Ennyire kell boldognak lenni, hogy csökkenjen a betegségek kockázata
Érdekes tanulmány látott napvilágot.
Egy új kutatás szerint a boldogság nemcsak a hangulatát javíthatja – hanem a szívbetegség, a rák, az asztma és a cukorbetegség kockázatát is mérsékelheti. Úgy tűnik, a jókedv és az egészség között sokkal szorosabb kapcsolat áll fenn, mint eddig gondoltuk.
A jóllét és a krónikus betegségek kapcsolata
A szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a cukorbetegség és az asztma világszerte a vezető halálokok közé tartoznak, felelősek az összes halálozás közel háromnegyedéért. Ezeket a kórképeket korábban elsősorban genetikai, életmódbeli és környezeti tényezőkkel magyarázták. Most azonban egy új kutatás rámutat: a boldogság, pontosabban a szubjektív jóllét is kulcsszerepet játszhat abban, mennyire vagyunk védettek a krónikus betegségekkel szemben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már évtizedek óta hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és társadalmi jóllét állapota. E definícióhoz most a tudomány is új bizonyítékokat szolgáltat: a Frontiers in Medicine folyóiratban megjelent tanulmány szerint a boldogság nem csupán érzelmi állapot, hanem tényleges közegészségügyi tényező is lehet.
A kutatók 123 ország 15 évnyi adatait elemezték, és azt vizsgálták, milyen szinten válik a boldogság az egészséget védő erőforrássá. Az eredmények meglepőek: van egy bizonyos „küszöb”, amely felett a boldogság már mérhetően csökkenti a nem fertőző betegségek okozta halálozást.
Mit találtak pontosan?
A szakemberek az úgynevezett „Life Ladder”, vagyis „életlétra” nevű skálát használták, amelyen az emberek 0 és 10 között értékelik, mennyire elégedettek az életükkel. A nulla a lehető legrosszabb, a tíz pedig a lehető legjobb életet jelenti.
A vizsgálat szerint a boldogság egészségvédő hatása 2,7-es pontszám fölött kezd el érvényesülni. Ezen a szinten az emberek már nem pusztán „túlélnek”, hanem képesek pozitívabban megélni a mindennapokat, ami a fizikai egészségre is hat. A kutatók kimutatták, hogy minden egyes százaléknyi növekedés a boldogságban átlagosan 0,43 százalékkal csökkenti a nem fertőző betegségek okozta halálozás arányát a 30 és 70 év közötti lakosság körében.
A tanulmány külön érdekessége, hogy nem talált bizonyítékot a „túlzott boldogság” káros hatásaira sem. A jókedv és az elégedettség tehát nemcsak lelkileg, hanem testileg is biztonságos – sőt, kifejezetten hasznos.
Az adatok szerint a 2,7-es küszöb alatt a boldogságban bekövetkező kisebb javulás (például 2-ről 2,2-re) még nem jár érzékelhető egészségügyi előnyökkel. Azok az országok viszont, amelyek átlépték ezt a határt, általában többet költenek az egészségügyre, és jobb életminőséget kínálnak polgáraiknak. A tanulmány idején a vizsgált országok átlagos boldogságszintje 5,45 pont volt, ami azt jelenti, hogy a világ nagy része már meghaladja ezt a küszöböt – de bőven van még tér a fejlődésre.
Mi miatt lehet ez így?
A kutatók több lehetséges magyarázatot is felvetnek. A boldogabb emberek jellemzően egészségesebben élnek: kiegyensúlyozottabban étkeznek, többet mozognak, ritkábban dohányoznak, és kevésbé hajlamosak a túlzott alkoholfogyasztásra. Emellett jobban kezelik a stresszt, ami közvetlenül hat a vérnyomásra, a koleszterinszintre és a gyulladásos folyamatokra – ezek mind olyan tényezők, amelyek a szívbetegségek vagy a cukorbetegség kialakulásához vezethetnek.
A mentális jóllét tehát nemcsak az agyunkban történik, hanem az egész testünkre kihat. A Brit Szívalapítvány (British Heart Foundation) korábbi elemzése szerint a depressziós tünetekkel élő embereknél jóval gyakrabban fordul elő szívbetegség vagy stroke, mint azoknál, akik kiegyensúlyozott mentális állapotban vannak.
