Orrmelléküreg-gyulladás (arc- és homloküreg gyulladás) tünetei, vizsgálata és kezelése

A betegséget leggyakrabban a nátha vírusa váltja ki, de okozhatja baktérium vagy allergia is.

Az orrmelléküreg-gyulladás nem csupán kellemetlenség, hanem olyan állapot, amely – különösen elhúzódó esetben – jelentősen rontja az életminőséget. A tartós fejnyomás, a fáradékonyság, az éjszakai orrdugulás és a fájdalmas arcüreg-teltség érzése mind azt jelzik, hogy a szervezet küzd a gyulladással. Bár legtöbbször ártalmatlan és magától gyógyul, nem ritkán okoz makacs, heteken vagy akár hónapokon át húzódó panaszokat, amelyek célzott kezelést igényelnek.

Az orrmelléküregek az arckoponyában található üregegek, melyek keskeny nyílásokkal vannak összekötve az orrüreggel és az orrhoz hasonlóan nyálkahárthyával borítottak. Náthával járó megfázáskor az orron keresztül az orrmellékürgekben gyulladás (orvosi néven sinusitis) alakulhat ki.

Az orrmelléküreg-gyulladás (arc- és homloküreg gyulladás) tünetei

A sinusitis legtöbbször megfázással vagy náthával, influenzával jár együtt. A leggyakoribb tünetei az orrmelléküreg gyulladásnak fáradtság, levertség, láz, sárgás, egyoldalú orrfolyás és mindenek előtt fejfájás, ami erős nyomásérzésben nyilvánul meg. Ez a nyomás különösen az arcon és a homlokon érzhető. A fájdalom a az arc megkopogtatására, lehejoláskor, súly megemelésekor és köhögéskor erősödik. Tipusosan állkapocs- és fogfájás léphet fel sinusitis esetén. Az illat- és ízérzés gyakran korlátozott. A betegség akut fázisában a tünetek erősebben jelentkeznek, a krónikus formához képest.

Az orrmelléküreg-gyulladás esetleges komplikációi

Ritka esetekben a betegség az orrmelléküregekből továbbjuthat. Ez veszélyes komplikációk kialakulásához vezethez, mint pl-ul: agyhárthyagyulladás vagy csontgennyesedés.

Az orrmelléküreg-gyulladás kiváltó okai

A legtöbb esetben megfázás vagy nátha, influenza felelős a sinusitis kialalkulásáért. Az orr és az orrmelléküregeket összekötő járatok megduzzadása, átjárhatatlansága kedvez a betegség gyors elterjedésének. Néha allergiás reakció, beteg fog, fürdés, búvárkodás is kiválthat orrmelléküreg gyulladást.

Mit tehet Ön orrmelléküreg-gyulladás esetén?

Rövid időn belül hatószer (orrcsepp, spray), fejfájásra fájdalomcsillapító gyógyszer alkalmazása. Az orr fiziológiás ( 0,9%-os) sóoldattal öblőgetni. A lakásban megfelelő páratartalom kialakítása és sok folyadék ivás. Infalámpával vagy kötéssel meleg alkalmazása az adott területre, mely elősegíti a gyógyulást. A természet is segíthet, inhalálás majoranná-, teafa-, eukaliptusz-, kakkukfű-, vagy borsmentolajjal vagy növényi kivonatokkal (zsálya, majoranna, kamilla).

Mit tehet az orvos?

Az orvos kikérdezéssel és vizsgálattal megállapítja, hogy ténylegesen orrmeelléküreg gyulladásról van-e szó, és vajon mi válthatta ki a gyulladást. Adott esetben speciális vizsgálatok szükségesek (ultrahang- vagy röntgenvizsgálatok). Magas láz és komplikációk elmerülése esetén valószínüleg antibiotikumot rendel. Nagyon nehezen múló vagy krónikus sinusitis esetén az orrmelléküregek kimosását vagy műtétjét javasolja az orvos.

Az orrmelléküreg-gyulladás megelőzése

Megfelelően magas páratartalom kialakítása a lakásban (párologtató). Gőz inhalálása. Rövidhatású szerek alkalmazása. Allergiások az allergia okát kerüljék (pollen, állatszőr, por). Az orrmelléküreg gyulladás visszatérésének megakadályozására szolgáló gyógyszerek, melyek erősítik a szervezet ellenállóképességét.

A krónikus orrmelléküreg-gyulladás külön csoportot képez

Ilyenkor a tünetek enyhébbek lehetnek, mint az akut fázisban, mégis folyamatosan jelen vannak: orrdugulás, orrfolyás vagy hátsó garatfali csorgás, tompult szaglás, visszatérő arcüreg-feszülés. A háttérben gyakran huzamosabb ideje fennálló allergia, orrsövényfertőzés, orrpolip vagy ismétlődő fertőzések állnak. A krónikus gyulladás azért is fontos, mert a szaglás hosszú távú csökkenéséhez, alvászavarokhoz, állandó fáradtsághoz vezethet.

