Mindenki ezt nézi most!

NÁTHA J00 ICD-11: CA00 (MEGFÁZÁS, MEGHŰLÉS)

Nátha, megfázás, meghűlés: oka, tünetei és kezelése

Nátha, megfázás, meghűlés: oka, tünetei és kezelése

A nátha, megfázás, meghűlés nagyon gyakori, vírusos eredetű felső légúti megbetegedés. Jellegzetes tünetei a tüsszögés, az orrfolyás, a torokfájás és a gyengeség. A legtöbb esetben egy hét alatt meg is gyógyulunk.

A nátha oka és kialakulása

A nátha a leggyakoribb, felső légutakat érintő, vírusos eredetű fertőző betegségek egyike. Több száz olyan vírust azonosítottak, melyek náthát okozhatnak. Ezek közé tartoznak a koronavírusok, az RSV, az adenovírusok. A különböző vírusok okozta nátha tünetei, lefolyása csak kis mértékben különbözik, mi azonban elsősorban a rhinovirus okozta náthával foglalkozunk, mert ez tekinthető a leggyakoribbnak. A rhinovirusok az Picornaviridae családba, az Enterovirusok közé tartozó kórokozók, 30 nanométeres nagyságukkal a legkisebb vírusok közé tartoznak. Eddig közel 160 rhinovirus altípust azonosítottak, melyek közül 15-30 cirkulál egy időben egy-egy adott közösségben. Nincs összefüggés a betegséget okozó rhinovirus altípusa és a nátha tüneteinek súlyossága között. A nátha, megfázás gyakran ismétlődő, visszatérő betegségek. Az, hogy valaki egyszer átesett rajta, nem nyújt védelmet az újrafertőződés ellen. Ennek oka éppen az, hogy számtalan különböző vírus és vírus altípus lehet felelős a megbetegedésért.

A meghűlés, más szóval nátha vagy megfázás, a felső légutak heveny vírusos fertőzése következtében alakul ki. A meghűlés, más szóval nátha vagy megfázás, a felső légutak heveny vírusos fertőzése következtében alakul ki. Forrás: Shutterstork.com

A náthát okozó vírusok elsősorban cseppfertőzéssel terjednek, vagyis a már fertőzött által kitüsszentett cseppecskéken, az orrból származó váladékon, illetve a váladékkal (vírusokkal) szennyezett kézzel megérintett felületeken keresztül. A náthát okozó vírusok ürülése már a tünetek megjelenése előtt, a lappangási időszakban megkezdődhet, és a gyógyulást követően is megmaradhat. A nátha általában a tünetek jelentkezését követő három napban a legfertőzőbb. A rhinovirusok meglehetősen ellenállók, a különböző felületeken akár több napig is kimutathatók fertőzőképes vírusrészecskék, és az emberi kézen is órákon keresztül képesek „életben maradni”. A vírusrészecskék az orrba, a szembe vagy a szájba kerülnek, majd az orrjáratokban, a melléküregekben és a garatban szaporodnak el. Más, felső légúti megbetegedésekkel szemben a rhinovirusok okozta nátha tünetei a szervezet fertőzésre adott válaszreakciójában keresendők, nem pedig a vírusok okozta szövetkárosodásban.

A leggyakoribb meghűlést, megfázást okozó vírusok a rhinovírusok, az RSV (respiratory syncytial vírus), parainfluenza vírusok, enterovírusok, adenovírusok. A leggyakoribb meghűlést, megfázást okozó vírusok a rhinovírusok, az RSV (respiratory syncytial vírus), parainfluenza vírusok, enterovírusok, adenovírusok. Forrás: Shutterstork.com

Miért a hidegben fázunk meg?

Régóta tartja magát az az elterjedt tévhit, hogy a nátha, a megfázás okozója a hideg, pedig ezeket a betegségeket vírusok okozzák, nem pedig a külső hőmérséklet és a zord időjárás. A felső légúti fertőzések szezonalitása azonban jól ismert jelenség, de ennek csak közvetve okozója a hideg. Ebben több tényező is közrejátszik. Kutatások szerint a náthát és megfázást okozó vírusok hatékonyabban és gyorsabban képesek szaporodni alacsonyabb hőmérsékleten, pontosabban az emberi szervezet maghőmérsékleténél, nagyjából 37 C-foknál hűvösebb környezetben.

