Ezeket látta már?

Lyme-kór: oka, tünetei és kezelése

Betegségek
2023. augusztus 07. 18:34
Módosítva: 2025. április 13. 10:55
kullancs, kullancscsípés, fertőzés, Lyme-kór oka, tünetei és kezelése

Itt mindent megtudhat, amit a Lyme-kór fertőzési módjairól, tüneteiről és kezeléséről tudni kell.

A Lyme-kór a bakteriális fertőző betegségek egy csoportjának gyűjtőfogalma. A borrelia a kiváltó ok. Ebbe a csoportba elsősorban a visszaeső láz és a Lyme-kór tartozik. A Lyme-kór kifejezést azonban gyakran a Lyme-kórral azonosítják: ez az egyetlen olyan betegség, amelyet az Európában őshonos borrelia okoz.

Legismertebb tünete a jellegzetes bőrpír, de kialakulhatnak miatta neurológiai, mozgásszervi panaszok is. A betegséget teljes komplexitásában 1975-ben írták le az Egyesült Államokban, de világszerte csak akkor vált ismertté, amikor 1982-ben felismerték a kórokozóját.

Legismertebb tünete a jellegzetes bőrpír, de kialakulhatnak miatta neurológiai, mozgásszervi panaszok is. A betegséget teljes komplexitásában 1975-ben írták le az Egyesült Államokban, de világszerte csak akkor vált ismertté, amikor 1982-ben felismerték a kórokozóját.

Forrás: shuttertock.com


A Lyme-kór betegség a nevét egy amerikai kisvárosról, Old Lyme-ról kapta, ahol 1975-ben tömegesen fordult elő arthritis és bőrtünet. Szinte világszerte előfordul a mérsékelt éghajlati övezetekben és így a mi szélességi köreinken is. Magyarországon a felismert esetek csak töredékei a fertőződéseknek, amit évente kb. 10.000-re becsülnek.

Ellentétben a klasszikus fertőző betegségekkel – mint a kanyaró vagy a bárányhimlő – a Lyme-kór ellen nem szerezhető immunitás, életünk során többször is megfertőződhetünk. Általában több mint 24 óráig kell a kullancsnak „táplálkoznia”, hogy megfertőzze áldozatát.

A kullancscsípéshez sokan a Lyme-kórt társítják, de a két betegségnek semmi köze egymáshoz

Míg a Lyme-kór a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, addig a kullancsencephalitis fertőzést a Flaviviridae családba tartozó vírusok okozzák. A kullancsencephalitis kisebb arányban elkapható hőkezeletlen, fertőzött kecske-, juh-, és tehéntej fogyasztásával is, ám messze a legtöbb megbetegedést a kullancs okozza.

Gyors áttekintés

  • Mi az a Lyme-kór? Kullancscsípés útján terjedő bakteriális fertőzés, főleg a meleg évszakban. Lappangási idő: napok, hetek és hónapok telik el a csípés és az első tünetek megjelenése között
  • Elterjedés: Az erdős és növényekkel borított Európában és Észak-Amerikában mindenhol
  • Tünetek: lapos, gyakran kerek bőrvörösödés (bőrpír), influenzaszerű tünetek fejfájással, testfájdalmakkal , lázzalzsibbadással (paresztézia), bénulás, idegfájdalom neuroborreliosisban; ízületi gyulladás (Lyme-artritisz); Szívizom-gyulladás (Lyme carditis)
  • Diagnosztika: Vérvétel és/vagy liquor-vizsgálatok bizonyítéka; ritkábban ízületi és bőrminták
  • Kezelés: gyógyszeres kezelés antibiotikumokkal több hétig
  • Megelőzés: bőrvizsgálat minden szabadtéri tevékenység után, a kullancs korai és szakszerű eltávolítása

Lyme-kór: ez a baktérium okozza

A Lyme-kórt egy mozgékony, csavar alakú baktérium, a Borrelia okozza. Megfertőzhet embereket és más emlősöket is. Elsősorban vérszívó rovarok hordozzák. A baktériumok csak ezen parazitáknak harapásán keresztül juthatnak be más élőlények bőrébe.

A Lyme-kór a legtöbb esetben kullancscsípés útján terjed, mégpedig a közönséges erdei kullancs (Ixodes ricinus ) csípésével. Alkalmanként az élőlények más vérszívókon, például lólegyeken, szúnyogokon vagy bolhákon keresztül is megfertőződnek. A Lyme kór nem csak ránk, hanem a háziállatainkra is ugyanolyan veszélyes, érdemes náluk is figyelemmel kísérnünk, hogy jelentkeznek-e a Lyme kór tünetei. A Lyme kór azonban közvetlenül emberről emberre nem fertőző.