A szövődmények bár ritkák, komolyan veendők

Az orrmelléküregek anatómiailag közel helyezkednek el a szemüreghez és az agyhártyákhoz, ezért egy kezeletlen vagy rossz irányba forduló gyulladás átterjedhet ezekre a területekre. Gyermekeknél különösen veszélyes lehet az úgynevezett orbitális cellulitis, amikor a fertőzés a szem körüli szövetekbe jut, duzzanatot, fájdalmat és látászavart okozva. Felnőtteknél a homloküreg-gyulladás a leginkább hajlamos arra, hogy továbbterjedjen, és ritka esetben agytályogot vagy agyhártyagyulladást idézzen elő. Szerencsére ezek az esetek nagyon ritkák, de jól mutatják, miért fontos odafigyelni az elhúzódó, nem múló panaszokra.

A diagnózis felállításában ma már korszerű módszerek segítik az orvosokat

Az ultrahang és a röntgenvizsgálat mellett gyakran alkalmaznak endoszkópos orrüregi vizsgálatot, amelynek segítségével a fül-orr-gégész közvetlenül láthatja a nyálkahártya állapotát, az esetleges polipokat, gennyes váladékot vagy anatómiai eltéréseket. Krónikus vagy visszatérő sinusitis esetén a CT-vizsgálat biztosítja a legpontosabb képet, különösen akkor, ha műtét lehetősége is felmerül.

A kezelés célja minden esetben a duzzanat és a váladéktermelés csökkentése, az érintett üregek átjárhatóságának helyreállítása és a fertőzés visszaszorítása

A vény nélkül kapható orrcseppek valóban hatékonyan enyhítik az akut orrdugulást, ám ezekkel óvatosan kell bánni: 5–7 napnál hosszabb távú használatuk a nyálkahártya károsodásához, úgynevezett „rebound” orrduguláshoz vezethet. Ilyenkor valójában maga a szer okozza a tartós duzzanatot, ami még kellemetlenebb, mint az eredeti tünetek. Ezért az orvosok jellemzően inkább tartósabb hatású, gyulladáscsökkentő hatású szteroid orrsprayket javasolnak, különösen krónikus esetben vagy allergiás háttér fennállásakor.

Az antibiotikumok szerepe szintén körültekintést igényel

Mivel a sinusitis nagy része vírusos eredetű, és antibiotikumok ezekre egyáltalán nem hatnak, csak indokolt esetben – például magas láz, gennyes váladékozás vagy laboratóriumi jelek alapján – kerülnek előtérbe. Az utóbbi évek kutatásai rámutattak, hogy a túlzott antibiotikumhasználat csak növeli a rezisztens baktériumok kialakulásának esélyét, ezért az orvosi gyakorlat egyre óvatosabban bánik velük.

Külön érdemes figyelmet fordítani az allergiás eredetű orrmelléküreg-gyulladásra

Allergiásoknál a nyálkahártya tartós irritációja és duzzanata kedvez a váladék pangásának, és így a fertőzés könnyebben alakul ki. Ilyenkor az allergia hatékony kezelése – antihisztaminok, allergénkerülés, esetenként immunterápia – nélkül a sinusitis vissza-visszatér. Gyakori, hogy a páciensek úgy érzik, állandóan „meg vannak fázva”, holott valójában az allergiás nyálkahártya-duzzanat az alapvető probléma.

A természetes módszerek sokak számára jelentenek megkönnyebbülést

A sós vizes orröblítés hatékonysága ma már bizonyított: segít kitisztítani az orrjáratokat, csökkenti a duzzanatot, javítja a nyálkahártya működését és csökkenti a visszatérő gyulladás esélyét. A gőzölés, gyógynövényes inhalálás – különösen eukaliptusz, kakukkfű vagy borsmenta illóolajával – kellemesen oldja a feszülést, és a belégzett pára hígítja a sűrű váladékot, ami így könnyebben kiürül.

Érdemes odafigyelni a környezeti tényezőkre is

A száraz levegő irritálja a nyálkahártyát, ezért télen a párásító készülékek sokat segíthetnek. A dohányfüst – akár aktív, akár passzív formában – szintén jelentősen fokozza a gyulladást, és akadályozza a gyógyulást. A megfelelő folyadékbevitel ugyancsak kulcsfontosságú: a hidratált nyálkahártya hatékonyabban védi a szervezetet, és a váladék sem válik túl sűrűvé.

A sport és a könnyű mozgás többnyire jótékony hatású, ám erős fejfájás, láz vagy szédülés esetén célszerű pihenni. Az arc meleg borogatása vagy az infralámpás kezelés csökkenti a nyomást és a fájdalmat, különösen az arcüregek területén.

