Gyomorfekély, nyombélfekély: tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségei

A fekély (ulkusz) a gyomorban vagy a nyombélben (a vékonybél első traktusa) kialakuló seb. Bár a gyomor- és nyombélfekély alapvetően hasonlók, mégis vannak különbségek. A vékonybélfekély sokkal gyakoribb mint a gyomorfekély, és mindkettő a férfiaknál a leggyakoribb. Általában egy fekély figyelhető meg, de alkalmanként több is lehet és mérete a kicsitől a több centiméteresig terjedhet.

A gyomor- és nyombélfekély tünetei

Gyomortáji fájdalom általában az étkezéssel kapcsolatosan. A fájdalom egyenletes, a betegek szúró, égő, görcsös érzésről számolnak be. Nyombélfekélynél a fájdalom étkezés után enyhül. Ha a fekély GERD-del is társul, akkor a fájdalom a mellkasba is sugározhat.

• Émelygés és esetenként hányás.
• Étvágytalanság, fogyás (ha étkezés után jelentkezik a fájdalom) ill. súlygyarapodás (ha az étel csillapítja a fájdalmat.)

(A panaszok hosszú tünetmentes időszakok után ismét jelentkezhetnek, de a kisebb fekélyek maguktól is begyógyulhatnak.)

A gyomor- és nyombélfekély esetleges komplikációi

Krónikus fekély esetén anémia (vérszegénység) a kisebb, de gyakori vérzéseknek köszönhetően.

• Erős vérzés (vérhányás, véres, fekete széklet), ha a fekély átfúrja valamely nagy ér falát.
• A gyomorfal átfúródása.
• A fekély gyógyulása során a hegképződés beszűkítheti a tápcsatornát.

A gyomor- és nyombélfekély kiváltó okai

A gyomor- és a vékonybél egészséges működés esetén megvédik magukat az emésztőnedvek savasságától oly módon, hogy nagy mennyiségű nyálkahártyavédő nedvet termelnek, különösen étkezéskor. Hogyha ez a vastag mukózus nyálkahártyavédő réteg valamilyen okból nem tudja ellátni feladatát, a sav felmarja a bélfal felületét és fekély alakul ki. A fekélyképződés okai között jelenleg első helyre teszik a Helicobacter pylori nevű baktérium által okozott fertőzést, de az alábbiakban felsorolt tényezők is erősen befolyásolják a betegek állapotát:

• Túlzott savelválasztás, amely jellemző a vékonybélfekélyre, de nem a gyomorfekélyre.
• Genetikai tulajdonságok, úgy mint pl. a peptikus fekély bizonyos családokon belül gyakrabban fordul elő. A nyombélfekély gyakoribb 0 vércsoportú emberekben.
• Bizonyos gyógyszerek pl. aspirin, steroidok mellékhatásai.
• Dohányzás, alkohol.
• Stressz, ambiciózus, agresszív személyiség.
• Rendszertelen étkezés, amely gátolja a vastag védőréteg termelődését a megfelelő időben.

Mit tehet Ön gyomor- és nyombélfekély esetén

• Rendszeresen étkezzünk és átlagos mennyiséget együnk!
• Ne dohányozzunk!
• Kerüljük az alkoholt! Amennyiben mégis szükséges, mértékkel fogyasszuk és csakis étkezés közben vagy közvetlenül étkezés után!
• Szedjünk savmegkötő készítményeket!
• Forduljunk orvoshoz, ha a panaszok a savmegkötő szer 2-3 napos szedése után is fennállnak, vagy visszatérnek!

Mit tehet az orvos gyomor- és nyombélfekély esetén

• Megerősíti a diagnózist (ebben segíthet pl. a gyomortükrözés, bélrendszeri tükrözés) és kizárja a gyomorrákot.
• Ha jónak látja, erőshatású savcsökkentő készítményt rendel.
• Speciális gyógyszereket, antibiotikumokat rendel a Helicobacter pylori kiirtására.
• Műtétet javasol, ha szövődmények alakulnak ki, vagy a fekély nem gyógyul.