Az embereknél leggyakoribb borrelia-betegség a Lyme-kór. A betegek prognózisa nagymértékben függ a gyors kezeléstől: a Lyme-kór korai felismerését és kezelését követően a beteg általában teljesen meggyógyul. Bizonyos körülmények között azonban a betegség súlyos szövődményekhez, másodlagos betegségekhez és hosszú távú károsodásokhoz vezethet.

Emberről emberre a Lyme-kór nem terjed, a fertőzés semmilyen módon nem adható át. A betegség kórokozója a Lyme-baktérium (Borrelia burgdorferi).

Emberről emberre a Lyme-kór nem terjed, a fertőzés semmilyen módon nem adható át. A betegség kórokozója a Lyme-baktérium (Borrelia burgdorferi).

Forrás: shuttertock.com


Az erythema chronica migrans (ECM), a bőrön megjelenő kiütés, ami egyértelműen a Lyme-kórt jelző klinikai tünet, önmagában is diagnosztikus. A fertőzött kullancs csípése után leghamarabb két nap, általában egy, de legfeljebb négy hónapon belül jelentkezik az úgynevezett „vándorló bőrpír” formájában. A Lyme kór tünetei közt a legjellegzetesebb a kullancscsípés helyén kialakult Lyme-folt (kokárdaszerű/céltáblaszerű, gyűrűformájú, lassan terjedő bőrpír), aminek az átmérője a 10 centimétert is elérheti, ezt követően égető ízületi fájdalom jelentkezik.

Lyme-kór: lappangási időszak

Általában napok vagy hetek telnek el a kullancscsípés és a Lyme-kór első tüneteinek megjelenése között. Ezt a fertőzés és a betegség kezdete közötti időszakot nevezik az "lappangási időszaknak". Mivel a Lyme-kór lappangási ideje is meglehetősen hosszú lehet, gyakran a betegek már nem is emlékeznek a kullancscsípésre, vagy eredendően észre sem vették azt.

Az érintettek körülbelül felénél alakul ki tipikus bőrpír, az úgynevezett "vörösödés", amit orvosi nevén erythema migransnak neveznek. Lappangási idejük átlagosan hét-tíz nap. Azoknál a fertőzötteknél, akiknél nem alakul ki „vándorló pír”, a betegség gyakran csak hetekkel a fertőzés után válik észrevehetővé olyan általános tünetekkel, mint a kimerültség, megduzzadt nyirokcsomók és enyhe láz, hőemelkedés.

Vannak olyan betegek is, akiknél a szervi érintettség jelei csak hetekkel-hónapokkal, sőt néha évekkel a fertőzés után mutatkoznak. Ide tartoznak egyes bőrelváltozások (acrodermatitis chronica atrophicans) vagy a fájdalmas ízületi gyulladás (Lyme arthritis).

A Lyme-kór jelei az idegrendszerben (neuroborreliosis) vagy a szívben (Lyme carditis) általában csak néhány héttel a fertőző kullancscsípés után jelentkeznek.

Fontos tudnivalók: ha megcsípett a kullancs

Kullancscsípés után - tünetek nélkül - nem szabad megelőző jelleggel antibiotikumot szedni. Ilyenkor a jellegzetes bőrpír akkor sem jelenik meg, ha esetleg tényleg történt fertőződés, viszont ez még távolról sem jelenti azt, hogy a kórokozó is elpusztult. A jellegzetes tünet hiánya miatt pedig a betegséget biztos nem ismerik fel időben, és kezelni sem kezdik meg abban a fázisban, amikor még nincs semmilyen szövődmény.

Lyme-kór: tünetek

A Lyme-kór sokféleképpen megnyilvánulhat. Sok Lyme-kórban szenvedő kezdetben egyáltalán nem mutat tüneteket. Másoknál a szúrás helyén bőrpír alakul ki, amely fokozatosan Lyme-folttá növekszik (erythema migrans, „ vándorpír ”). Jelentkezhetnek influenzaszerű tünetek is, így például fej- és testfájdalmak, valamint láz.

A csípés helyén kezdetben kis piros göbcse, vagy barnás-vörös, lencsényi nagyságú, bőrből nem kiemelkedő, enyhén viszkető és kissé fájdalmas elváltozás észlelhető. Ez később koncentrikusan terjed a bőrön, az elváltozás közepe feltisztul, a széli részeken pedig körkörösen terjed, elérve az 5-15 cm-t. A Lyme-folt, kokárda végül elhalványul és eltűnik, azonban a bőrelváltozás eltűnése nem jelent gyógyulást. A bőrtünetekkel párhuzamosan láz, egész testre kiterjedő bőrkiütés, csalánkiütés, nyirokcsomó-duzzanat, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, esetleg csontfájdalom is jelentkezhet. A fertőzés második szakaszában idegrendszeri tünetek és ízületi gyulladás is felléphetnek.

