Mi a szívelégtelenség? Tünetei, vizsgálata és kezelési lehetőségek

A szívelégtelenség tünetei, okai, kivizsgálása és kezelése.

A szívelégtelenség egy súlyos, krónikus szívbetegség, amely során a szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezet igényeinek megfelelően. Ez nem azt jelenti, hogy a szív leáll, hanem azt, hogy a pumpafunkciója gyengült, vagy a szív megtelése akadályozott. A betegség fokozatosan alakulhat ki, de akár hirtelen is jelentkezhet. A háttérben leggyakrabban más szív- és érrendszeri betegségek, például magas vérnyomás, szívinfarktus, koszorúér-betegség vagy billentyűhibák állnak.

A szívelégtelenség fő tünetei

A szívelégtelenség tünetei attól is függenek, hogy a bal vagy jobb szívfél érintett, illetve a betegség milyen stádiumban van:

Általános tünetek:

• nehézlégzés (főleg fizikai terhelésre, később már nyugalomban is)
• fáradékonyság, gyengeségérzet
• csökkent fizikai terhelhetőség
• gyakori éjszakai vizelés

Bal szívfél elégtelenség esetén:

• légszomj fekvő helyzetben (orthopnoe)
• éjszakai fulladásos roham (paroxizmális nocturnális dyspnoe)
• köhögés, sípoló légzés
• tüdőpangás jelei, vizenyő

Jobb szívfél elégtelenségnél:

• alsó végtagi ödéma (bokaduzzanat)
• hasi puffadás, májmegnagyobbodás
• étvágytalanság, émelygés
• testsúlynövekedés folyadékvisszatartás miatt

A szívelégtelenség kivizsgálása

A diagnózis pontos felállítása többlépcsős vizsgálatsorozatot igényel:

Anamnézis és fizikális vizsgálat:

• a panaszok, kórelőzmény felvétele
• vérnyomás, pulzus, légzésszám, lábödéma vizsgálata
• szívhangok meghallgatása

Laborvizsgálatok:

• NT-proBNP vagy BNP szint (szívfal feszülésére utaló marker)
• Vérvétel, vérkép, vesefunkció, májenzimek, elektrolitok

Képalkotó vizsgálatok:

• szívultrahang (echokardiográfia): a legfontosabb vizsgálat, mely megmutatja a szív pumpafunkcióját, kamrafal mozgását, billentyűhibákat
• mellkasröntgen: tüdőpangás, szívmegnagyobbodás jelei
• EKG: szívritmuszavar, korábbi infarktus jelei
• MR vagy CT: pontosabb anatómiai képet ad

Terheléses vizsgálatok és Holter-monitorozás: ha ritmuszavar vagy terhelés alatti panaszok gyanúja áll fenn.

A szívelégtelenség kezelése

A kezelés célja a tünetek enyhítése, a szívfunkció javítása, a szövődmények megelőzése és az életminőség javítása. A kezelés mindig egyénre szabott, és gyógyszeres, életmódbeli és eszközös beavatkozásokat is magában foglalhat.

Gyógyszeres kezelés

• ACE-gátlók / ARNI (angiotenzin receptor-neprilizin inhibitor): javítják a szív működését, csökkentik a halálozást
• Béta-blokkolók: lassítják a szívverést, csökkentik a szív terhelését
• Mineralokortikoid receptor antagonisták (pl. spironolakton): csökkentik a káros szívátépülést
• Diuretikumok (vízhajtók): ödémák és nehézlégzés enyhítésére
• SGLT2-gátlók: újabb típusú gyógyszerek, melyek javítják a túlélést
• Digitálisz, ivabradin: speciális esetekben, ritmuszavar esetén

Eszközös kezelések

• Pacemaker vagy beültethető defibrillátor (ICD): súlyos ritmuszavarok megelőzésére
• CRT (cardialis reszinkronizációs terápia): a szívizom összehúzódásainak összehangolására
• Szívtranszplantáció vagy bal kamrai segédeszköz (LVAD): végstádiumban

Életmódbeli változtatások

• Sószegény étrend, testsúlykontroll
• Folyadékbevitel korlátozása (súlyosabb esetben)
• Alkoholfogyasztás és dohányzás kerülése
• Mérsékelt, rendszeres testmozgás (pl. szívrehabilitációs program)
• Gyógyszerek pontos szedése, rendszeres orvosi kontroll

Fontos tudnivalók a szívelégtelenségről

A szívelégtelenség világszerte egyre gyakoribb betegség, amely a fejlett országokban a lakosság 1–2%-át érinti, idősebb korosztályban pedig akár a 10%-ot is elérheti. Az előfordulás gyakorisága részben annak köszönhető, hogy a szív- és érrendszeri betegségek túlélési aránya javult: ma már sokkal többen élnek túl egy szívinfarktust, viszont a károsodott szívizom később könnyebben vezet krónikus szívelégtelenséghez.

A betegség stádiumai

A szakirodalom gyakran négy stádiumot különít el:

• A stádium: magas rizikójú állapot (például magas vérnyomás, cukorbetegség fennállása), de még nincs szervi eltérés.
• B stádium: strukturális szívbetegség (pl. szívizom-megvastagodás), de még tünetmentes.
• C stádium: megjelennek a szívelégtelenség tünetei.
• D stádium: végstádiumú szívelégtelenség, amelyben a gyógyszerek már kevéssé hatékonyak, és speciális eszközös kezelés vagy transzplantáció jön szóba.

