Jó hírt kaptak a 65 év felettiek: idősebb korban is működhetnek az új fogyasztó gyógyszerek

Idősebb korban is működhetnek az új fogyasztó gyógyszerek.

Egyre több kutatás erősíti meg, hogy az elhízás kezelésére használt modern GLP–1-alapú gyógyszerek nemcsak látványos fogyást hozhatnak, hanem komoly egészségügyi előnyökkel is járhatnak – ráadásul idősebb korban sem feltétlenül kevésbé hatékonyak. Az Európai Elhízástudományi Kongresszuson (ECO 2026) bemutatott új vizsgálatok szerint a 65 év feletti betegek is hasonló eredményeket érhetnek el, mint a fiatalabb korosztály.

A szakértők szerint ez azért különösen fontos, mert az elhízás és a túlsúly az idősebb emberek körében is jelentősen növeli a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az alvási apnoé vagy akár bizonyos daganatok kockázatát. A kutatások üzenete egyre egyértelműbb: az életkor önmagában nem ok arra, hogy valakit kizárjanak a korszerű elhízáskezelésből.

Nemcsak a mérlegen látszik a változás

Az Economx szerint a kongresszuson ismertetett adatok szerint a GLP–1-receptoragonista gyógyszerek – például a szemaglutid vagy a tirzepatid – nem pusztán a testsúlyt csökkentik. Azoknál a betegeknél, akik jelentősebb, legalább 15 százalékos fogyást értek el, látványosan javult több krónikus betegség kockázata is.

A kutatók szerint csökkent az ízületi problémák kialakulásának esélye, ritkábban jelentkezett szívelégtelenség és krónikus vesebetegség, miközben az obstruktív alvási apnoé előfordulása is jóval alacsonyabb lett. A szakemberek úgy látják, hogy maga a fogyás mértéke külön egészségvédő tényezőnek számít.

A vizsgálatok ugyanakkor arra is rámutattak, hogy már kisebb súlycsökkenésnek is lehet pozitív hatása. Nem mindenki fogy látványosan ezekkel a gyógyszerekkel, de még az 5–10 százalékos testsúlycsökkenés is javíthatja az anyagcsere-értékeket és az életminőséget.

Sokan abbahagyják a kezelést – és ez problémát okozhat

A kutatások egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy az elhízást egyre inkább krónikus betegségként kezelik a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy sok esetben hosszabb távú terápiára lehet szükség.

Az adatok szerint ugyanis a betegek jelentős része egy éven belül megszakítja a kezelést, ami gyakran gyors visszahízással jár. A szakértők szerint emiatt különösen fontos olyan megoldásokat találni, amelyeket a páciensek hosszabb távon is könnyebben elfogadnak és alkalmaznak.

Tabletta válthatja fel az injekciót

Az ECO 2026 egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó újdonsága egy szájon át szedhető GLP–1-típusú gyógyszer volt. Az orforglipron nevű készítményt az Eli Lilly fejleszti, és a kutatások alapján segíthet megtartani a korábban injekciós terápiával elért fogyást.

A vizsgálatokban azok a betegek, akik heti injekció helyett napi tablettára váltottak, egy év elteltével is megőrizték leadott testsúlyuk jelentős részét. A kutatók szerint ez azért lehet áttörés, mert sok páciens számára az injekciós kezelés hosszú távon kényelmetlen vagy nehezen fenntartható.

A tablettás forma emellett könnyebben tárolható, egyszerűbben használható, és a szakértők szerint várhatóan olcsóbb is lehet a jelenlegi készítményeknél.

Időseknél sem bizonyult kevésbé hatékonynak

Külön figyelmet kapott az a vizsgálat, amely a 65 év feletti betegek eredményeit elemezte. A kutatók azt találták, hogy az idősebb résztvevők testsúlycsökkenése gyakorlatilag megegyezett a fiatalabb betegek eredményeivel.

A legmagasabb gyógyszeradag mellett az elhízott, de nem cukorbeteg idősebb betegek átlagosan több mint 13 százalékos fogyást értek el. A 2-es típusú cukorbetegeknél is jelentős testsúlycsökkenést mértek, miközben javult a vércukorszint, a haskörfogat és a vérzsírértékek is.

A mellékhatások többsége enyhe emésztőrendszeri panasz volt, például hányinger vagy puffadás. A kezelés megszakításának aránya viszonylag alacsony maradt.

A szakértők hangsúlyozzák: idősebb korban természetesen fokozott orvosi ellenőrzés szükséges, különösen akkor, ha valaki többféle gyógyszert szed vagy krónikus betegségekkel él. Ugyanakkor a jelenlegi adatok alapján önmagában az életkor nem tűnik kizáró tényezőnek.

A fogyás a daganatok kockázatát is befolyásolhatja

A kongresszuson ismertetett svéd kutatás arra is rámutatott, hogy a jelentős felnőttkori súlygyarapodás több daganattípus kockázatát is növelheti. A kutatók több mint 630 ezer ember adatait elemezték, és azt találták, hogy a legnagyobb súlygyarapodást mutató csoportban jóval gyakoribb volt például a májrák, a nyelőcsőrák és nőknél a méhtestrák.

A szakemberek szerint ez is azt erősíti, hogy az elhízás kezelése nem csupán esztétikai kérdés, hanem hosszú távú egészségvédelmi szempontból is kiemelten fontos.

Mi a helyzet az izomvesztéssel?

A GLP–1-gyógyszerekkel kapcsolatban sokan aggódnak amiatt, hogy a fogyás során izmot is veszíthet a szervezet. Az új adatok azonban viszonylag megnyugtató képet mutatnak.

A kutatók szerint a testsúlycsökkenés nagy része zsírból történik, miközben az izomtömeg viszonylag stabil marad. Ennek ellenére az orvosok továbbra is fontosnak tartják a megfelelő fehérjebevitelt és a rendszeres mozgást, különösen idősebb korban, amikor az izomtömeg megőrzése kulcsfontosságú az önálló életvitel szempontjából.

A szakértők szerint a jövő egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogyan lehet hosszú távon fenntartani a fogyást, és kik profitálhatnak leginkább ezekből a kezelésekből. Az azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az elhízás gyógyszeres kezelése az elkövetkező években még szélesebb körben válhat elérhetővé – akár az idősebb korosztály számára is.

Figyelmébe ajánljuk

Az Ozempic nem csak a kilókat tünteti el – olyan mellékhatások is kiderültek, amikről eddig nem tudtunk

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!