Mivel foglalkozik az infektológia, és mikor forduljunk infektológushoz?

A Lyme kór fázisai

  • A Lyme kór első stádiuma: a Lyme kór tünetei jellemzően a kullancscsípés után 10-14 nappal jelentkeznek (ám néha a betegség évekig lappang), ekkor jelenik meg a jellegzetes bőrpír, ami nem fáj, nem viszket, mellette általános, influenza-jellegű tünetek jelentkeznek: gyengeség, izomfájdalom, rosszullét, fejfájás, ritkán láz.
  • A Lyme kór második stádiuma: az első fázis utáni 4 hónap során a Lyme kór megtámadja az idegrendszert és a kardiovaszkuláris rendszert (idegrendszerrel összefüggő tünetek esetén neuroborreliosisnak nevezzük). A Lyme kór előidézheti a gerincidegek és az agyhártya gyulladását, a szívritmuszavart, de alvászavarral, memóriaproblémákkal, hangulatzavarral is együtt járhat.
  • A Lyme kór harmadik stádiuma: a Lyme kór okozta tünetek hónapokkal, évekkel a csípés után is jelentkezhetnek, immár krónikus idegrendszeri problémák formájában (pl. végtagzsibbadás, érzékelési problémák, lesántulás, ízületi duzzanatok), illetve szívizom- vagy szívburokgyulladás formájában, mindez a beteg szorongásával, depressziójával járhat együtt.

Neuroborreliosis

A neuroborreliosis akkor alakul ki, amikor a borrelia megfertőzi az idegrendszert. A gerincvelő ideggyökerei gyakran begyulladnak (radiculitis), ami gyötrelmes, égető idegfájdalmat okoz. Különösen éjszaka jelentkezik a tünet intenzíven.

A neuroborreliózist petyhüdt bénulás (pl. az arcon) és neurológiai hiányosságok (érzékelési zavarok a bőrön) is kísérhetik.

A neuroborreliosis általában gyógyítható. Súlyos esetekben azonban a károsodás megmaradhat. Nagyon ritkán a neuroborreliosis krónikus lefolyású, a központi idegrendszer (agy , gerincvelő) begyullad. Gyermekkorban az agyhártyagyulladással kísért arcidegbénulás különösen gyakori. Az érintettek egyre gyakrabban szenvednek járás- és hólyagzavaroktól.

Lyme-kór: vizsgálatok és diagnózis

Kullancscsípés történt-e - igen vagy nem? A kérdésre adott válasz fontos támpont az orvos számára. Mivel a Lyme-kór első tünetei gyakran csak hetekkel vagy hónapokkal a fertőzés után jelentkeznek, sok beteg már nem emlékszik a kullancscsípésre, vagy nem is vette észre. Azt azonban ekkor is elmondhatja az orvosnak, hogy volt-e a kullancscspásre esély: gyakran jár-e erdőbe, szokott-e kirándulni, van-e kerje, ahol rendszeresen dolgozgat, gazt húz, hiszen ebben az esetben is nagyobb a kullancs okozta fertőzés veszélye.

A kullancsok az április-májusi, illetve az augusztus-szeptemberi időszakban jelentik a legnagyobb veszélyt. A tavasztól őszig tartó időszakban érdemes a szabadban különösen elővigyázatosnak lenni.

A kullancscsípés lehetőségén túl az orvost a beteg pontos tünetei is érdeklik: tapasztalt-e bőrbírt, vörösödést, Lyme-foltot a betegség korai szakaszában . Tájékoztassa orvosát az általános tünetekről is , mint például a fejfájás és a testfájás. A betegség későbbi szakaszaiban a betegek gyakran állandó ízületi problémákról vagy idegfájdalomról számolnak be.

A "borreliosis" gyanúja laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható. Az orvos a Borrelia elleni antitesteket vér- vagy liquormintában keresheti (neuroborreliosis esetén). Az ilyen laboratóriumi eredmények értelmezése azonban nem mindig egyszerű.

Lyme-kór: kezelés

Más baktériumokhoz hasonlóan a Borrelia is leküzdhető antibiotikumokkal . A gyógyszer típusa, adagja és alkalmazásának időtartama elsősorban a Lyme-kór stádiumától és a beteg életkorától függ. A betegség korai stádiumában lévő felnőttek általában doxiciklin hatóanyagot tartalmazó tablettákat kapnak. Ez az antibiotikum azonban nem alkalmazható kilenc éven aluli gyermekeknél (azaz a fogzománcképződés vége előtt) és terhes nőknél. Ehelyett itt például amoxicillint is felírhat az orvos.

