A tudósok felfedeztek egy új demencia tünetet! Gyakoribb, mint gondolná

Ha hirtelen és gyakran jelentkezik, figyelmeztető jelnek számít.

A Neurology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány 733 80 éves nő alvási szokásait elemezte. A kutatók alváskövetővel figyelték mind az éjszakai pihenést, mind a nappali alvást. Az ötéves követési időszak alatt 164 nőnél alakult ki enyhe kognitív károsodás, 93-nál pedig demenciát diagnosztizáltak.

Az adatok elemzése azt mutatta, hogy a jelentős nappali álmosságot tapasztaló embereknél kétszer nagyobb volt a demencia kialakulásának kockázata. A kutatók szerint az alvási szokások megváltozása ennek az állapotnak a korai jelzője lehet.

Túlzott álmosság és demencia a szakértők szemszögéből

Ahogy Dr. Clifford Segil, a Santa Monica-i Providence Saint John's Health Center neurológusa elmagyarázza, még mindig nem tudjuk pontosan, miért alszunk, és hogyan befolyásolja az alvás az egészségünket. Azt azonban tudjuk, hogy az alvás kulcsszerepet játszik a memória konszolidációjában - abban a folyamatban, amelynek során a rövid távú emlékek hosszú távúvá alakulnak át.

A jó éjszakai alvás különösen fontos az idősek számára - sokkal fontosabb, mint a nappali alvás.

- hangsúlyozza Dr. Segil. rámutatva, hogy a rossz alvásminőség memóriaproblémákhoz vezethet, ami az életkor előrehaladtával még inkább felerősödik.

A túlzott nappali álmosság nenm feltétlen kapcsolódik a demenciához

Dr. Segil rámutat, hogy e tünet leggyakoribb oka az obstruktív alvási apnoe, egy olyan állapot, amely alvás közben légzési problémákat okoz. További lehetséges okok lehetnek a narkolepszia, a vérszegénység, a depresszió vagy a vitaminhiány.

A demencia korai jelei - mire kell figyelni?

A demencia különböző módon jelentkezhet, de van néhány jellegzetes tünet, amelyet érdemes ismerni. A National Institute on Aging (NIA) szerint ezek a következők:

• emlékezetkiesés, tájékozódási zavar és ítélőképességbeli nehézségek,
• problémák a beszéddel, a megértéssel és a gondolatok kifejezésével,
• bolyongás és eltévedés az ismerős helyeken,
• nehézségek a pénzkezelésben és a számlák kifizetésében,
• szokatlan szavakat használnak ismerős tárgyakra,
• több idő a napi tevékenységek elvégzésére,
• a korábbi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése,
• hallucinációk, téveszmék vagy paranoia,
• mobilitási és egyensúlyi problémák.

Érdemes megjegyezni, hogy az életkor előrehaladtával a fáradtság természetes. A test öregszik, ami megköveteli, hogy többet pihenjünk. Ezért ne essünk pánikba, de ne is veszítsük el az éberségünket.

Mi történik az aggyal, ha túl sokat alszunk nappal?

A tartós nappali álmosság nemcsak a hétköznapokat nehezíti meg, de hosszú távon az agy működésére is komoly hatással lehet. A túlzott nappali alvásmennyiség – különösen idősebb korban – összefügghet az agy „tisztító” mechanizmusainak zavarával. Alvás közben az agy úgynevezett glimfatikus rendszere aktív, amely az idegsejtek közötti térből eltávolítja a felesleges fehérjéket és anyagcseretermékeket, például a béta-amiloidot, amelynek felhalmozódása az Alzheimer-kór egyik jellegzetes elváltozása.

Ha az alvásminőség romlik, vagy az alvásminta megváltozik (például töredezett éjszakai alvás, hosszabb nappali szunyókálás formájában), ez a „seprőmunka” zavart szenvedhet – és már ez önmagában növelheti a neurodegeneratív betegségek kockázatát.

Az alvásritmus felborulása és a cirkadián óra szerepe

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy az alvásidő nemcsak mennyiségileg, hanem időzítés szempontjából is kulcsfontosságú. Az úgynevezett cirkadián ritmus – a belső biológiai óra – szabályozza az alvás–ébrenlét ciklust, a testhőmérsékletet, a hormontermelést és még az immunválaszokat is. Időskorban ez az óra gyakran „előretolódik”, ami azt jelenti, hogy az érintettek korábban álmosodnak el este, és korábban is ébrednek fel – de a nappali álmosság még így is gyakori jelenség marad.