A műtéti beavatkozás csak akkor kerül szóba, ha a konzervatív kezelések hosszú távon hatástalanok, vagy anatómiai akadály (pl. orrsövényferdülés, nagy orrpolipok) gátolja az üregek szellőzését. A modern endoszkópos technikák ma már kíméletesek és nagy pontosságúak, így a beavatkozás általában gyors felépüléssel jár.

A megelőzés lényeges része az általános immuntámogatás is

A pihentető alvás, a vitaminokban gazdag étrend, a friss levegőn töltött idő és a megfelelő mennyiségű folyadék hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet ellenállóbbá váljon a fertőzésekkel szemben. A kézmosás fontosságát sem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen a téli hónapokban, amikor a légúti fertőzések gyakorisága megnő.

Összegezve

Összességében az orrmelléküreg-gyulladás kezelése és megelőzése több tényező együttműködésén alapul. Bár gyakran magától is elmúlik, fontos, hogy odafigyeljen a test jelzéseire, és ne hagyja elhúzódni a tüneteket. A megfelelően megválasztott otthoni ápolás, a szükséges orvosi kezelés és az életmódbeli szokások harmonikus együttese jelenti a legjobb esélyt a tartós gyógyulásra.

Gyakori kédések az orrmelléküreg-gyulladásról

Mennyi ideig tart általában az orrmelléküreg-gyulladás?

Az akut sinusitis rendszerint 7–14 nap alatt gyógyul, bár a kellemetlen tünetek – főként az orrdugulás és a fejfájás – akár 3–4 hétig is elhúzódhatnak. A krónikus forma ezzel szemben 12 hétnél tovább tart, és időről időre fellángolhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Akkor érdemes mielőbb szakembert felkeresni, ha a láz magas vagy tartós, a fájdalom napok óta nem csillapodik, ha a tünetek 7–10 nap után sem javulnak, vagy ha egyoldali szem körüli duzzanat, erős fejfájás, látászavar jelentkezik. Ezek ugyanis szövődmény jelei is lehetnek.

Szükség van antibiotikumra?

Nem minden esetben. Mivel a sinusitis többnyire vírusos eredetű, az antibiotikum csak akkor indokolt, ha a tünetek bakteriális fertőzésre utalnak (például magas láz, gennyes orrváladék, markáns arcfájdalom, romló állapot). Az antibiotikum indokolatlan szedése nem gyorsítja a gyógyulást, viszont fokozza a rezisztencia kialakulását.

Önmagától is elmúlhat a gyulladás?

Igen, az enyhe sinusitisek többsége otthoni kezeléssel – pihenéssel, bő folyadékfogyasztással, orrsprayvel és sós vizes orröblítéssel – spontán rendeződik. Azonban ha a tünetek nem javulnak, orvosi kontroll szükséges.

Segít az orröblítés?

Igen, kifejezetten. A fiziológiás vagy izotóniás sós oldattal végzett orröblítés csökkenti a nyálkahártya-duzzanatot, kimossa a váladékot és a kórokozókat, ezáltal gyorsítja a gyógyulást és csökkenti a visszaesés esélyét. Mindennapos használatra is biztonságos.

Mi a különbség a megfázás és az arcüreggyulladás között?

A megfázás enyhébb vírusos fertőzés, mely gyakran vezet orrduguláshoz és torokfájáshoz. A sinusitis általában akkor alakul ki, ha a megduzzadt nyálkahártya akadályozza az orrmelléküregek szellőzését. A fejben érzett nyomás, az arcfájdalom és a hajolásra rosszabbodó fájdalom inkább sinusitisre utal.

Veszélyes lehet az orrmelléküreg-gyulladás?

A legtöbb eset ártalmatlan, de ritkán előfordulhatnak súlyos szövődmények, például agyhártyagyulladás vagy a szem körüli szövetek gyulladása. Ezek elsősorban kezeletlen, elhúzódó gyulladásnál fordulnak elő.

Sportolhatok sinusitis alatt?

Enyhébb esetben könnyű mozgás – séta, nyújtás – nem árt, sőt javíthatja a vérkeringést. Lázzal, kimerültséggel vagy lüktető fejfájással azonban pihenni kell, a megerőltetés ronthatja a tüneteket.

Mit tehetek a kiújulás ellen?

Az allergiák megfelelő kezelése, a dohányfüst kerülése, a páratartalom optimalizálása, illetve a rendszeres orröblítés mind segíthet visszaszorítani a visszatérő gyulladásokat. Krónikus esetben érdemes fül-orr-gégész szakorvossal hosszú távú tervet egyeztetni.

Szigorúan kerülni kell a repülést arcüreggyulladás alatt?

Nem feltétlenül, de erős fájdalmat okozhat a ki- és leszálláskor jelentkező nyomásváltozás. Ha a tünetek súlyosak, érdemes halasztani az utazást. Enyhébb gyulladás esetén dekongesztáns orrsprayvel vagy orrcseppel csökkenthető a kellemetlenség.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!