Egy hónapig minden reggel tojást reggelizett – ez történt a szervezetében

Mit árul el mindez a szervezet működéséről?

Egyre több embert foglalkoztat, vajon valóban helye van-e a tojásnak a mindennapi étrendben, vagy csak egy makacsul élő szokásról beszélünk. Egy amerikai nő, Daniela Everett saját tapasztalatait osztotta meg egy 1 hónapos kísérlet után, amely során minden reggel tojást fogyasztott. (Bár az ő története nem tekinthető orvosi bizonyítéknak, mégis jó kiindulópontot ad ahhoz, hogy közelebbről megvizsgáljuk: mit mond erről a tudomány.)

Mit tapasztalt a mindennapokban?

Daniela beszámolója szerint már néhány hét után érezhető változások jelentkeztek. Reggelente energikusabban indult a napja, ritkábban tört rá a délelőtti nassolás iránti vágy, és fokozatosan csökkent a testsúlya is. A bőre egészségesebbnek, ragyogóbbnak tűnt, és – saját megfogalmazása szerint – az addig gyakori „agyköd”, vagyis a koncentrációs nehézség is enyhült.

A legnagyobb meglepetést azonban nem ezek a szubjektív élmények jelentették, hanem az orvosi kontroll eredményei: sem a teljes koleszterinszintje, sem az LDL- („rossz”) koleszterin értékei nem mutattak kedvezőtlen irányú változást. Orvosa kifejezetten hangsúlyozta számára, hogy a legtöbb egészséges ember esetében a mérsékelt tojásfogyasztás nem jelent automatikusan szív-érrendszeri kockázatot.

A tojás kolintartalma és az agyműködés

A tojás egyik kevésbé ismert, mégis rendkívül értékes tápanyaga a kolin, amely kulcsszerepet játszik az idegrendszer működésében. A kolin szükséges az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag képződéséhez, amely alapvető a memória, a tanulás és a koncentráció szempontjából. Nem véletlen tehát, hogy Daniela Everett a tojásban gazdag reggeli hatására az úgynevezett „agyköd” enyhülését tapasztalta.

A tudományos adatok ezt az összefüggést alátámasztják. Az amerikai National Institutes of Health (NIH) összefoglalója szerint a kolin hiánya összefüggésbe hozható kognitív teljesítményromlással és fokozott mentális fáradékonysággal, míg megfelelő bevitele támogathatja az idegsejtek közötti kommunikációt és az agy strukturális épségét. Egyetlen nagy tojás körülbelül 125–150 mg kolint tartalmaz, ami a felnőttek számára ajánlott napi bevitel jelentős részét fedezheti.

Tojás és koleszterin: valóban ellenségek?

A tojás hosszú ideig a tiltólistán szerepelt, főként magas koleszterintartalma miatt. Egy közepes méretű tojás valóban körülbelül 200 mg koleszterint tartalmaz, ám az elmúlt évek kutatásai árnyaltabb képet rajzolnak.

A Harvard T.H. Chan School of Public Health elemzései szerint az étrenddel bevitt koleszterin és a vér koleszterinszintje között nincs egyenes arányú kapcsolat a lakosság többségénél. A szervezet saját koleszterintermelése ugyanis alkalmazkodik a bevitelhez, így sokaknál a tojás nem okoz mérhető emelkedést a vérzsírokban. A Harvard szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy napi egy tojás fogyasztása egészséges embereknél nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát

Nemcsak fiataloknak lehet előnyös

Különösen érdekesek az idősebb korosztályra vonatkozó adatok. Egy 2025-ben publikált, ausztrál kutatás több mint 8700, hetven év feletti ember étkezési szokásait és egészségi állapotát elemezte. Azoknál, akik hetente egy–hat tojást fogyasztottak, 15%-kal alacsonyabb volt az összhalálozás kockázata, és közel 30%-kal ritkábban haltak meg szív- és érrendszeri betegségek következtében, mint azok, akik havonta legfeljebb egy-két alkalommal ettek tojást.

A tanulmány vezető szerzője, Holly Wild (Monash University) szerint a tojás tápanyagsűrűsége – a jól hasznosuló fehérje, a B12-vitamin, a kolin és a D-vitamin – különösen értékes lehet az időskori izomvesztés és általános gyengülés megelőzésében.

Elkészítési mód: nem mindegy, hogyan esszük a tojást

Bár a tojás tápértéke önmagában kedvező, az elkészítés módja jelentősen befolyásolja az egészségre gyakorolt hatását. A főtt, lágytojás vagy kevés zsiradékon készült tojásételek megőrzik a fehérje biológiai értékét és a hőérzékeny vitaminok nagy részét, miközben nem terhelik felesleges zsírokkal a szervezetet.

Ezzel szemben a bő olajban sütött tojás, különösen magas hőfokon, oxidált zsírsavak képződéséhez vezethet, ami hosszú távon kedvezőtlen hatással lehet a szív- és érrendszerre. Hasonló a helyzet akkor is, ha a tojást rendszeresen feldolgozott húsokkal – például szalonnával vagy kolbásszal – együtt fogyasztjuk, mivel ezek növelhetik az össztelítettzsír- és sóbevitelt.

Mit érdemes ebből levonni?

Fontos hangsúlyozni: egyetlen ember tapasztalata – még ha pozitív is – nem helyettesíti az egyéni orvosi tanácsadást. Ugyanakkor a jelenlegi, evidence-based kutatások alapján elmondható, hogy a tojás ma már nem számít ellenségnek a kiegyensúlyozott étrendben.

Egészséges embereknél, megfelelő étrendi összkép mellett, a tojás rendszeres fogyasztása nemcsak biztonságos lehet, hanem kifejezetten hasznos is. Krónikus betegségek, emelkedett koleszterinszint vagy cukorbetegség esetén azonban továbbra is indokolt a személyre szabott dietetikai tanácsadás.

Ahogy Daniela Everett orvosa is megfogalmazta: „A legtöbb ember ehet tojást, és közben megőrizheti a szíve egészségét.” A kulcs – mint oly sokszor – most is a mértékletességben és az egyéni különbségek figyelembevételében rejlik.

Figyelmébe ajánljuk

Ez történik a szervezettel, ha minden nap megeszik egy tojást!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!