában nem okoznak komoly mellékhatásokat, egyes esetekben azonban a gyógyszerek szedése hasmenést, hányingert és B12-vitaminhiányt okozhat. A tartós használat növeli a combnyaktörés kialakulásának kockázatát.
  • Záróizomerősítő. A baklofen nevű hatóanyag segíthet a reflux kezelésében, hiszen csökkenti a nyelőcső alsó részén lévő záróizom ellazulásának gyakoriságát. A gyógyszer mellékhatásai közé tartozik a kimerültség és a hányinger.

Savlekötő és emésztésjavító gyógyszerek

Az emésztési problémák önálló diagnózisa veszélyes, mivel az okok rendkívül változékonyak lehetnek, az enyhe étrendi kilengéstől kezdve egészen a gyomorfekélyig, vagy gyomorrákig. A szívbetegség tünetei is hasonlíthatnak heveny emésztési zavarokra. Sokan saját maguk kezelik a gyomorégést, pedig jobban tennék, ha orvoshoz fordulnának, ha a tünetek két hét után sem szűnnek meg. A kezelés célja a gyomorsav termelésének gátlása vagy a gyomorsav semlegesitése.

A hisztamin2-gátló szerek, pl. cimetidin, famotidin, nizatidin és ranitidin csökkentik a gyomorsav termelését, és ezáltal segítenek a gyomorégés megelőzésében. A savlekötők semlegesítik a gyomorsavat, ezért gyorsabban hatnak. Bár a rendkívül savas kémhatást nem tudják teljesen semlegesíteni, a kettes pH-t (nagyon savas) hármasra vagy négyesre emelik. Ezzel a gyomorsav csaknem 99%-a semlegesítődik, és a legtöbb esetben lényegesen csökkennek a tünetek.

A savlekötő készítmények rendszerint az alábbi négy alkotórész közül tartalmaznak egyet vagy esetleg többet:

  1. alumíniumsók,
  2. magnéziumsók,
  3. kálcium-karbonát
  4. és nátrium-bikarbonát.

Ezek mindegyike egy perc vagy még annál is kevesebb idő alatt hat, de a kedvező hatás időtartama termékenként különböző. Némelyik csak kb. 10 percig enyhíti a panaszokat, míg a hatékonyabbak több mint 1,5 órán keresztül. A hisztamingátlók hatása később kezdődik, de jóval tovább tart.

A savlekötők számos vényköteles gyógyszerrel kölcsönhatásba léphetnek, ezért mielőtt ilyen terméket vásárolunk, érdemes tanácsot kérnünk a gyógyszerésztől. Feltétlenül meg kell beszélni az orvossal e szerek szedését, fennálló szívbetegség, magas vérnyomás vagy vesebetegség esetén. A cimetidin és más vényköteles gyógyszerek között is kölcsönhatás léphet fel, ezért alkalmazása orvosi vagy gyógyszerészi felügyeletet igényel.

A savlekötötő alumínium és magnézium

Korábban ideálisnak tartották azokat a savlekötőket, melyek alumínium- és magnéziumsókat is tartalmaznak, hiszen a két összetevő kiegészíti egymást. Az alumínium-hidroxid lassan oldódik fel a gyomorban, fokozatosan kezd hatni, és hosszan tartó hatású, de sajnos székrekedést okoz. A magnéziumsók gyorsabban hatnak, hatékonyan semlegesítik a savakat, de hashajtó hatásuk is lehet.

Azok a savlekötők tehát, melyek alumíniumot és magnéziumot is tartalmaznak, látszólag öszszekapcsolják a két anyag előnyös tulajdonságait:

  • hatásuk gyorsan lép fel és tartós,
  • továbbá kisebb a hasmenés vagy székrekedés veszélye.

Az alumíniumot tartalmazó savlekötők esetében azonban vitatják, hogy hosszú távon eléggé biztonságosak-e. Huzamos alkalmazás során ugyanis meggyengíthetik a csontokat, mivel kiürítik a szervezetből a foszfort és a kálciumot.

Könnyen túladagolható a kálcium-karbonát

A kréta (kálcium-karbonát) sokáig a savlekötők fő alkotórésze volt. Gyorsan hat, és semlegesítő hatása viszonylag hosszú. Másik előnye, hogy olcsó forrása a szervezet által igényelt kálciumnak. A kálciumot azonban viszonylag könnyű túladagolni. A napi adagnak nem szabad meghaladnia a 2000 mg-ot, hacsak az orvos másképp nem rendelkezik.

Szódabikarbonát (nátrium-bikarbonát), mint savlekötő

Az egyik legolcsóbb savlekötőért nem kell messzebbre menni a konyhaszekrénynél. A szódabikarbónát (nátrium-bikarbónát) évtizedekig használták gyors savlekötő hatása miatt. A szódabikarbóna után tapasztalható böfögést a felszabaduló széndioxid-gáz okozza. A nátriumbikarbonát rövid távon kitűnő az emésztési problémákra, de túlzott fogyasztása felboríthatja a szervezet savbázis egyensúlyát, és metabolikus alkalózist okoz. A Jelentős nátriumtartalma miatt problémákat okozhat szívbetegség vagy magas vérnyomás esetén.