A fekélyek felismerése és a diagnózis részletei

A tünetek sokszor megtévesztőek lehetnek, különösen, ha enyhék, vagy éppen nem is jelentkeznek. Ilyenkor csak másodlagos jelek – például a vérszegénység, fáradtság, vagy rejtett vérzés – hívják fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben. A gyomortükrözés (gasztroszkópia) során a szakember egy vékony, kamerával felszerelt eszközzel közvetlenül betekint a gyomor és a nyombél belsejébe, sőt szövettani mintát is vehet, ha szükséges. Ez különösen fontos, mert a gyomorfekély hátterében – ritkán ugyan, de – akár daganatos elváltozás is állhat. A Helicobacter pylori fertőzés jelenlétének igazolására légzésteszt, székletvizsgálat vagy biopszia is használható.

A fekély kezelése: miért fontos a kombinált terápia?

A kezelés egyik sarokköve az erőteljes savcsökkentés, amelyet általában protonpumpa-gátlókkal (pl. omeprazol, pantoprazol) érnek el. Ezzel párhuzamosan, ha H. pylori fertőzés igazolódik, akkor kombinált antibiotikumkúrára is szükség van – ez az ún. eradikációs terápia. Az antibiotikumokat (pl. klaritromicin, amoxicillin vagy metronidazol) savcsökkentővel együtt, legalább 7–14 napig kell szedni. E kezelés sikerességét néhány héttel később ismételt légzésteszttel vagy székletvizsgálattal ellenőrzik.

Életmódváltás, mint hosszú távú gyógymód

Bár a gyógyszeres kezelés elengedhetetlen, önmagában nem elegendő. A tartós gyógyulás érdekében érdemes hosszú távon is figyelmet fordítani az életmódbeli tényezőkre:

• Étkezési szokások: az ételek gyakori, kis adagokban történő fogyasztása segíthet elkerülni a savtermelés ingadozásait. Kerülje a túl zsíros, fűszeres ételeket, a koffeintartalmú italokat és a szénsavas üdítőket.
• Stresszkezelés: számos tanulmány szerint a krónikus stressz nem önmagában okoz fekélyt, de súlyosbíthatja annak lefolyását. Relaxációs technikák, mindfulness, autogén tréning vagy akár pszichológiai támogatás is segíthet.
• Gyógyszerek tudatos használata: ha nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID) – például ibuprofént vagy diklofenákot – kell szednie, mindig kérdezze meg kezelőorvosát, hogy szükség van-e gyomorvédő készítmény egyidejű alkalmazására.

Megelőzés: mi múlik Önnön?

Azok számára, akiknek már volt fekélyük, vagy akik veszélyeztetettek – például H. pylori-fertőzöttek vagy rendszeresen NSAID-ot szednek – fontos, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek. A H. pylori fertőzés korai felismerése például megelőzheti a fekély kialakulását. Egyes országokban már szűrőprogramokat is indítottak erre a célra.

Az egészséges nyálkahártya-funkció fenntartása szempontjából fontos a megfelelő folyadékbevitel, a vitaminban gazdag táplálkozás (különösen C- és A-vitamin) és a dohányzás teljes elhagyása. A nikotin rontja a nyálkahártya vérkeringését és csökkenti a védő nyáktermelést – így jelentősen megnöveli a fekélyképződés kockázatát.

Meddig tarthat a gyógyulás?

A legtöbb fekély – ha megfelelően kezelik – néhány hét alatt meggyógyul. A nyombélfekélyek általában gyorsabban reagálnak a kezelésre, míg a gyomorfekélyek, különösen ha Helicobacter-fertőzéssel kombináltak, több hetet is igénybe vehetnek. A kontrollvizsgálatok fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni – különösen, ha a panaszok visszatérnek vagy súlyosbodnak.