A nátha leggyakoribb kórokozója valamelyik rhinovírus, ez a vírus felel a megbetegedések mintegy feléért, de számos egyéb vírus, pl. a parainfluenza, adenovirus, RS-vírus is kiválthatja a jellegzetes tüneteket. A nátha leggyakoribb kórokozója valamelyik rhinovírus, ez a vírus felel a megbetegedések mintegy feléért, de számos egyéb vírus, pl. a parainfluenza, adenovirus, RS-vírus is kiválthatja a jellegzetes tüneteket. Forrás: Shutterstork.com

Igaz, a nagyon hideg is elpusztítja a vírusokat, de számukra nem is igazán a külső hőmérséklet a fontos, hanem például az orrüregünkben mérhető, mely a téli hónapokban 32-33 C-fokra csökken, így ideális körülményeket teremt a kórokozóknak. Az alacsonyabb páratartalom is kedvez a fertőző betegségeknek. Szintén fokozza a fertőződés rizikóját, hogy sokkal több időt töltünk otthon, a munkahelyünkön vagy az óvodában, iskolában, másokkal összezárva. Ha valaki beteg, nagyon könnyen továbbadhatja a kórokozókat: tüsszentéssel, köhögéssel vagy csak azzal, hogy megérint bizonyos tárgyakat, felületeket. A fűtés miatt pedig még jobban kiszárad a levegő, ami tovább növeli a fertőződés, illetve a vírusok elszaporodásának lehetőségét.

Köhögés: oka, típusai, kóros tünetei és kezelése

Az őszi és téli hónapok az immunrendszerünk működését is befolyásolják. Kevesebbet vagyunk a szabadban, így a szervezetünk D-vitamin szintje is csökken, általában kevesebbet is mozgunk, és a zsírokban, szénhidrátokban gazdag ételeket is előnyben részesítjük. Mivel kevesebbet izzadunk, a szomjúságérzet sem jelentkezik olyan intenzíven, mint nyáron, és az enyhébb mértékű kiszáradás is fogékonyabbá tehet a fertőzésekre (a gyógyulást pedig lassíthatja). Az úgynevezett szezonális depresszió is ezekben a hónapokban tetézhet, a rosszkedv, a kialvatlanság és a stressz pedig csak tovább rontja az immunrendszerünk hatékonyságát. Emellett pedig fiziológiai oka is lehet annak, hogy az immunrendszerünk nem reagál úgy, ahogyan kellene: a hideg és száraz levegő hatására a felső légutakhoz tartozó vérerek összeszűkülhetnek, így az orr nyálkahártyájának vérellátása is romlik.

Epidemiológia

A nátha a leggyakoribb betegség, mindenki átesik rajta életében legalább egyszer. A becslések szerint a felnőttek évente 3-4, míg a gyerekek akár 6-8 vagy még több alkalommal is megfertőződhetnek. Életkortól függetlenül bárkit érinthet, de az 5 évesnél fiatalabb gyerekek lesznek a legtöbbször náthásak, a 60 év felettieknél pedig ritkább a megfázás.

Mindkét nem egyformán megfertőződhet a náthát okozó vírusokkal, de a kutatások szerint a betegség valamivel gyakoribb a nőknél. Ennek oka elsősorban a gyerekekkel való kapcsolatban keresendő. A gyerekek számítanak a megfázást okozó vírusok legfőbb hordozóinak, továbbadóinak, és általában a nők azok, akik a (beteg) gyerekekről gondoskodnak.

Hidegben gyakrabban alakul ki felsőlégúti fertőzés, mivel ilyenkor az immunrendszer gyengül, a hidegnek kitett területek vérellátása romlik. Hidegben gyakrabban alakul ki felsőlégúti fertőzés, mivel ilyenkor az immunrendszer gyengül, a hidegnek kitett területek vérellátása romlik. Forrás: Shutterstork.com

A kutatások szerint a genetika is szerepet játszhat abban, mennyire fogékony valaki a felső légúti fertőzésekre, vagyis nem lehet kizárni a családi halmozódást sem.

A nátha bármely évszakban előfordulhat, de a legtöbb felső légúti megbetegedés az őszi és téli hónapokban történik (a nátha „csúcsszezonja” az ősz, míg az influenzáé inkább a tél és a kora tavasz).

Kit érinthet a nátha?

Nagyobb a nátha kialakulásának, illetve a súlyosabb tünetekkel járó betegségnek a rizikója:

  • az 5 évesnél fiatalabb gyerekeknél és családtagjaiknál
  • a bölcsődébe, óvodába járó gyerekeknél és családtagjaiknál
  • azoknál, akik családjában gyakoriak a felső légúti fertőzések
  • a dohányosoknál
  • a krónikus légúti betegségekben (asztma, COPD) szenvedőknél
  • a legyengült immunrendszerűeknél (pl. transzplantáltak)
  • akik stresszes életet élnek
  • akik hét óránál kevesebbet alszanak éjszakánként

A nátha tünetei és jelei

A nátha jellegzetes tünetei, a tünetek súlyossága, intenzitása függ többek között a betegséget okozó vírustól, a beteg egyéni jellemzőitől és általános egészségi állapotától, illetve az életkortól. Gyermekeknél gyakran súlyosabb tüneteket okoz a nátha, felnőtteknél és az idősebb korosztályba tartozóknál jóval enyhébb a betegség. Az esetek 20-30 százalékában tünetmentes vagy rendkívül enyhe tüneteket okoz a megfázás.

