Hogyan gyógyul a szív? Ezek a tünetek hozzá tartoznak a gyógyulási folyamathoz

Vajon a tapasztalt tünet a gyógyulás természetes része, vagy a szív újra jelez valamit? ezzel a kérdéssek minden szívbetegségből lábadozó ember – vagy hozzátartozó – szembesül előbb-utóbb. Valóban nehéz különbséget tenni, de segítünk eligazodni.

A szívinfarktus, más néven akut miokardiális infarktus, a szívizom egy részének elhalását, nekrózisát jelenti, amelyet a koszorúerek elzáródása okoz. Az elzáródás következtében ischemia lép fel, ami azt jelenti, hogy a szövetek oxigén és tápanyagellátása is elégtelen lesz.

Az angina pectoris az a fájdalom, amely a szívizom oxigénhiánya miatt jelentkezik és stabil, instabil, Prinzmetal és cubitalis formában fordulhat elő. Az angina pectoris, nem egyenlő a szívinfarktussal, de sokszor megelőzheti azt.

• A stabil angina fizikai aktivitás vagy érzelmi stressz hatására jelentkezik, és pihenésre vagy nitroglicerin tartalmú gyógyszer (nyelv alá való) alkalmazására megszűnik.
• Ezzel szemben az instabil angina már nyugalomban is felléphet, intenzitása növekszik, és hosszabb ideig tart. Ez az állapot sürgős orvosi ellátást igényel, mivel szívinfarktushoz vezethet.
• A Prinzmetal angina egy kevésbé közismert forma, amely a koronária erek spazmusa miatt jön létre, ez egy úgynevezett érgörcs, míg a cubitalis angina fekve, nyugalomban jön létre és általában egy rossz álom válthatja ki.

Érszűkület okozta szívbajok

A szívinfarktus, tehát a szívizom oxigén- és tápanyagellátásának elégtelensége miatt alakul ki, ha felborul az egyensúly a szív vérellátása és a szívizomzat igényei között. Ennek leggyakoribb oka az érelmeszesedés, amely során a szív koszorúereiben lerakódások alakulnak ki, beszűkítve az ér átmérőjét. Emiatt csökken a szívizomhoz eljutó vér mennyisége, és így annak oxigén és tápanyagellátása is. Ezt az állapotot ischemiás szívbetegségnek nevezzük.

A szűkület mértéke jelentősen befolyásolja a tünetek megjelenését. Ha az érszűkület kisebb, mint 70%, akkor még megterhelés esetén sem feltétlenül okoz panaszt. Ha azonban a szűkület meghaladja a 70%-ot, akkor fizikai aktivitás során már mellkasi fájdalom (angina pectoris) jelentkezhet. Amennyiben az érszűkület eléri vagy meghaladja a 90%-ot, akkor a tünetek már nyugalmi állapotban is jelentkezhetnek.

Érdekesség, hogy ha az ér beszűkülése lassan, évek alatt alakul ki, a szervezetnek lehetősége van úgynevezett kollaterális ereket kialakítani, amelyek részben átveszik a beszűkült ér szerepét, így a szívizom vérellátása akár teljes elzáródás mellett is fennmaradhat. Azonban hirtelen elzáródás esetén nincs idő a kollateralisok kialakulására. Ilyenkor a szívizom hirtelen oxigénhiányos állapotba kerül, ami szövetelhaláshoz, vagyis szívinfarktushoz vezet.

Ezek a körülmények többletterhet okoznak a szívnek

A szív vérellátásának elégtelenségét azonban nemcsak az érszűkület okozhatja, hanem a szív megnövekedett igénye is, például fizikai vagy érzelmi terhelés esetén, amikor nő a szívfrekvencia és a vérnyomás. Ezen kívül előidézheti a vérveszteség, a csökkent oxigénkínálat, mint például tüdőgyulladás esetén, illetve a vér oxigénszállító kapacitásának csökkenése például vérszegénység miatt.

Mi történik a szívinfarktus alatt?

A szívinfarktus során a szívizomsejtek oxigénhiány miatt elhalnak, ami gyulladásos választ vált ki. A sérült sejtekből felszabaduló anyagok aktiválják az immunrendszert, ami a gyulladásos sejtek beáramlásához vezet. Ezek a sejtek eltávolítják az elhalt szöveteket és elősegítik a gyógyulási folyamatot. A myofibroblast nevű sejtek kollagént termelnek, így hegszövetet képeznek a sérült területen. Ez a hegszövet már nem funkcionál, így a későbbi szövődmények nagyban függenek az infarktusos terület mértékétől.

A szívinfarktus kezdeti tüneteitől a gyógyulásig a betegek rengeteg féle érzetet tapasztalhatnak

A szívinfarktus kezdeti szakaszában a betegek gyakran tapasztalnak mellkasi fájdalmat vagy nyomást, amely kisugározhat a karokba, hátba, nyakba vagy állkapocsba. Ezen kívül légszomj, verejtékezés, szédülés és hányinger is előfordulhat. Gyakran számolnak be a betegek halálfélelemről is.

