Mindenki ezt nézi most!

Lisztéria-fertőzés A32 ICD-11:1C1A

Liszteriózis: ez a fertőzés oka, tünete, lefolyása és kezelése

Liszteriózis, fertőzés, oka, tünete, lefolyása, kezelése, lisztéria-fertőzés, ételmérgezés, hasmenés

A liszteriózis egy bakteriális eredetű betegség, melynek kórokozója fertőzött élelmiszerekkel kerülhet be a szervezetünkbe. Enyhébb fertőzések esetén kezelésre általában nincs szükség, súlyosabb esetekben viszont több hetes antibiotikumkúra kell a gyógyuláshoz.

A liszteriózis legtöbbször enyhe tünetekkel jár együtt, sokan észre sem veszik, hogy betegek, azonban a legsúlyosabb esetekben akár halálos szövődményei is lehetnek. Különösen veszélyeztetettek a várandós kismamák, akiknél a megbetegedés rizikója és a súlyos komplikációk esélye is nagyobb.

A liszteriózis oka és kialakulása

A liszteriózis okozója a Listeria monocytogenes nevű, Gram-pozitív, pálcika alakú baktérium. Számtalan helyen megtalálható a környezetünkben, így a talajban, a vízben, az állati takarmányokban is kimutatható. Sok különböző élelmiszerben izolálták már, így tejtermékekben, nyers húsban és húskészítményekben, halakban és tengeri herkenytűkben, nyers zöldségekben és gyümölcsökben. Rendkívül ellenálló kórokozó, mely képes túlélni az élelmiszer-előkészítő folyamatokat és a hosszasabb tárolást is, a hűtést, a magas sótartalmú, a savas és a lúgos környezetet egyaránt. A kórokozó tulajdonképpen az élelmiszer-előállítási folyamat bármely szakaszában szennyezhet, már a betakarítás előtti időszaktól egészen addig, míg az asztalunkra nem kerül.

A Listeria monocytogenes az egészséges emberi szervezetben is jelen lehet, anélkül, hogy tüneteket okozna. A becslések szerint a populáció közel 5-10%-nak székletében kimutatható.

A Listeria monocytogenes egyik jellemzője, hogy 1 és 45 fok közötti hőmérsékleten, vagyis viszonylagos hidegben és melegben is képes elszaporodni. A Listeria monocytogenes egyik jellemzője, hogy 1 és 45 fok közötti hőmérsékleten, vagyis viszonylagos hidegben és melegben is képes elszaporodni. Forrás: Shutterstork.com

A liszteriózis szinte minden esetben a baktériummal erősen fertőzött élelmiszer elfogyasztása után alakul ki. Emberről emberre (a terhesség alatti eseteket kivéve) nem terjed. A kórokozó a gyomorsavnak is képes ellenállni, majd a bélrendszerbe kerülve a belek nyálkahártyáján telepszik meg és szaporodik el. A Listeria monocytogenes a szervezet más részeire is átterjedhet, így többek között a központi idegrendszert is érintheti a fertőzés.

Epidemiológia - Lisztéria-fertőzés

A liszteriózis a harmadik leggyakoribb, élelmiszerekkel terjedő betegségnek (ételmérgezésnek) tekinthető, és bár ritkább, mint a Salmonella vagy a Campylobacter okozta fertőzések, sokkal súlyosabb tüneteket okozhat és a szövődményei is komolyabbak. A becslések szerint az élelmiszerekkel terjedő fertőzések 1%-át okozza a Listeria monocytogenes.

A liszteriózis életkortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet, azonban a betegség tünetei, súlyossága, lefolyása nagyon különböző lehet. Kiugróan magas a fertőzöttek aránya az 1 hónaposnál fiatalabb kisbabáknál és a 65 éven felülieknél.

A kórokozó a világon mindenhol megtalálható. Az év bármely szakaszában kialakulhat a fertőzés, de a legtöbb esetet a nyári hónapokban diagnosztizálják.

Bár előfordulhatnak elszigetelt esetek, gyakoriak a több embert érintő liszteriózis-járványok is. Ezek okozói a leggyakrabban tejjel készült italok, salátafélék vagy gyümölcsök. Hazánkban 2018-ban számos üzletlánc hívott vissza fagyasztott zöldségeket, Listeria monocytogenes-szennyezettség gyanúja miatt.

Az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben (többek között az étkezési szokások változásai miatt) folyamatosan nő a lisztéria-fertőzések száma. 2015-ben 2206 megbetegedést regisztráltak Európában, és 270 haláleset volt a liszteriózishoz köthető. Magyarországon a listeriosis bejelentendő betegség. Az évente bejelentett esetek száma 25 alatt van.

