Migrén: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A migrén a fejfájások egyik speciális változata, sokan az erős, hosszan tartó fejfájás szinonimájának tartják, pedig a migrén az önállóan előforduló (primer) fejfájások egyik fajtája.

A migrénes fejfájás rendkívül kínzó lehet, gyakran egyéb tünetek is kísérik, például émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. A migrénes fejfájás közepes vagy erős fájdalommal jár, amely órákig, súlyos esetben néhány napig tartó munkaképtelenséget is okozhat. Bár a migrénnek még mindig nincs oki terápiája, gyógyszeres kezeléssel hatékonyan csökkenthető a fejfájás intenzitása és gyakorisága.

A fejfájások két nagyobb csoportra oszthatók:

1. 1 Az elsődleges fejfájások (ilyen a migrén, a cluster fejfájás, a tenziós fejfájás és a krónikus rohamokban előforduló féloldali fejfájás).
2. 2 A fejfájás ezen túl számos idegrendszeri, vagy más szervi betegség kísérő tünete is lehet, ezek a másodlagos fejfájások.

A migrén előfordulása

A migrén gyakorisága a felnőtt lakosság körében körülbelül 10-20%-os, nőknél 3-4x gyakoribb, mint férfiaknál. A krónikus, rohamokban előforduló féloldali fejfájás betegség sokkal ritkább, és szinte csak a nőket érinti.

A migrén okai

A migrén pontos kóroka nem bizonyított, legelfogadottabb az éreredet (ún. vazogén) elmélet – a koponya egy területén vérátáramlás csökkenés lép fel, amely az úgynevezett aurát okozza, majd az ezt követő értágulat felelős a fájdalom fellépéséért. Ha a halántékon lévő ütőeret (a. temporalis) megtapintják, érezhető annak lüktetése, erre nyomást gyakorolva pedig mérséklődik a fájdalom.

A trigeminus elmélet szerint viszont a koponyaűri fájdalomért felelős háromosztatú ideg (nervus trigeminus) aktiválódása okozza a migrénes rohamot. Ezt látszik alátámasztani az ideg szerotonin receptorain ható triptánok hatékonysága a migrénes roham kezelésében.

A családi halmozódás miatt a migrénnek valószínűleg genetikai háttere is van.

A migrént provokáló tényezők közé tartozik az időjárásváltozás, a villódzó fényingerek, a túl sok ill. túl kevés alvás, pszichés megterhelés, valamint a menstruáció és a fogamzásgátló szerek szedése is. A krónikus, rohamokban előforduló féloldali fejfájás oka teljesen ismeretlen.

A migrén tünetei

A migrénes rohamnak négy fázisa lehet:

1. 1 bevezető fázis,
2. 2 aura jelenség,
3. 3 fejfájás,
4. 4 utótünetek.

A bevezető fázis a roham előtt 24 órával jelentkezik: indokolatlan jókedv, irritábilitás, bizonyos ételek-italok megkívánása, ásítozás.

Ezt követheti a rohamok 15-30%-ában az aura jelensége, amely a fejfájás előtt lép fel és 5-60 percig tarthat. Színes, villódzó fényekről, fogazott szélű fényes csíkról, látótérkiesésről, felső végtagon illetve az arcon érzett zsibbadásról, átmenetileg elnehezedő végtagokról, vagy akár átmeneti bénulásról és beszédzavarról számolnak be a betegek.

A migrénes roham lefolyása

Maga a migrénes fejfájás többnyire egyoldali, diffúz, általában a homlok- és halántéktájékról indul, majd ráterjed a fej adott oldalára (esetenként az egész fejre, akár a tarkóra is). A roham és a fájdalom heves, lüktető, görcsös jellegű. Fény, zaj, mozgás fokozza az erősségét. 1-2 óra alatt eléri maximális intenzitását, teljes időtartama 6-24 óra lehet. Az esetek nagy részében látászavar, émelygés, hányinger, hányás, hasmenés is fellép, majd a roham elmúltával gyakori vizelés jellemző.

A fejfájásroham megszűnése után még egy napig előfordulnak utótünetek: fáradtság, kimerültség, koncentrálási nehézségek.

