Ez segít legjobban megelőzni az időskori szívrohamot - nem a futás, és nem is a kerékpározás az!

Javítja a vérkeringést és erősíti a szívet, de egyéb jótékony hatásokkal is jár.

A szívroham megelőzése idősebb korban sokakat foglalkoztató kérdés, különösen azért, mert a miokardiális infarktus az egyik leggyakoribb halálok ebben az életkorban. Az évek múlásával a kockázat természetes módon nő, ugyanakkor jó hír, hogy életmódbeli lépésekkel – mindenekelőtt rendszeres mozgással – sokat lehet tenni a szív védelméért.

Sokan ilyenkor automatikusan a sétára vagy a kerékpározásra gondolnak, ami valóban hasznos, ám létezik egy olyan mozgásforma, amely egyszerre kíméletes, mégis rendkívül hatékony a szív- és érrendszer szempontjából. Ez pedig nem más, mint az úszás.

Miért épp az úszás a szív egészségének záloga időskorban?

Az idő előrehaladtával a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata természetes módon emelkedik, a miokardiális infarktus pedig továbbra is a vezető halálokok között szerepel az idősebb korosztály körében. Bár a mindennapi séta vagy a kerékpározás remek módja az aktivitás megőrzésének, létezik egy olyan mozgásforma, amely különleges élettani előnyöket kínál anélkül, hogy megterhelné az ízületeket. Ez a sport az úszás, amely a hidrosztatikai nyomás és a víz felhajtóereje révén egyedülálló környezetet teremt a keringési rendszer támogatásához.

A víz ereje a kardiovaszkuláris prevencióban

Az úszás azért különösen előnyös idősebb korban, mert egyszerre dolgoztatja meg a szívet és az egész testet anélkül, hogy túlterhelné az ízületeket. A víz felhajtóereje tehermentesíti a mozgásszerveket, miközben a folyamatos, egyenletes mozgás javítja a vérkeringést, fokozza a szív pumpafunkcióját, és kedvezően hat a vérnyomásra, valamint a koleszterinszintre is. Rendszeres úszás mellett a szív hatékonyabban dolgozik, kevesebb erőfeszítéssel képes ellátni feladatát.

Amikor a medencébe ereszkedünk, a víz ellenállása egyenletes terhelést biztosít az egész testnek, miközben a vízszintes testhelyzet megkönnyíti a vénás vér visszaáramlását a szívhez. Vizsgálatok igazolják, hogy a rendszeres úszás jelentősen mérsékli a vérnyomást, és javítja az érfalak rugalmasságát, ami kritikus tényező az érelmeszesedés és a későbbi szívroham elkerülésében. Az úszás során a szívizom hatékonyabban pumpálja a vért, így a szervezet oxigénellátása javul, miközben a nyugalmi pulzusszám kedvező irányba változik.

A vízben végzett gyakorlatok a koleszterinszintre is jótékonyan hatnak. A nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), azaz a „védő” koleszterin szintjének emelkedése és a káros LDL-szint csökkenése együttesen tisztítja az érpályákat. Emellett a víz nyugtató közege és a ritmusos mozgás hatására felszabaduló endorfinok mérséklik a krónikus stresszt, amely a modern orvostudomány álláspontja szerint az egyik legfőbb rizikófaktor a szívbetegségek kialakulásában.

Biztonság és fokozatosság a medencében

Bár az úszás élettani hatásai kiválóak, fontos hangsúlyoznunk, hogy ismert szívbetegség vagy krónikus állapot esetén elengedhetetlen a szakorvosi konzultáció a program megkezdése előtt. A prevenció akkor a leghatékonyabb, ha a terhelés mértéke igazodik az egyéni állapothoz. Mi azt javasoljuk, hogy heti két-három alkalommal, alkalmanként 30-45 perces, mérsékelt intenzitású tempózással tartsuk karban a keringésünket. A túlzott megerőltetés ugyanis fordított hatást válthat ki, és feleslegesen terhelheti meg az idősebb szervezetet.

A vízben végzett mozgásnak lelki oldala is van

Úszás közben endorfinok szabadulnak fel, csökken a feszültség és a szorongás, ami közvetve szintén támogatja a szív egészségét. A tartós stressz ismert kockázati tényező a szívbetegségek kialakulásában, így minden olyan tevékenység, amely segít oldani a lelki terhelést, hosszú távon is védő hatású lehet.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy krónikus szívbetegség esetén bármilyen új mozgásforma bevezetése előtt szükséges az orvosi egyeztetés. Általánosságban heti két-három alkalommal végzett, alkalmanként 30–45 perces, mérsékelt intenzitású úszás már érezhető előnyökkel járhat. A túlzott megerőltetés azonban visszaüthet, ezért különösen az elején érdemes fokozatosan terhelni a szervezetet.

További lehetőségek az aktív szívért

Természetesen nem az úszás az egyetlen út a szív egészségéhez. Azok számára, akik a szárazföldi mozgást preferálják, számos tudományosan alátámasztott alternatíva áll rendelkezésre:

• tempós gyaloglás: kiváló belépő az aktív életmódba, amely kíméli a térdeket, mégis serkenti a vérkeringést.
• ellenállásos edzés: a gumiszalaggal vagy saját testsúllyal végzett gyakorlatok, mint a guggolás vagy a könnyített fekvőtámasz, segítik az izomtömeg megőrzését, ami közvetve támogatja az anyagcserét és a szív munkáját.
• dinamikus mozgás: a tánc vagy a csoportos aerobik órák nemcsak a tüdőkapacitást növelik, hanem a társas interakció révén a mentális egészséghez is hozzájárulnak.
• kerékpározás: legyen szó szobakerékpárról vagy erdei túráról, a lábak ritmikus mozgatása az egyik legjobb módja az állóképesség fejlesztésének.

Összegezve

A könnyed kocogás, a táncos mozgásformák vagy a saját testsúllyal végzett gyakorlatok mind-mind támogathatják a szív munkáját, ha az életkorhoz és az aktuális egészségi állapothoz igazodnak.

A lényeg nem az, hogy melyik mozgásformát választja, hanem az, hogy a testmozgás rendszeres legyen, örömet adjon, és ne járjon túlzott megterheléssel. Idősebb korban a szív hálás minden olyan figyelemért, amelyet tudatos, jól megválasztott mozgással kap. A szívünk védelme tehát nem egyetlen gyakorlaton múlik, hanem a rendszerességen és a számunkra legmegfelelőbb, örömet okozó mozgásforma megtalálásán.

Kapcsolódó cikk

Ezért ússzon rendszeresen, ha magas a vérnyomása!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!