Liszteriózis rizikófaktorai

A liszteriózis mindenkinél kialakulhat, életkorra és nemre való tekintet nélkül. A legtöbb, egyébként egészséges felnőttnél a betegség lefolyása enyhe.

A liszteriózis komolyabb veszélyt jelenthet:

  • a legyengült immunrendszerű emberekre (pl. transzplantáltakra)
  • a krónikus betegekre (pl. a vese- vagy májproblémákkal küzdőkre, illetve a cukorbetegekre)
  • a daganatos betegekre
  • a 65 éven felüliekre
  • az újszülöttekre
  • a várandós kismamákra és a még meg nem született magzatokra

Liszteriózis a várandósság alatt

A várandós kismamáknál nemcsak sokkal nagyobb, akár tizenötszörös is lehet az esélye a betegség kialakulásának, de sajnos vetélést, kora- vagy halvaszületést is okozhat, ráadásul kiugróan magas arányban, az esetek 80 százalékában számítani kell valamilyen komplikációra. A liszteriózis azért is veszélyes a kismamák esetében, mert az anyuka sokszor nem is tapasztal meg magán súlyos tüneteket, de a magzatot mégis károsíthatja a fertőzés. Kutatások szerint annak is rendkívül magas a rizikója, hogy az újszülött fertőződik meg a liszteriózissal.

A várandós kismamáknak vagy a legyengült immunrendszerű egyéneknek javasolt kerülni a lágy sajtokat, a nyers, nem pasztőrözött tejből vagy húsból készült termékeket. A várandós kismamáknak vagy a legyengült immunrendszerű egyéneknek javasolt kerülni a lágy sajtokat, a nyers, nem pasztőrözött tejből vagy húsból készült termékeket. Forrás: Shutterstork.com

A liszteriózis a harmadik trimeszterben veszélyezteti a legjobban a kismamákat. A fertőződés esélye és a szövődmények kialakulásának rizikója nincs összefüggésben a kismama egészségi állapotával, vagyis még a tökéletes egészségnek örvendő hölgyekre is nagyon veszélyes a fertőzés.

Milyen ételek terjeszthetik a liszteriózist?

Minden, hűtést igénylő, hosszabb ideig hűtőben tárolt élelmiszer hordozhatja a kórokozót. A leggyakoribb lisztéria-források:

  • előre elkészített, csomagolt, azonnali fogyasztásra kész élelmiszerek (kész szendvicsek, saláták)
  • nyers, nem pasztőrözött tej és az abból készült termékek
  • lágy sajtok (brie, camembert, feta)
  • nyers húsok, nyers húsból készült ételek és húskészítmények
  • nyers és füstölt halak
  • nyers zöldségek, salátafélék (gyorsfagyasztott is!)
  • gyümölcsök (sárgadinnye)
  • csírák
  • fagylaltok és jégkrémek

Liszteriózis tünetei

A betegség egészséges embereknél általában csak enyhe tünetekkel jár együtt:

A fokozott kockázatú egyéneknél, súlyosabb fertőzés esetén a tünetek is eltérőek lehetnek, ezek a központi idegrendszer érintettségére is utalhatnak:

Várandós kismamák esetén a tünetek lehetnek:

Izomgörcs ellen: 13 gyógynövény, ami segít a görcsoldásban - olvasson tovább!

Az újszülöttkori liszteriózis tünetei lehetnek:

Liszteriózis diagnosztizálása

Mivel a liszteriózis tünetei vagy enyhék, vagy más fertőző betegségre emlékeztethetnek, a fokozottan veszélyeztetett csoportoknál mindenképpen lehetséges eshetőségként tekinteni rá, hogy az érintett minél gyorsabban megkaphasssa a megfelelő ellátást, így megelőzhetőek legyenek a súlyos szövődmények. Az egyébként egészséges érintetteknél a liszteriózis más ételmérgezésekkel összehasonlítva jóval ritkább, így általában akkor gyanakodnak erre a betegségre, ha járványszerűen egyszerre több betegnél is jelentkeznek a tünetek, és a más kórokozókra vonatkozó tesztek negatívak.

A liszteriózis sajnos életveszélyes állapotot is előidézhet, agyhártyagyulladást, vérmérgezést is okozhat. A liszteriózis sajnos életveszélyes állapotot is előidézhet, agyhártyagyulladást, vérmérgezést is okozhat. Forrás: Shutterstork.com

A Listeria monocytogenes laboratóriumi körülmények között viszonylag könnyen izolálható, a betegség gyanúja esetén ehhez valamilyen steril testfolyadékot (vért, magzatvizet, agyi-gerincvelői liquort stb.), illetve székletet, hüvelyváladékot használnak.