A krónikus, rohamokban előforduló féloldali fejfájás megjelenésében inkább a cluster fejfájásra hasonlít: naponta többszöri (10-20x), rövid ideig tartó (1-2 perc), súlyos, szemkörül megjelenő fejfájás jellemző. Társuló tünetek: orrdugulás, orrfolyás, könnyezés, kötőhártya gyulladás, csüngő szemhéj.

A migrén diagnózisa

A diagnózis a jellemző tünetek alapján állítható fel, egyéb kórképek kizárásához lehet szükség képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) végzésére.

A migrén terápiája

A migrén roham alatti gyógyszerelése enyhébb esetekben fájdalomcsillapítókkal, nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, hányáscsillapító szerekkel történik. Súlyosabb esetben ergotamin tartarát készítmények, aminofenazon kombinált készítmények, illetve a már említett triptánok adandóak (ez utóbbiak viszont érszűkítő hatásuk miatt nem adhatóak magas vérnyomásos és koszorúér-betegségben szenvedőknek). (lásd még Egészségkalauz – Gyógyszerkereső)

A migrén megelőzése

Megelőző kezelés akkor szükséges, ha a migrénes rohamok száma meghaladja a havi négyet. Ilyenkor béta-receptor-gátlók, kálcium-csatorna-antagonisták, triciklikus antidepresszánsok, görcsgátló szerek adhatók, valamint fontos az ismert rohamprovokáló tényezők, helyzetek kerülése.

Hisztamin intolerancia okozhat-e fejfájást?

Igen, a hisztamin intolerancia okozhat fejfájást, sőt akár migrénes rohamokat is kiválthat. A hisztamin tágítja az agyi ereket és gyulladásos folyamatokat indíthat el, ami fejfájáshoz, lüktető vagy nyomó jellegű fájdalomhoz vezethet. Gyakran előfordul, hogy a fejfájás hisztaminban gazdag ételek vagy italok fogyasztása után jelentkezik, illetve más tünetekkel – például orrdugulással, kipirulással, szédüléssel – együtt lép fel. Ha a fejfájás visszatérően társul étkezésekhez, érdemes lehet a hisztamin intolerancia kivizsgálása.

Migrénre használ-e az akupunktúra?

Igen, az akupunktúra bizonyos esetekben hatékony lehet a migrén gyakoriságának és intenzitásának csökkentésére. Számos tanulmány szerint az akupunktúra segíthet enyhíteni a krónikus fejfájásokat, köztük a migrént is, különösen, ha rendszeresen alkalmazzák. A kezelés során finom tűket helyeznek el meghatározott pontokon, amelyek befolyásolják az idegrendszert és a fájdalomérzetet. Bár nem mindenkinél válik be, sok beteg alternatív vagy kiegészítő terápiaként hasznosnak találja.

Migrénre használ-e a fizikoterápia?

A fizikoterápia hasznos kiegészítője lehet a migrén kezelésének, különösen akkor, ha a fejfájás hátterében izomfeszülés vagy nyaki gerincprobléma áll. A gyógytorna és a masszázsterápia segíthet a nyaki izmok lazításában, ezáltal csökkentve a migrénes rohamok gyakoriságát és intenzitását. Emellett az elektroterápia, például a TENS-kezelés, enyhítheti a fájdalmat az idegek stimulálásával. A lézer- és hőterápiák elősegíthetik a vérkeringést és az izomrelaxációt, ami szintén kedvező hatású lehet. A fizikoterápiát mindig egyénre szabottan, orvosi javaslat alapján célszerű alkalmazni.

Meniére-betegség esetén használ-e a fizikoterápia?

Igen, a fizikoterápia hasznos lehet Meniére-betegség esetén, elsősorban a szédülés és az egyensúlyzavar kezelésében. A vestibuláris rehabilitációs terápia célja a belső fül egyensúlyozó rendszerének kompenzációja, amely segít az agynak alkalmazkodni a károsodott jelzésekhez. A gyakorlatok javítják a egyensúlyérzékelést, csökkentik a szédülés gyakoriságát és intenzitását, valamint növelik a beteg stabilitását a mindennapi tevékenységek során. A fizikoterápia kiegészítheti a gyógyszeres kezelést, különösen azoknál, akiknél a szédülés gyakori vagy tartós.

Forrás:

Márkus Attila: Neurológia

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!