Kockázati tényezők

A szívelégtelenség kialakulásának esélyét több tényező is növeli. Ide tartozik a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Egyre inkább felismerik a krónikus vesebetegség és a szív-érrendszeri állapot szoros kapcsolatát is: a vesefunkció romlása gyakran kéz a kézben jár a szívelégtelenség súlyosbodásával.

Szövődmények

A kezeletlen szívelégtelenség számos szövődményhez vezethet. Gyakori a visszatérő tüdőpangás, a súlyos ritmuszavar, a veseműködés romlása és a tromboembóliás események (például tüdőembólia, stroke). Emellett a betegség jelentős pszichés terhet is ró a páciensekre: a fáradtság, a fizikai korlátozottság és a gyakori kórházi kezelések szorongást, depressziót válthatnak ki.

A szívrehabilitáció szerepe

A szívrehabilitációs programok nem pusztán a fizikai erőnlét fokozását szolgálják, hanem komplex életmód-támogatást is nyújtanak. Ezekben dietetikus, gyógytornász és pszichológus is segíti a beteget. Bizonyított, hogy a rendszeres rehabilitáció csökkenti a kórházi visszavételezések számát és javítja az életminőséget.

Táplálkozási ajánlások

A sószegény étrend mellett érdemes kerülni a feldolgozott élelmiszereket, mivel azok gyakran rejtett sót tartalmaznak. A káliumban gazdag ételek – például banán, édesburgonya, hüvelyesek – előnyösek lehetnek, de a pontos étrendet mindig a kezelőorvos vagy dietetikus állítja össze, különösen, ha a beteg vízhajtót szed.

Új terápiás lehetőségek

Az utóbbi években több modern gyógyszer is forradalmasította a szívelégtelenség kezelését. Az ARNI-k (pl. szacubitril/valsartan) jelentősen javítják a túlélést, míg az SGLT2-gátlók – eredetileg cukorbetegség kezelésére fejlesztett szerek – szintén bizonyítottan csökkentik a halálozást és a kórházi felvételek számát. Ezek az eredmények jól mutatják, hogy a szívelégtelenség kezelése dinamikusan fejlődő terület.

Életminőség és önellenőrzés

A beteg aktív részvétele kulcsfontosságú. Javasolt a testsúly rendszeres ellenőrzése: hirtelen, néhány nap alatt bekövetkező 2–3 kilós súlynövekedés a folyadékvisszatartás jele lehet, ami orvosi beavatkozást igényel. Fontos a gyógyszerek pontos szedése és az orvosi ellenőrzések betartása.

Megelőzés

Mivel a szívelégtelenség gyakran más betegségek talaján alakul ki, a megelőzés is ezek kezelésével kezdődik. A magas vérnyomás megfelelő beállítása, a koleszterinszint csökkentése, a cukorbetegség gondozása és a dohányzás abbahagyása mind kulcsszerepet játszanak. A rendszeres testmozgás és a testsúlykontroll pedig már fiatal kortól hozzájárulhat ahhoz, hogy a szív minél tovább egészséges maradjon.

Gyakori kérdések a szívelégtelenségről

A krónikus szívelégtelenség kezelésének célja a várható túlélés meghosszabbítása mellett a szükséges kórházi felvételek számának csökkentése és a beteg életminőségének javítása. Ha a szívelégtelenséget valamilyen más, kezelhető ok okozza, úgy előbb azt rendezik.

Meddig lehet együtt élni szívelégtelenséggel?

A betegség súlyosságától, a kezeléstől való együttműködéstől és az életmódbeli tényezőktől függ. Sok beteg akár évtizedekig élhet megfelelő terápiával. A korai diagnózis és korszerű kezelés jelentősen javítja az életkilátásokat.

Meggyógyítható a szívelégtelenség?

A krónikus szívelégtelenség többnyire nem gyógyítható, de jól kezelhető. A cél a tünetek csökkentése, a progresszió lassítása és az életminőség javítása. Akut, reverzibilis eseteknél (pl. pajzsmirigyprobléma, bizonyos szívritmuszavar) lehetséges a funkció helyreállása.

Mit szabad enni szívelégtelenség esetén?

Javasolt a sószegény, könnyen emészthető, rostban gazdag étrend. Kerülni kell a feldolgozott élelmiszereket, konzerveket, zsíros húsokat. Fontos a káliumban gazdag zöldségek, gyümölcsök fogyasztása, ha a vesefunkció megengedi.

Sportolhatok szívelégtelenséggel?

Igen, de kizárólag orvosi javaslatra és ellenőrzött körülmények között. A rendszeres, alacsony intenzitású mozgás (séta, kerékpározás, szívrehabilitációs torna) javítja a szív teljesítményét és a közérzetet.

Mikor szükséges műtét vagy eszközös beavatkozás?

Ha a gyógyszeres kezelés nem elég, és a beteg továbbra is panaszokat tapasztal, vagy életveszélyes ritmuszavar áll fenn. A döntést szívultrahang és EKG alapján szakorvos hozza meg.

Felhasznált források:

• American Heart Association – Heart Failure
• European Society of Cardiology – Guidelines
• Cleveland Clinic – Heart Failure
• Cochrane Library – Heart failure
• OGYÉI – Gyógyszertájékoztatók

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!