Orvosnál a liszteriózis gyanújával

Mivel a legtöbb esetben a liszteriózis más ételmérgezésekhez hasonló, enyhe tünetekkel jár együtt, két esetben érdemes haladéktalanul orvoshoz fordulni: ha olyan élelmiszert fogyasztottunk, melyről erősen gyanítható, hogy Listeria baktériummal fertőzött (pl. hivatalos közleményben tájékoztattak a visszahívásáról); illetve, ha a fokozottan veszélyeztetett csoportokba tartozunk, és influenzaszerű tüneteink vannak, esetleg hányást, hasmenést tapasztalunk.

Segítheti a pontos diagnózis felállítását és a megfelelő gyógymód megválasztását, ha:

  • feljegyezzük, hogy milyen „gyanús” élelmiszert fogyasztottunk az első tünetek megjelenése előtti 48 órában
  • tájékoztatjuk az orvost, hogy listeria-gyanús élelmiszert fogyasztottunk

A liszteriózis lefolyása

A betegség sokféle formában jelentkezhet, ezek súlyossága, időtartama is nagyon eltérő lehet. Ez elsősorban az érintett általános egészségi állapotától és életkorától függ. A liszteriózist okozó baktérium szinte mindig szennyezett élelmiszerrel jut a szervezetbe. A megbetegedés lehet nem-invazív, ilyenkor csak az emésztőrendszer érintett, illetve invazív fertőzés, vagyis a baktérium a bélrendszerből kiindulva átterjed más szervrendszerekre is.

A liszteriózissal összefüggő lehetséges tünetegyüttesek:

  • Akut, lázas gasztroenteritisz: egészséges gyermekeket és felnőtteket érinthet, a lappangási idő rövid (24-72 óra), a tünetek enyhék és főként az emésztőrendszert érintik, a tünetek maximum 1 hét alatt elmúlnak.
  • Terhesség alatti invazív liszteriózis: a lappangási idő hosszú, akár 3-6 hét is lehet. A betegség első szakaszában a tünetek enyhék és non-specifikusak, influenza-szerűek és 7-10 napig tarthatanak. Tünet lehet a láz, az izom- és ízületi fájdalom, a hátfájás. Jóslófájások, hasi fájdalmak, hasmenés, hányás is jelentkezhet, a magzati szívhangok pedig abnormálisak. Kezelés nélkül vagy nem megfelelő kezelést követően az első tünetek után 2-14 nappal koraszülés, magzati halálozás következhet be, így rendkívül fontos, hogy a kismama minél gyorsabban, már az első enyhe tünetekkel orvoshoz forduljon.
  • Újszülöttkori liszteriózis: az újszülött megfertőződhet már az anyaméhben vagy a születés alatt, a tünetek jelentkezhetnek szinte azonnal, de 5-14, sőt akár 30 napos lappangási időt követően is. A fertőzés okozhat tüdőgyulladást, agyhártya- vagy agyvelőgyulladást is
  • Invazív liszterózis és bacteremia: immunhiányos, daganatos vagy krónikus betegséggel küzdő, illetve az idősebb korosztályba tartozókat érintheti. A lappangási idő általában 5-10 nap, prodromiális (jósló) tünetek is előfordulhatnak, például láz, fejfájás, hasmenés, hasi fájdalmak.
  • Meningitis, meningoencephalitis és a központi idegrendszert érintő fertőzés: a baktérium a központi idegrendszert, az agyat is megtámadhatja, és súlyos, életveszélyes gyulladásokat okozhat. A lappangási idő akár 7 nap is lehet. A betegség tünetei két szakaszra oszthatóak: az első tünetek között találhatjuk a lázat, a fejfájást, a nyaki merevséget, hányingert és hányást, majd ezután 3-5 nappal idegrendszeri panaszok jelentkeznek, mint a csak a test egyik oldalát érintő izomgyengeség, zsibbadás, bénultság, érzékszervi zavarok. A tünetek gyakran enyhék és túlságosan általánosak, így a betegség megállapításához képalkotó vizsgálatokra, vérvizsgálatra is szükség van.

Liszteriózis prognózisa (kimenetele)

Egészséges, nem rizikócsoportba tartozó betegek általában szövődmények nélkül gyógyulnak.

A terhesség alatti liszteriózis az esetek 80 százalékában okoz valamilyen szövődményt. Az egyik leggyakoribb ezek közül a koraszülés. Megfelelő kezelés után az anya általában szövődmények nélkül gyógyul, még akkor is, ha a diagnózist viszonylag későn kapta meg.

Súlyos szövődmény, hogy a fertőzött anya a magzatot, újszülöttet is megfertőzheti, akár az esetek 70-90 százalékában is. Az újszülöttkori liszteriózis esetén a halálozási arány 20-25 százalékánál is magasabb lehet, és a fertőzésből meggyógyult kisbabák mintegy 15-20 százalékánál számítani lehet maradandó károsodásra, az idegrendszer fejlődésének visszamaradására.

A liszteriózisnak viszonylag hosszú a lappangási ideje, akár két hónap is eltelhet a szennyezett élelmiszer és az első tünetek megjelenése között. A liszteriózisnak viszonylag hosszú a lappangási ideje, akár két hónap is eltelhet a szennyezett élelmiszer és az első tünetek megjelenése között. Forrás: Shutterstork.com

A rizikócsoportba tartozóknál a halálozási arány 30-45 százalék is lehet (a fertőzés súlyosságától, az érintett szervektől függően). A fertőzést túlélő betegek közel felénél lehetnek maradandó idegrendszeri károsodások.

Veszélyhelyzet liszteriózis esetén

Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha az emésztőrendszert érintő tünetek mellett az idegrendszer érintettségére utaló tüneteink is vannak, például fejfájás, nyaki merevség, zavarodottság, fényérzékenység, koncentrációs zavarok, egyensúlyproblémák, izomgörcsök, a test egyik oldalának gyengesége, bénultsága, zsibbadása.

Liszteriózis szövődményei

A Listeria monocytogenes okozta fertőzés legsúlyosabb szövődményei a központi idegrendszert érintik. A lisztéria okozhat agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást, ritkábban gennyes agytályogot. A központi idegrendszerben kialakuló szövődmények sajnos gyakran halálos kimenetelűek, részben az érintett általános egészségi állapota miatt, részben azért, mert nem mindig sikerül időben diagnosztizálni a fertőzést és megkezdeni a kezelést.

A Listeria monocytogenes a központi idegrendszer mellett más szervrendszereket is megtámadhat, az ún. fokális invazív fertőzés szövődménye lehet többek között tüdőgyulladás, szeptikus ízületi gyulladás, csontvelőgyulladás, hashártyagyulladás, szívbelhártya-gyulladás vagy húgyúti gyulladás.

A liszteriózis különösen veszélyes lehet a terhesség alatt, károsíthatja a magzatot, koraszülést, vagy halvaszületést okozhat (a magzati halálozás rizikója akár 50 százalék is lehet!). Az újszülötteknél a liszteriózis tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást vagy vérmérgezést is okozhat.

Liszteriózis kezelési lehetőségei

Az enyhe lefolyású, csak emésztőrendszeri tünetekkel járó fertőzés általában nem igényel gyógyszeres kezelést.

Súlyosabb esetekben a betegség intravénás antibiotikumokkal, elsősorban gentamicinnel, aminopenicillinnel, terhesség alatt amoxicillinnel vagy ampicillinnel (esetleg ezek kombinációjával) kezelhető. Az érintett szervrendszertől, a tünetek súlyosságától, a beteg általános egészségi állapotától függően az antibiotikum-kúra 2-3 héttől akár 4-8 hétig is tarthat.

Hogyan előzhetjük meg a liszteriózist?

A liszteriózist okozó baktérium 4 és 45 C-fok közötti hőmérsékleten képes szaporodni, elpusztításához (és így a fertőzés megelőzéséhez) ennél hidegebbre vagy melegebbre van szükség!

Hazánkban szigorú élelmiszer-biztonsági szabályozással igyekeznek minimalizálni annak az esélyét, hogy fertőzött élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára.

Liszteriózis: amit mindenkinek tudnia érdemes - kattintson!

A fertőzés rizikójának csökkentéséhez tartsuk be az ételek elő- és elkészítésére vonatkozó higiéniás szabályokat:

  • főzés, ételkészítés és evés előtt is mossuk meg a kezünket
  • a friss zöldségeket, gyümölcsöket alaposan tisztítsuk meg elfogyasztás előtt
  • ügyeljünk az ételkészítéshez használt eszközök tisztaságára is
  • az ételeket jól süssük vagy főzzük át
  • újramelegítésnél forraljuk át az ételeket
  • a hűtőt lehetőleg állítsuk 5 fok alatti hőmérsékletre
  • a hűtőszekrényben tároljuk külön a nyers, még elkészítésre váró, és a már elkészített vagy fogyasztásra kész élelmiszereket
  • a fagyasztott ételeket kiolvadás után a lehető leggyorsabban dolgozzuk fel, és soha ne fagyasszuk újra
  • várandós kismamáknak, kisgyermekeknek, legyengült immunrendszerű embereknek ajánlott kerülni a lágy sajtokat, a nyers, nem pasztőrözött tejből vagy húsból készült termékeket

Mit tehetünk otthon?