Óvatosan a savcsökkentő gyógyszerekkel, ha nem akar allergiát is mellé

Nemrégiben láttak napvilágot azok az ausztriai vizsgálati eredmények, amiket egészségbiztosítói adatok feldolgozásával nyertek. Azoknál az osztrák betegeknél, akiknek gyomorsav-csökkentőt vagy nyálkahártya védőt rendeltek az orvosok, körülbelül kétszer olyan gyakran kellett a későbbiekben antiallergiás szert rendelni, mint a többi egészségbiztosított betegnél, azaz, ők mintegy kétszer nagyobb eséllyel küzdöttek allergiás panaszokkal.

Mindez életkorfüggő is: az idézett vizsgálatból az is kiderült, hogy míg azoknál a 20 év alattiaknál, akik gyomorsav termelést csökkentő szereket szednek, „csak” kevesebb, mint 50 százalékkal nő az allergiás megbetegedések kockázata, addig a 60 év fölöttieknél több, mint ötszörösére nő a rizikó. Az életkor előrehaladtával tehát az allergiarizikó fokozódik.

A legújabb eredmények ismeretében a szakemberek egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy szigorúbban kellene szabályozni, esetleg korlátozni a gyomorsav csökkentők (elsősorban a protonpumpagátlók) rendelését/szedését. Erre a jövőben mind a szakemberek, mind a betegek figyelmét fel kell hívni.

A reflux tünetei

Majdnem minden ember tapasztalt már az élete során nyelőcsőégést vagy gyomorégést. Amennyiben ez heti két alkalomnál gyakrabban jelentkezik, reflux betegségről beszélünk.

A reflux betegségre jellemző leggyakoribb tünetek:

  •  nyelőcsőégés vagy gyomorégés,
  • savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe,
  • levegő nyelése,
  • savas felböfögés,
  • nyelési nehézségek.

Nyelőcsőégés vagy gyomorégés

A tünetek általában étkezés után egy órával alakulnak ki. Gyakran összetéveszthetők a szívinfarktus tüneteivel, ezért amennyiben az alábbi panaszokat tapasztalja, forduljon mielőbb orvoshoz:

  •  szegycsont mögötti égő érzés,
  • gyomortájékról kisugárzó fájdalom, amely ritkán a hátba és karba sugározhat.

Savas gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe

Kellemetlen, keserű/savanyú ízt érezhet a szájában, amikor a savas gyomornedv vagy a gyomortartalom a nyelőcsőbe vagy akár a szájüregbe visszaáramlik.

Nyelési nehézségek, és egyéb tünetek

Minden harmadik reflux betegségben szenvedő betegnél jelentkezik nyelési nehézség vagy nyelési akadályozottság, főleg szilárd ételek fogyasztása során. Sok esetben a betegek úgy érzik, mintha gombóc lenne a torkukban.

A reflux betegség egyéb tünetei lehetnek:

A reflux miatt nem alszik jól?

Egy másik érdekes összefüggés, amikor a beteg napközben erős fáradtságérzésre panaszkodik, hiába kerül ágyba este időben, napközben továbbra is egyre kialvatlanabb. Ennek oka is lehet a néma reflux, amely a betegnél egyedül éjszaka okoz tüneteket.

Fekvő testhelyzetben a savas gyomortartalom könnyebben visszaáramlik, ez okozhat alvászavart. Az alvászavar megnyilvánulhat nehezebb elalvásban, éjszakai felébredésekben vagy az alvás közben fellépő légzéskimaradásban, azaz alvási apnoeban.

Ugyanakkor a reflux ún. mikroébredéseket is okozhat, amikor az érintettek ténylegesen nem ébrednek fel, csak az alvásuk felületes marad, a mély alvás periódusok száma csökken, így az alvásuk nem pihentető – magyarázza dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Hiába alszanak tehát eleget, reggel és napközben fáradtságtól szenvednek.

Reflux: néhány életmódtipp, ami segíthet

Ajánlott:

  • megfigyelni, melyek azok az ételek és italok amelyek fogyasztás után panaszokat okoznak, mert ezek elkerülése segíthet
  • naponta többszöri kis mennyiségű étkezés, gyomorkímélő ételek fogyasztása
  • az ágy feji részének megemelése
  • a stressz kerülése,
  • dohányzás elhagyása,
  • a túlsúly csökkentése.

Nem ajánlott:

  • erősen fűszerezett, zsíros ételek, az alkohol, a koffein-tartalmú és szénsavas italok, paradicsom alapú ételek, csokoládé
  • túl szoros ruházat viselése
  • az étkezéseket követő azonnali lefekvés vagy intenzív testmozgás
  • nehéz tárgyak emelése.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Köhögés, torokfájás, fülgyulladás? Reflux is okozhatja

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

rekedtség

Forrás: MSD Orvosi Kézikönyv
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához