Egy neurológus szerint ezen a 3 dolgon múlik igazán a memória állapota

Az apró szokásaink igen nagy hatással vannak a memóriára.

Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a jó memória veleszületett adottság: vagy megáldott minket vele a sors, vagy nem. A neurológiai kutatások azonban egészen más képet mutatnak. Az emlékezet nem statikus képesség, hanem folyamatosan formálható, amely érzékenyen reagál arra, hogyan élünk, mennyit alszunk, mozgunk, gondolkodunk és kapcsolódunk másokhoz. A mindennapi szokások nemcsak a közérzetet, hanem azt is meghatározzák, mennyire könnyen tanulunk meg új információkat, és mennyire vagyunk feledékenyek.

A feledékenység nem mindig az életkor jele

Elég néhány rossz éjszaka, tartós feszültség vagy egy hosszabb mozgásszegény időszak ahhoz, hogy hirtelen nehezebben jussanak eszünkbe nevek, időpontok vagy akár rutinszerűen használt jelszavak. Ilyenkor sokan azonnal az öregedésre vagy rosszabb esetben demenciára gyanakodnak. A neurológusok szerint azonban ezekben az esetekben gyakran nem kóros folyamatról van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer túlterhelt vagy épp alulstimulált állapotban működik. Az emlékezet minősége nagyrészt attól függ, milyen környezetet teremtünk az agy számára.

Az alapok egyszerűek – mégis gyakran hiányoznak

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a memória működésének alapfeltételei meglepően hétköznapiak. A megfelelő mennyiségű alvás, a rendszeres testmozgás, a szellemi aktivitás és az emberi kapcsolatok mind kulcsszerepet játszanak. Ezek nélkül az agy nem tud optimálisan regenerálódni, alkalmazkodni és tanulni. Ugyanakkor a kép ennél összetettebb: az étrend minősége, a stressz mértéke, az élvezeti szerek használata, sőt még a hallás állapota is befolyásolhatja a kognitív teljesítményt.

Három tényező, amely különösen sokat számít

Jeff Beck amerikai neurológus szerint az emlékezet szempontjából három terület emelkedik ki. Az egyik az alvás. Az éjszakai pihenés során az agy rendszerezi és megszilárdítja a napközben szerzett információkat. Felnőttkorban általában hat–nyolc óra alvás szükséges, gyermek- és serdülőkorban ennél is több. A nők esetében hormonális okokból bizonyos életszakaszokban fokozottabb alvásigény jelentkezhet - írja az abczdrowie.pl.

A második kulcstényező a fizikai aktivitás. Különösen az aerob jellegű mozgás – például a tempós séta, futás, úszás vagy kerékpározás – javítja az agy vérellátását, és elősegíti olyan növekedési faktorok termelődését, amelyek az idegrendszer egészségét támogatják. Nemcsak az intenzív edzések hasznosak: a rendszeres, mérsékelt mozgás is mérhetően javítja a kognitív funkciókat.

A harmadik pillér a mentális és társas aktivitás. Az agy akkor marad rugalmas, ha használjuk: ha gondolkodunk, tanulunk, beszélgetünk, vitázunk, új helyzetekhez alkalmazkodunk. A társas kapcsolatok hiánya, az elszigetelődés – különösen idősebb korban – kifejezetten kedvezőtlen hatással van a memória működésére.

Ami még segítheti az emlékezetet

A kutatások alapján az agybarát étrend is sokat számít. A mediterrán vagy a MIND-típusú táplálkozási minták, amelyek bőségesen tartalmaznak zöldségeket, gyümölcsöket, halat, teljes értékű gabonákat és egészséges zsírokat, összefüggésbe hozhatók a jobb kognitív teljesítménnyel. Emellett fontos az érrendszeri kockázati tényezők – például a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterin – megfelelő kontrollja, hiszen az agy különösen érzékeny a keringési problémákra.

A tartós stressz csökkentése, a hangulatzavarok kezelése és a hallásromlás időben történő felismerése szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az emlékezet hosszabb távon is jól működjön. Sokszor ugyanis nem maga a memória romlik, hanem az információfeldolgozást akadályozza egy kezeletlen probléma.

Szokások, amelyek észrevétlenül ártanak

Legalább ilyen fontos felismerni azokat a tényezőket, amelyek lassan, de biztosan rontják az emlékezőképességet. A krónikus alváshiány, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és a mozgásszegény életmód mind kedvezőtlen hatással vannak az agy működésére. Az alkohol különösen az ítélőképességért és a memória kialakításáért felelős agyterületeket terheli meg, és hosszabb távon szerkezeti változásokat is okozhat.

Kevésbé látványos, de annál gyakoribb memória-szabotőr a folyamatos multitasking és az állandó túlstimuláció. Ha egyszerre túl sok ingerre próbálunk figyelni, az agy nehezebben rögzíti az információkat. Bizonyos gyógyszerek – főként azok, amelyek álmosságot vagy tompaságot okoznak – szintén ronthatják az emlékezést, különösen, ha tartósan szedjük őket orvosi kontroll nélkül. Ugyanez igaz a kezeletlen krónikus betegségekre, például a tartósan magas vérnyomásra.

A memória alakítható – nap mint nap

A neurológusok üzenete összességében megnyugtató: a memória nem kizárólag a genetikán vagy az életkoron múlik. A legtöbb ember számára bőven van mozgástér a javítására. A tudatosabb alvás, a rendszeres mozgás, a szellemi kíváncsiság fenntartása és az emberi kapcsolatok ápolása nemcsak az emlékezetet támogatja, hanem az általános életminőséget is javítja. Az agy – akárcsak az izmok – akkor marad erős, ha használjuk és gondoskodunk róla.

Figyelmébe ajánljuk

Mindent elfelejt? Így találjon kiutat a feledékenység útvesztőjéből

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!