Egyébként egészséges embereknél a betegség lefolyása enyhe, gyógyszeres kezelésre, kórházi ellátásra általában nincs szükség. A gyorsabb gyógyulás érdekében érdemes:

  • Minél több folyadékot (vizet, rehidráló folyadékot, hígított gyümölcslevet, zsírtalan hús- vagy zöldséglevest) fogyasztani!
  • A lázat vagy izomfájdalmakat vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítókkal enyhíteni.
  • Könnyen emészthető, kímélő ételeket enni, például reszelt almát, banánt, főtt rizst vagy főtt krumplit, vízzel készült zabkását, pirítóst, ropit vagy sós kekszet. A fűszeres fogásoktól tartózkodjunk.
  • A gyógyulás ideje alatt ne együnk zsíros, nehezen emészthető ételeket.
  • Kerülni a tejet és tejtermékeket, az alkoholt, a koffeintartalmú italokat

GYAKORI KÉRDÉSEK A LISZTERIÓZISAL KAPCSOLATBAN

Listeria-fertőzés miatt visszahívott élelmiszert fogyasztottunk, mindenképpen orvoshoz kell mennünk?

Ha egyébként nem tartozunk a fokozottan veszélyeztetettek közé (nem várunk kisbabát, nincs krónikus betegségünk stb.), és nincsenek tüneteink, akkor nem szükséges azonnal orvoshoz menni. Figyeljük magunkat, és akkor forduljunk orvoshoz, ha jelentkeznek a tünetek.

Meg kell jegyeznünk, hogy milyen élelmiszert hívtak vissza listeria-fertőzés vagy annak gyanúja miatt?

A liszteriózis lappangási ideje akár több hét is lehet, ezért a visszahívást követő 2 hónapban érdemes figyelni magunkat, megjelennek-e a betegségre utaló tünetek.

Le kell mondani a liszttel készült péksüteményekről, tésztákról, ha nem akarunk megfertőződni a Listeria baktériummal?

Bár a Listeria baktériumról sokan a lisztre asszociálnak, nincs közük egymáshoz. A Listeria Joseph Lister brit sebészről, a fertőtlenítés egyik atyjáról kapta a nevét, nem pedig a lisztről. A Listeria a leggyakrabban nem hőkezelt hús- és tejtermékekkel, zöldségekkel, gyümölcsökkel kerül a szervezetbe. A péksütemények, tésztafélék elkészítéséhez szükséges magas hőmérséklet elpusztítja a baktériumokat.

Továbbadható a liszteriózis köhögéssel, tüsszögéssel, csókolózással vagy szexuális úton?

A liszteriózis nem terjed emberről emberre, a baktériummal szennyezett élelmiszer elfogyasztásával betegedhetünk meg. Kivételt jelent ez alól a várandós anya és a magzat közötti kapcsolat, a méhlepényen keresztül ugyanis a magzat szervezetébe is bekerülhet a kórokozó.

Lehet-e látni, érezni az élelmiszeren, hogy Listeria baktériummal fertőzött?

A Listeria nem változtatja meg az élelmiszerek külsejét, ízét vagy illatát, nem lehet „észrevenni”, hogy az étel baktériummal szennyezett.

Liszteriózis: tudományos hírek, érdekességek

A Lactobacillus egy módosított, laboratóriumban kifejlesztett változata segíthet a liszteriózis elleni küzdelemben. A Purdue University szakemberei olyan jótékony hatású baktériumot alkottak meg, melyek ugyanazokat a fehérjéket „keresi”, mint amelyeket a Listeria, így azokhoz kapcsolódva tulajdonképpen elzárja a Listeria útját, megakadályozza, hogy megtapadjon és elszaporodjon a szervezetben. A szakemberek szerint ezt az „új” probiotikumot joghurtokba, étrend-kiegészítőkbe lehet majd adagolni, fogyasztásukkal pedig tovább csökkenhet a súlyos liszteriózisos esetek száma.

Források:

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/220684-overview

MedicineNet https://www.medicinenet.com/listeria/article.htm

Johns Hopkins Medicine https://www.hopkinsguides.com/hopkins/view/Johns_Hopkins_ABX_Guide/540318/all/Listeria_Monocytogenes

Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly

Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser

Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci

Forrás: egeszsegkalauz.hu