A kutatások szerint azoknál, akiknél a cirkadián ritmus jelentősen eltolódik vagy ingadozik, gyorsabban romolhatnak a kognitív képességek. A Harvard Medical School szerint a nem megfelelően időzített alvás hozzájárulhat a memóriaromláshoz és a figyelem csökkenéséhez.

Hogyan ismerhető fel a problémás nappali álmosság?

A túlzott nappali aluszékonyságot nem mindig könnyű észrevenni, mert gyakran fokozatosan alakul ki. Az alábbi kérdések segíthetnek abban, hogy Ön vagy hozzátartozója időben észrevegye a figyelmeztető jeleket:

• Előfordul, hogy ülve, tévénézés vagy olvasás közben elszundít?
• Elalszik autóban utasként?
• Előfordul, hogy beszélgetés közben is elálmosodik?
• Nehézséget okoz ébren maradni délután vagy kora este?

Ha ezek közül több kérdésre is igen a válasz, érdemes alvásspecialistával vagy neurológussal konzultálni – különösen akkor, ha emellett más demenciára utaló tünet is megfigyelhető.

Mikor forduljunk orvoshoz a nappali álmosság miatt?

Nem minden szunyókálás jelez bajt. Az idősebbek természetes módon kevésbé mélyen és rövidebb ideig alszanak éjszaka, így az ebéd utáni pihenés akár jótékony is lehet. A különbség abban rejlik, hogy mennyire kényszerítő az álmosság, és milyen mértékben befolyásolja az életminőséget.

Ha a nappali fáradtság miatt rendszeresen elmaradnak a napi teendők, ha valaki elalszik étkezés közben vagy társaságban, esetleg veszélyes helyzetekbe kerül – például elbóbiskol vezetés közben –, az már nem csupán „öregkori fáradtság”. Az ilyen esetek orvosi kivizsgálást igényelnek.

A szakemberek ilyenkor alváslaborba küldhetik a beteget, ahol egy éjszaka alatt EEG-vel, légzésfigyelő eszközökkel és mozgásérzékelőkkel mérik az alvás minőségét. Az alvási apnoe például gyakran megbúvó kórkép, amelyről a beteg sokszor nem is tud – csak a nappali fáradtság, ingerlékenység vagy memóriazavar jelzi.

Demencia vagy életmódprobléma?

A demencia diagnózisa sokszor nem egyértelmű, hiszen a korai tünetek – mint a figyelmetlenség, lassabb gondolkodás vagy visszahúzódás – könnyen összetéveszthetők a depresszióval, a társas izolációval vagy akár a gyógyszermellékhatásokkal is. Fontos tudni, hogy nem minden mentális hanyatlás vezet demenciához, és nem minden nappali álmosság jelent idegrendszeri problémát.

Az időben felismert alvás- vagy hangulatzavar kezelhető – így nemcsak a nappali éberség javítható, hanem a demencia kockázata is csökkenthető. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a hirtelen változásokra ne legyintsen rá, hanem beszéljen róla háziorvosával vagy neurológussal.

Mit tehet a megelőzésért?

Szerencsére számos életmódbeli változtatás segíthet abban, hogy az éjszakai alvás pihentetőbbé váljon, így csökkenjen a nappali álmosság is:

• Mozgás: napi legalább 30 perc közepes intenzitású testmozgás javítja az alvás mélységét.
• Fényterápia: reggeli természetes fény vagy fényterápiás lámpa használata segíthet újraszinkronizálni a cirkadián ritmust.
• Koffein és alkohol kerülése: különösen délután és este, mert mindkettő megzavarhatja az alvás ciklusát.
• Napirend kialakítása: rendszeres lefekvési és ébredési idő erősíti a belső órát.
• Kognitív aktivitás: napi szellemi kihívások (pl. olvasás, rejtvényfejtés, beszélgetés) lassíthatják a mentális hanyatlást.

Végül, ne feledje: az alvás nemcsak pihenés, hanem agyi karbantartás is

Amikor a nappali álmosság váratlanul, indokolatlanul vagy gyakran jelentkezik, az nem csupán kényelmetlenség. Lehet a szervezet korai figyelmeztetése is – a változásra, a lassuló folyamatokra, az egyensúly megbillenésére. Ezért érdemes nyitott szemmel figyelni, és ha szükséges, időben segítséget kérni.

Kapcsolódó cikk

A demencia a lábakban kezdődik: az idegsebész elmagyarázza a meglepő összefüggést

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!