Éjszaka alig aludt? Ilyen következményei lehetnek az alváshiánynak
Az alvás elengedhetetlen a szervezet számára, hiszen ilyenkor több fontos reakció zajlik le a szervezetben.
Ilyen fontos alvás alatt történő folyamat például az endokrin funkciók szabályozása, az energia- és agyi anyagcsere helyreállítása, a szövetek helyreállítása és a memória megerősítése, karbantartása.
Így az alváshiány, különösen, ha krónikus vagy ismétlődően jelentkezik, súlyos egészségügyi következményekkel járhat, így például a memória és a tanulás romlása, a figyelem csökkenése, hangulatingadozás, a pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázata és az immunrendszer gyengülése.
Az alvást az agy egyes területei irányítják, és összefügg a szervezetben zajló biokémiai és fiziológiai eseményekkel, valamint a viselkedés is befolyásolja. A megfelelő működés érdekében az alvás 4 fázisra oszlik, amelyek ciklusok formájában változnak.
Különböző állapotok vezethetnek az alvást károsító változásokhoz, a neurológiai, pszichiátriai és légzőszervi betegségektől kezdve a rossz szokásokig, amelyek megzavarják az alvás "biológiai óráját".
1. Fáradtság és kimerültség
Az álmosság, a fáradtság és az energiavesztés az első tünetei annak, ha pihentetők az estéink, mivel a szervezet ekkor, különösen az alvás mélyebb szakaszaiban képes energiát nyerni.
2. Memória- és figyelemzavarok
Az alvás során az agy képes megszilárdítani az emlékeket és megújítani a kognitív teljesítményt, ami nagyobb koncentrációt, figyelmet és funkcionalitást teszi lehetővé.
Ezért van az, hogy alváshiányos állapotban nehezebb emlékezni, következtetéseket levonni, koncentrálni vagy figyelni, nehezebb döntéseket hozni, és gyengébb teljesítményt nyújtunk a munkában vagy az iskolában.
3. Az immunitás csökkenése
Az alváshiány rontja a szervezet védekező sejtjeinek termelését, ezáltal az immunrendszer legyengül, és kisebb hatékonysággal veszi fel a harcot a fertőzésekkel szemben.
4. Szomorúság és ingerlékenység
Az alváshiány érzelmi instabilitást okozhat, ingerlékenyebbé, szomorúbbá vagy türelmetlenebbé teszi az embereket. Amikor a kevés alvás krónikussá válik, hajlamosabbá válunk a szomorúságra, szorongásra és depresszióra.
A mentális betegségek esetében, például az étkezési zavarok, pánikbetegség vagy alkoholizmus esetén az az alvászavarok tovább rontanak a helyzeten.
5. Magas vérnyomás
A napi 6 óránál kevesebb alvás kedvezhet a magas vérnyomás kialakulásának, mivel alvás közben a szív- és érrendszer számára a pihenőidőszak lenne, ekkor kerülne optimális állapotba a vérnyomás és a pulzusszám. Ezenkívül az alváshiány növelheti a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a szélütés kockázatát is.
6. Hormonális változások
Az alvás és az ébrenlét, vagyis az ébrenlét közötti megfelelő kapcsolat elengedhetetlen a hormonok szabályozott termelődéséhez a szervezetben.
Az olyan hormonok, mint a melatonin, a növekedési hormon, az adrenalin és a TSH szoros kapcsolatban állnak a megfelelő alvással, így az alvásmegvonás - különösen a krónikus alvásmegvonás -, olyan következményekkel járhat, mint a növekedés lelassulása, az izomtömeg-gyarapodás nehézsége, pajzsmirigyelváltozások vagy fáradtság.
Ajánlott alvásmennyiség
A megfelelő mennyiségű (és minőségű) alvás elengedhetetlenül fontos testi-lelki egészségünk érdekében. Ha valakinek jelentősen eltér az alvásigénye az ajánlottól (akár pluszban vagy mínuszban), annak érdemes szakembert felkeresnie, hátha betegség áll a jelenség hátterében.
A különböző életkorokban szükséges alvás mennyisége:
- újszülött (0-3 hónapos): 14-17 óra;
- csecsemő (4-12 hónapos): 12-15 óra;
- kisgyermek (1-2 éves) 11-14 óra;
- óvodás (3-5 éves) 10-13 óra;
- kisiskolás (6-13 éves): 9-11 óra;
- tinédzser (14-17 éves): 8-10 óra;
- felnőtt (18-65 éves) 7-9 óra;
- idősek (65 év felett): 6-8 óra.
Mit tehet az egészséges alvás érdekében?
Törekedjen rendszerességre, hogy szervezete kiegyensúlyozott ritmust vehessen fel. Kerülje a nappali szunyókálást, alakítson ki megfelelő mozgási és étkezési szokásokat, mellőzze az élvezeti szerek használatát, és rendszeresen végezzen testmozgást. Mindezeken túl segíthet a megfelelő alvási környezet (alacsonyabb szobahőmérséklet, kényelmes ágy stb.) és elalvási szokások kialakítása is.
Az alábbi jelek hívhatják fel a figyelmet alvászavarra:
- álmatlanság, nehéz elalvás a fáradtság ellenére;
- fáradtság, kialvatlanság felébredéskor vagy napközben;
- gyakori felébredés és/vagy nehéz visszaalvás;
- éjszaka a levegővétel normális ütemének megszakadása (alvási apnoe);
- tévézés, olvasás közbeni elbóbiskolás;
- teljesítményromlás a munkahelyen, iskolában;
- koncentrációs nehézségek;
- ingerlékenység, szorongás, depresszió;
- horkantásokkal kísért horkolás;
- hibák és/vagy balesetek a munkahelyen vagy gépjárművezetés közben;
- feszültség, fejfájás vagy emésztési panaszok;
- túl stresszes mindennapok;
- indokolatlan súlygyarapodás;
- aggodalmak és félelmek az alvással kapcsolatban.
Mikor forduljak orvoshoz?
Ha az álmatlansága 3-6 hónapon túlmenően is fennáll, és befolyásolja nappali teljesítményét, munkáját, keresse fel háziorvosát. Orvos segít a tüneteit okozó probléma felderítésében, és szükség esetén alváslaboratóriumban történő kivizsgálásra vagy más szakorvoshoz (a tünetektől függően pl. pszichiáter, neurológus, pulmonológus) irányítja.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Melyik oldalon a legjobb aludni: bal vagy jobb?