Gyakori kérdések a gyomorfekélyről, nyombélfekélyről

Mennyi idő alatt gyógyul meg egy fekély?

A gyógyulás ideje több tényezőtől függ: ilyen például a fekély mérete, elhelyezkedése, a Helicobacter pylori jelenléte, az életmódbeli szokások és a gyógyszeres kezelés pontossága. Általánosságban elmondható, hogy megfelelő terápiával a nyombélfekély 4–6 hét alatt, a gyomorfekély pedig 6–8 hét alatt gyógyul. Fontos, hogy a kezelést ne hagyja abba idő előtt, még akkor sem, ha a tünetei megszűnnek, mert a fekély ilyenkor visszatérhet.

Lehet-e fekélyem akkor is, ha nincs fájdalmam?

Igen, előfordulhat. Különösen idősebbeknél vagy cukorbetegségben szenvedőknél a fekély tünetmentes maradhat, vagy csupán enyhe panaszokat okoz. A fájdalom hiánya azonban nem jelenti azt, hogy a fekély nem veszélyes: ilyenkor a szövődmények – például a vérzés vagy átfúródás – akár hirtelen, előzmény nélkül is jelentkezhetnek. Ezért is fontos a rendszeres ellenőrzés, főleg ha Ön fokozott kockázatnak van kitéve.

Hogyan lehet megelőzni a fekély kiújulását?

A megelőzés kulcsa az életmódváltásban rejlik. Kerülje a dohányzást, alkoholfogyasztást, ne szedjen indokolatlanul nem szteroid gyulladáscsökkentőket (NSAID), és ha ilyen gyógyszerre van szüksége, egyeztessen kezelőorvosával gyomorvédő szer alkalmazásáról. Étkezzen rendszeresen, kerülje a túl fűszeres vagy savas ételeket, és figyeljen a stressz kezelésére is. Ha Ön korábban Helicobacter pylori fertőzött volt, mindenképp ellenőriztesse a kezelés utáni státuszát – az ismételt fertőzés is rizikófaktor lehet.

A fekély fertőző betegség? Elkapható másoktól?

Közvetve igen. A fekélyt okozó Helicobacter pylori baktérium emberről emberre terjedhet – valószínűleg nyállal, szennyezett étellel vagy vízzel. Ezért fontos a higiéniai szabályok betartása: rendszeres kézmosás, alapos ételkezelés, és ha fertőzött családtag van, akkor őt is érdemes kivizsgáltatni, hiszen akár több családtagban is jelen lehet a baktérium.

Milyen étrendet javasolt követni fekély esetén?

Nincs egységes „fekélydiéta”, de néhány alapelv betartása sokat segíthet: fogyasszon gyakran kis adagokat, kerülje az irritáló ételeket (pl. csípős, nagyon zsíros, ecetes, paradicsomos, szénsavas, koffeintartalmú termékek). Az ételeket főzve vagy párolva ajánlott elkészíteni, a rántott és füstölt fogások nehezen emészthetők. Érdemes naplót vezetni arról, hogy mely ételek váltanak ki tüneteket, és azokat később kerülni. A probiotikumok (pl. élőflórás joghurt, kefir) segíthetik a bélflóra egyensúlyát, különösen antibiotikumos kezelés idején.

Szükséges-e kontrollvizsgálat a kezelés után?

Igen, különösen gyomorfekély esetén. A kezelés befejezése után kontrollgyomortükrözésre lehet szükség annak megállapítására, hogy a fekély teljesen meggyógyult-e, és nem maradt-e vissza valamilyen elváltozás. Helicobacter pylori fertőzés esetén pedig ismételt teszttel (pl. ^13C-urea légzésteszt) ellenőrzik az eradikáció sikerességét. A kontrollvizsgálatok segítenek kizárni a daganatos elváltozásokat is.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!