A pozitív gondolkodásnak a gyógyulásban is szerepe lehet. Egy kutatás szerint azoknál, akik szívroham vagy stroke után megőrizték optimizmusukat, kisebb volt az esélye annak, hogy újabb egészségügyi problémával szembesüljenek. Egy másik tanulmány pedig azt találta, hogy a magasabb reményszinttel rendelkező nők ritkábban tapasztaltak anginát, vagyis szívbetegség okozta mellkasi fájdalmat.
Pszichoneuroimmunológiai összefüggés
A boldogság és az egészség kapcsolata a pszichoneuroimmunológia, vagyis az idegrendszer, az immunrendszer és a psziché kölcsönhatásait vizsgáló tudományág szempontjából is rendkívül izgalmas. A pozitív érzelmek bizonyítottan befolyásolják a hormonrendszert és az immunválasz működését. Ha jól érezzük magunkat, a szervezetben csökken a stresszhormonok – például a kortizol és az adrenalin – szintje, miközben nő azoknak a fehérjéknek az aktivitása, amelyek az immunrendszer hatékony működéséért felelnek.
A tartós lelki egyensúly fokozza a természetes ölősejtek aktivitását is, amelyek kulcsszerepet játszanak a daganatos sejtek és a vírusok elleni védekezésben. A kutatások szerint a boldog emberek szervezetében alacsonyabb a gyulladásszint, ami csökkentheti számos krónikus betegség – például az érelmeszesedés, a cukorbetegség vagy a rák – kialakulásának esélyét. Mindez arra utal, hogy az öröm, az optimizmus és a mentális jóllét nemcsak a lelket, hanem szó szerint az immunrendszert is erősíti.
Hogyan növelheti a boldogságát?
A boldogságot sokan veleszületett adottságnak tartják, valójában azonban nagyrészt tanulható és alakítható állapot. Apró, tudatos lépések is elegendők ahhoz, hogy az életlétra néhány fokkal magasabbra kerüljön. A rendszeres testmozgás például nemcsak a fizikai állóképességet javítja, hanem a szervezetben termelődő endorfinok révén azonnal emeli a hangulatot is.
A társas kapcsolatok ápolása, a közösséghez való tartozás érzése szintén erős védőfaktor: az emberek, akik nem maradnak magukra, ritkábban szenvednek depressziótól, és hosszabb ideig élnek. Fontos szerepe van a hála gyakorlásának is – ha naponta tudatosítjuk, miért lehetünk hálásak, az áthangolja az agyunkat a pozitívumokra, és csökkenti a stresszt.
Az alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a természetben töltött idő szintén a jóllét építőkövei. Nem kell drasztikus változásokat hozni: elég, ha mindennap tesz valamit, ami örömet okoz. A boldogság nem állandó célállapot, hanem egy folyamat – és már a törekvés is védi az egészséget.
Mi a tanulság egyéni és társadalmi szinten?
A boldogság tehát nem csupán kellemes állapot, hanem egyfajta biológiai védelem is. Érdemes tudatosan dolgozni rajta – nem csupán azért, hogy jobban érezzük magunkat, hanem azért is, mert hosszú távon ez lehet az egyik legegyszerűbb egészségvédő „gyógyszer”.
Társadalmi szinten a kormányok szerepe sem elhanyagolható. A kutatók szerint a boldogsági szint növeléséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek egyszerre célozzák a testi és mentális jóllétet. Ilyen lehet az elhízás megelőzésének támogatása, az alkoholfogyasztás visszaszorítása, a levegőminőség javítása és az egészségügyi kiadások növelése. Mindezek együtt nemcsak boldogabb, hanem egészségesebb közösségeket is eredményezhetnek.
Végezetül
A boldogság és az egészség kapcsolata most már nemcsak szép gondolat, hanem tudományosan alátámasztott tény. A 2,7-es boldogsági szint fölött már mérhetően csökken a krónikus betegségek kockázata – és ami ennél is fontosabb: az életminőség is javul. A boldogság tehát nem luxus, hanem befektetés a hosszú, egészséges életbe.
Tudósok szerint ez a négy étel szó szerint boldoggá tesz – főleg 60 felett!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