A szívinfarktust követő gyógyulási folyamat során a betegek számos testi és lelki tünetet tapasztalhatnak, amelyek idővel változnak. Közvetlenül az infarktus után gyakori a mellkasi fájdalom és a légszomj, amelyek a szívizom károsodásának mértékétől függően különböző intenzitásúak lehetnek.

Ezek a tünetek általában néhány héten belül enyhülnek, de néha hosszabb ideig is fennmaradhatnak. ​

A gyógyulás során a betegek gyakran küzdenek fáradtsággal és csökkent energiaszinttel, hiszen ilyenkor a szívizom regenerációja még zajlik, így a terhelhetőségük is limitált a betegeknek. Emellett depresszió-szerű tünetek is jelentkezhetnek.

A betegek gyakran bizonytalanságot és szorongást élnek át a jövőjükkel kapcsolatban, különösen a betegség kiújulásának lehetősége miatt. Kutatások viszont azt is igazolják, hogy szívinfarktus után nem a teljes ágynyugalom a legjobb megoldás, még a fáradtság és a csökkent terhelhetőség ellenére sem. Bár a túlzott terheléstől tartózkodni kell, de a beteg korához, állapotához illeszkedő fizikai aktivitás, testmozgás sokat segít a gyógyulásban. Mivel betegség fő rizikó tényezői a mozgásszegény életmód, dohányzás, cukorbetegség, elhízás, stressz, így egy életmódváltás is szükséges lehet a további infarktus kialakulásának elkerüléséhez. Ezek a változások kezdetben kihívást jelenthetnek, de hosszú távon hozzájárulnak a jobb életminőséghez és a szövődmények megelőzéséhez. ​

A rehabilitáció során a betegeknek támogatásra van szükségük az egészségügyi szakemberektől és a családtagoktól egyaránt. A megfelelő tájékoztatás és az érzelmi támogatás segíthet csökkenteni a szorongást és növelni a betegek önbizalmát a gyógyulás során.

Honnan tudhatom, hogy a tünetem a gyógyulás természetes része, vagy a szívem újra jelez valamit?

A gyógyuló szív is dolgozik. Néha kicsit hangosabban, máskor elcsendesedve, de mindig érdemes odafigyelni a jelzéseire. A kulcs: ismerje fel, ha valami változik, és ne maradjon egyedül a kételyeivel. Az orvosi segítség nem csak vészhelyzetre való – a jól feltett kérdés néha épp annyira életmentő, mint egy gyógyszer. Minden eset egyedi, és az orvossal való kapcsolat, konzultáció mindig az elsődleges forrás marad, mégis ezek a szempontok segítenek szempont eligazodni.

1. Figyelje a változás dinamikáját

Ha a tünetek – például fáradtság, enyhe légszomj, szívdobogásérzés vagy mellkasi diszkomfort – lassan, fokozatosan enyhülnek, az jó eséllyel a gyógyulási folyamat része. A szívbetegségből való felépülés (akár infarktus, szívelégtelenség, ritmuszavar vagy műtét után) hetekig-hónapokig tart, és közben előfordulhatnak enyhébb visszaesések is.

Ellenben, ha a tünetek hirtelen jelentkeznek vagy romlanak, az figyelmeztető jel lehet.

2. Új tünetek megjelenése mindig okot ad az óvatosságra

Ha olyan panasz jelentkezik, amely korábban nem volt jelen – például:

• szokatlan vagy fokozódó mellkasi fájdalom,
• nehézlégzés nyugalomban,
• erős szívdobogásérzés,
• ájulás, zavartság,
• vagy lábdagadás, hirtelen testsúlynövekedés –

akkor nem érdemes arra várni, hogy „majd elmúlik”. Ezek új szívprobléma vagy a korábbi betegség kiújulásának jelei is lehetnek.

3. Fontos: ismerje a „saját normálját”

A gyógyulási időszak alatt érdemes naplót vezetni a tünetekről: milyen tevékenység váltja ki, mennyi ideig tart, mennyire erős. Ez segít észrevenni a mintázatokat, és abban is, hogy könnyebben tudja megfogalmazni az orvosának, mi változott.

Sokan például szívritmuszavar után tartanak a legkisebb szívdobbanás-változástól is. Pedig nem minden extra ütés jelent veszélyt. Viszont ha a ritmuszavar gyakori, hosszabb ideig tart, vagy panaszt okoz (például szédülést, légszomjat), akkor mindenképp orvosi kontrollt igényel.

4. Használja ki az utánkövetést és kérdezzen bátran

A szívbetegek gondozása nem ér véget a kórházi ellátással vagy a műtéttel. A rendszeres kontrollvizsgálatok, EKG, laboreredmények, terheléses vizsgálatok vagy akár otthoni vérnyomás- és pulzusmérés segítenek abban, hogy a gyógyulási ív követhető legyen.

Ha valami „másnak tűnik”, ne bagatellizálja el – de ne is essen pánikba. Inkább jegyezze fel, és jelezze az orvosnak. Nincs „butaság” – csak ki nem mondott kérdés.

Kapcsolódó cikk

Így sportoljon, ha magas a pulzusa vagy szívritmuszavara van

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!