A betegség későbbi szakaszaiban (krónikus neuroborreliosis stb.) gyakran antibiotikumokat alkalmaznak, például ceftriaxont vagy cefotaximot. A gyógyszert általában tabletta, de néha vénás infúzió formájában is adják.

Az antibiotikum-terápia sikere különösen a kezelés kezdetén múlik: A Lyme-kór korai szakaszában a kezelés általában hatékonyabb, mint a későbbi szakaszokban.

Lyme-kór: a betegség lefolyása és prognózisa

A terápia gyors megkezdése nagyon fontos a Lyme-kór esetén. A betegség lefolyását és prognózisát jelentősen befolyásolja, hogy a baktériumoknak volt-e ideje elterjedni és elszaporodni a szervezetben. Megfelelő kezelés mellett a tünetek általában teljesen eltűnnek.

A Lyme-kór jelei azonban sokáig fennállhatnak. Néha egyes betegek életük végéig enyhe arcidegbénulást szenvednek, másoknak elhúzódó ízületi fájdalmaik vannak. Az immunrendszer fertőzésen túl tartó reakciója itt okoz gyulladást.

A korai jelek gyakran hiányoznak vagy észrevétlenek maradnak, ezért a Lyme-kórt később felismerik és kezelik. A Lyme-kór kezelése a betegség ilyen előrehaladott stádiumában mindig nehéz. Néha további antibiotikum-kúrára van szükség.

Lyme-kór utáni szindróma

A borreliózis utáni szindróma különösen népszerű az egészségügyi magazinokban és a médiában. Azonban nincs egyértelmű meghatározás, amely leírná ezt a klinikai képet. A beszámolókban az érintettek átalában izomfájdalomra, fáradtságra, koncentrációhiányra panaszkodnak.

A tanulmányok szerint azonban ezek nem specifikus tünetek, a Borrelia-fertőzésben szenvedőknél nem fordulnak elő gyakrabban, mint általában. Ezért sok szakértő kételkedik abban, hogy az állítólagos „borreliosis utáni szindróma” valóban összefügg a borreliózissal.

A Borrelia fertőzés ismert késői hatásai: tartós bőrelváltozások (acrodermatitis chronica atrophicans), ízületi gyulladás (Lyme arthritis) vagy neurológiai tünetek (krónikus vagy késői neuroborreliosis).

Ha az érintettek Lyme-kór utáni tünetektől szenvednek, tanácsos tisztázni azok egyéb lehetséges okait. Például a krónikus fáradtság vagy a koncentráció hiányának oka lehet vírusfertőzés vagy akár rejtett depresszió is, amely igazolása után az orvos megfelelő kezelést kezdeményezhet.

Mit tehet kullancscsípés esetén?

A kullancsot fontos minél hamarabb eltávolítani, mivel a kórokozók átvitelének esélye ez eltelt idővel nő. A kullancsot eltávolításkor tilos lekenni zsírral vagy olajjal, mert ennek hatására fuldokolni kezd, és fertőző nyálat ürít az áldozatába. A szakszerű eltávolítás eszköze a kullancseltávolító kanál, amely gyötrés- és fertőzésveszély-mentesen távolítja el a vérszívót.

A hagyományos kullancskanál helyett jobb megoldás hegyes végű csipesszel, a feji végénél fogva lassan kihúzni a vérszívót a bőrből. Krémekkel, olajokkal a kullancsot szigorúan tilos bekenni.

A hagyományos kullancskanál helyett jobb megoldás hegyes végű csipesszel, a feji végénél fogva lassan kihúzni a vérszívót a bőrből. Krémekkel, olajokkal a kullancsot szigorúan tilos bekenni.

Forrás: shuttertock.com


Ha nem áll rendelkezésünkre kanál, csipesszel, de szükség esetén cérnával vagy akár körömmel is eltávolítható a kullancs. Bármilyen módszert is használjunk, a kullancsot a bőrhöz legközelebb eső részén fogjuk meg, az utótestét ne nyomjuk össze.

Gyógyszertárban kapható teszttel ellenőrizhető, hogy a testből eltávolított kullancs hordoz-e kórokozót. A kullancs vizsgálata alapján azonban az ember betegségének kórisméje nem állítható fel. A teszt az egyéb adatokkal, tünetekkel, panaszokkal és laboratóriumi eredményekkel együtt értékelve kiegészítő információt nyújthat a kezelőorvosnak a kórisme felállításához és az esetleges kezelés szükségességének eldöntéséhez.

Amennyiben a kullancsteszt eredménye pozitív, jegyezze fel a csípés időpontját, és ha a későbbiekben tüneteket észlel, forduljon orvoshoz.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# Lyme-kór # fertőzés # kullancs # kullancscsípés # bőrtünetek

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés