Hogyan élhet hosszabban és jobban? A tudomány szerint ez a 6 életmódfaktor döntő lehet
Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy az egészség kérdése részben a genetikán, részben pedig a szerencsén múlik.
Bár mindkét tényező szerepet játszik, egyre több tudományos bizonyíték szól amellett, hogy valójában az életmódja formálja a legnagyobb mértékben azt, milyen hosszan és milyen minőségben él. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa évek óta hangsúlyozza, hogy az egészséges szokások bevezetésével évekkel hosszabb, aktívabb élet nyerhető. Az elmúlt években tovább bővültek azok a tudományos bizonyítékok, amelyek megerősítik: az életmódváltás nemcsak hosszabb, hanem jobb minőségű életet is biztosíthat.
A kutatások egyértelműek: az életmód meghatározó
A Harvard Egyetem kutatói több mint 123 ezer ember egészségügyi adatait elemezték két hosszú távú, közel 30 évig tartó vizsgálatsorozat alapján. Az eredmény megdöbbentő volt: azok a nők, akik nem dohányoztak, naponta legalább 30 percet mozogtak, normál BMI-vel éltek, kiegyensúlyozottan táplálkoztak és nem fogyasztottak napi egynél több alkoholos italt, átlagosan 14 évvel éltek tovább, mint azok, akik ezek közül egyikre sem figyeltek. Férfiaknál ez a különbség 12,2 év volt.
Az amerikai lakosság életkilátásait vizsgálva még döbbenetesebb kép rajzolódik ki: bár az Egyesült Államok a világ egyik leggazdagabb országa, a várható születéskori élettartamban a legfrissebb (2024-es) ENSZ-adatok szerint csak a 64. helyen áll a világon. A tudósok szerint ennek hátterében elsősorban az elhízás, a mozgáshiány, a dohányzás és az alkoholfogyasztás áll – azaz olyan tényezők, amelyek döntő többsége életmóddal befolyásolható. Sőt, a modern kardiológiai ajánlások már az alvás minőségét is a preventív életmódfaktorok közé sorolják.
Az 5 kulcstényező – és ami mögöttük van
1. Dohányzás elhagyása
A dohányzás az egyik legerősebb, de legjobban befolyásolható kockázati tényező. Már 1 évvel a leszokás után csökken a szívroham kockázata, 10 év után pedig akár a tüdőrák rizikója is felére eshet.
2. Rendszeres mozgás
Napi 30 perc közepes intenzitású testmozgás (gyors séta, biciklizés, kertészkedés) elegendő ahhoz, hogy javítsa a keringést, csökkentse a stresszt és megelőzze a cukorbetegséget.
3. Normál testsúly fenntartása (BMI 18,5–24,9 között)
A túlsúly, különösen az ún. alma típusú elhízás, szoros kapcsolatban áll a metabolikus szindrómával, amely egy olyan tünetegyüttes, ami jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ellenőrizze saját értékeit a BMI kalkulátorunk segítségével!
4. Egészséges, kiegyensúlyozott étrend
A mediterrán típusú étrend – sok zöldséggel, gyümölccsel, teljes kiőrlésű gabonával, halakkal, kevés feldolgozott élelmiszerrel – hosszú távon csökkenti a gyulladásokat, védi a bélflórát és javítja az anyagcserét.
5. Mérsékelt alkoholfogyasztás
A tanulmány napi maximum egy italban határozta meg a „mérsékelt” mennyiséget, azonban újabb adatok szerint az alkohol szívre gyakorolt hatása még kis dózisban sem feltétlenül pozitív. A legbiztonságosabb a ritka vagy nulla fogyasztás.
+1 tényező: az alvás minősége
Az American Heart Association 2022-ben frissítette a „Life’s Essential 8” ajánlást, amelybe bekerült a megfelelő alvásidő is. Felnőtteknek legalább 7–9 óra nyugodt, megszakításmentes alvásra van szükségük, mivel az alvás közvetlenül befolyásolja a vérnyomást, a gyulladásszintet és az anyagcserét is. A krónikus alváshiány növeli a demencia, a cukorbetegség és a szívritmuszavarok kockázatát is.
A metabolikus szindróma: csendes veszélyforrás
Dr. Vaskó Péter kiemeli: az elhízás, a magas vérnyomás, a vérzsírok és a vércukor emelkedett szintje gyakran együtt jelentkeznek – ezt nevezzük metabolikus szindrómának. Ez az állapot akár 14-15-szörösére növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, infarktus vagy stroke kialakulásának kockázatát. A jó hír viszont, hogy ezek az értékek – orvosi felügyelettel – életmóddal, mozgással, étrendváltással és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel javíthatók.
Ne várjon a tünetekre: a megelőzés a kulcs
Ha Ön túlsúllyal él, magas a vérnyomása vagy a vércukorszintje, dohányzik, kevés zöldséget fogyaszt, vagy rendszeresen iszik alkoholt, akkor évente legalább egyszer ajánlott részt venni egy kardiológiai kivizsgáláson. A modern vizsgálati csomagok – amelyek magukban foglalják a terheléses EKG-t, a szívultrahangot, a nagylabort és az érvizsgálatot is – nemcsak a meglévő problémákat tárják fel, de segítenek abban is, hogy idejében el lehessen kezdeni a szükséges változtatásokat.
Soha nem késő elkezdeni
A kutatások egyértelműen kimondják: még 60–70 éves korban is lehet érdemben javítani az egészségi állapoton. Egyetlen kis lépéssel – például napi sétával vagy a reggeli cukrozott kávé lecserélésével egy gyümölcsre – már elindulhat egy olyan folyamat, amely hosszú távon évekkel, de még inkább élményekkel, energiával és méltósággal ajándékozhatja meg az életét.
Megvan a hosszú élet titka: ha erre figyel, akár 100 évig is élhet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
