Mit üzen a bélrendszer az agynak? Így hat a bél-agy tengely a mentális egészségre
A bél és az agy közötti kapcsolat az utóbbi évek egyik legizgalmasabb kutatási területévé vált.
Az elmúlt évtizedben forradalmi felismerések születtek arról, milyen szoros kapcsolat áll fenn a bélrendszer és az agy között. Az úgynevezett bél-agy tengely ma már nemcsak a kutatók, hanem a pszichiáterek és a dietetikusok figyelmét is felkeltette. A Medical News Today által ismertetett tudományos összefoglaló betekintést nyújt ebbe az izgalmas és gyorsan fejlődő területbe.
A bélrendszer: a „második agy”?
Az emberi bélrendszerben több mint 100 billió mikroorganizmus – baktériumok, vírusok, gombák – él, amelyek együttesen alkotják a bélmikrobiomot. Ezek nemcsak az emésztést segítik, hanem szerepet játszanak az immunrendszer működésében, a gyulladásos folyamatok szabályozásában, sőt, az agyban zajló kémiai folyamatok befolyásolásában is.
A kutatások szerint a bél és az agy kétirányú kommunikációt folytat az idegrendszeren, hormonokon és immunfolyamatokon keresztül. A bélben található idegsejtek hálózata – az enterikus idegrendszer – olyan fejlett, hogy gyakran „második agyként” is emlegetik.
Miként hat a bél a hangulatunkra?
A bélmikrobiom képes befolyásolni az olyan agyi ingerületátvivő anyagokat, mint a szerotonin, dopamin és gamma-amino-vajsav (GABA), amelyek központi szerepet játszanak a hangulatszabályozásban és a szorongásban.
A szerotonin – amelyet gyakran „boldogsághormonnak” neveznek – kb. 95%-a a bélrendszerben termelődik, nem pedig az agyban. Ez önmagában is rávilágít arra, miért fontos a bél egészsége a mentális állapot szempontjából.
A bélflóra egyensúlyának megbomlása (dysbiosis) kapcsolatba hozható olyan állapotokkal, mint:
Probiotikumok és prebiotikumok: természetes hangulatszabályozók?
Az utóbbi években egyre több kutatás vizsgálja az úgynevezett pszichobiotikumokat – azaz olyan probiotikumokat, amelyek pozitív hatással lehetnek a mentális egészségre. Egyes tanulmányok szerint bizonyos probiotikus törzsek csökkenthetik a szorongás és depresszió tüneteit, bár a hatás mértéke és mechanizmusa még nem teljesen tisztázott.
A prebiotikumok – vagyis a „jó baktériumok” táplálékai – szintén fontos szerepet játszanak. A rostban gazdag étrend (például hüvelyesek, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása) elősegíti az egészséges bélflóra fennmaradását, amely közvetve javíthatja az agy működését is.
A bél-agy tengely jövője: új irány a pszichiátriában?
A kutatók reményei szerint a bélmikrobiom célzott befolyásolása új terápiás lehetőségeket kínálhat a jövőben:
- mentális zavarok étrendi kezelése
- személyre szabott probiotikumterápia
- a mikrobiom vizsgálata diagnosztikai eszközként
Ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozzák: a jelenlegi ismeretek alapján még nem helyettesíthetők a hagyományos pszichiátriai kezelések pusztán étrendi vagy probiotikus beavatkozásokkal. A bél-agy kapcsolatot kiegészítő tényezőként érdemes vizsgálni a komplex terápiák részeként.
Bél-agy-tengely: így kommunikál a mikrobiom a központi idegrendszerrel
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