A nátha tünetei lehetnek:

A kisgyermekekre jellemzőbb a láz, felnőtteknél maximum hőemelkedés jelentkezhet.

Tüsszögés, tüsszentés: oka, tünetei és kezelése

Nátha, influenza vagy valami más?

A felső légúti panaszoknak, náthának, influenzának, COVID-19-nek rendkívül hasonlóak lehetnek a tünetei, sokan teljesen azonos betegségekként kezelik ezeket, pedig valójában komoly különbségek vannak közöttük, elsősorban a súlyosságukat, a lehetséges szövődményeket tekintve. Természetesen, átfedések is lehetnek közöttük (például mindegyik vírusos eredetű betegség, és az őszi-téli hónapokban van a legtöbb eset).

Magas láz, influenzaszerű tünetek, szövődmények esetén azonban további vizsgálatokra van szükség, orvos feladata eldönteni, nem történt-e bakteriális vagy influenza vírusfertőzés is. Magas láz, influenzaszerű tünetek, szövődmények esetén azonban további vizsgálatokra van szükség, orvos feladata eldönteni, nem történt-e bakteriális vagy influenza vírusfertőzés is. Forrás: Shutterstork.com

Azt, hogy pontosan melyik vírus okozza a megbetegedést, csak laboratóriumi körülmények között lehet megállapítani, „ránézésre” nem – ezért is beszélünk a legtöbbször influenzaszerű megbetegedésekről vagy felső légúti fertőzésekről. A különböző betegségekre általában a tünetekből és a betegség lefolyásából lehet következtetni.

Náthára utalhat, ha:

  • hosszabb idő alatt alakul ki a betegség, napról napra folyamatosan egyre rosszabbul érezzük magunkat
  • nem vagyunk lázasak vagy csak hőemelkedésünk van, és az is csak néhány napig
  • nincsenek izomfájdalmaink
  • nincs fejfájásunk
  • keveset köhögünk
  • fáj a torkunk
  • tüsszögünk
  • be van dugulva az orrunk
  • erősen folyik az orrunk, taknyosak vagyunk

Influenzára utalhat, ha:

  • a betegség rövid idő alatt, hirtelen alakul ki (pl. reggel úgy ébredünk, hogy nagyon rosszul vagyunk, pedig előző este még semmi bajunk nem volt)
  • magas lázunk van és több napig is lázasak vagyunk
  • erős ízületi és izomfájdalmaink vannak
  • nagyon fáj a fejünk
  • erősen, fájdalmasan köhögünk
  • rendkívül gyengének, elesettnek érezzük magunkat
  • fáj a torkunk
  • keveset tüsszögünk
  • nincs bedugulva az orrunk, kevesebbet kell orrot fújnunk
  • hányingerünk van, esetleg hányás és hasmenés is jelentkezik

Koronavírusra utalhat, ha

  • magas lázunk van
  • szárazon köhögünk
  • légzési nehézségeink vannak
  • gyengének, fáradékonynak érezzük magunkat
  • nem érzünk szagokat, ízeket
  • korábban közeli kapcsolatba kerültünk olyan személlyel, akit bizonyítottan koronavírussal diagnosztizáltak

Szaglásvesztés, szagláscsökkenés, hyposmia: oka, tünete, kezelése

A nátha diagnosztizálása

A nátha tünetei a legtöbb ember számára egyértelműek, még a laikus számára is könnyen felismerhetők. Sok esetben az érintettek nem is fordulnak orvoshoz a náthás tüneteikkel (vagy ha igen, akkor azt pusztán „adminisztratív” okokból teszik).

A nátháért felelős kórokozó azonosítása csak laboratóriumi körülmények között lehetséges, de erre a legtöbb esetben nincs szükség.

Orvosnál a megfázás gyanújával

Segítheti a megfázás diagnosztizálását, a megfelelő terápia meghatározását, ha az orvossal való konzultáció előtt előre felkészülünk, és összegyűjtünk néhány információt:

  • Mikor kezdődtek a tüneteink?
  • Változott, romlott az állapotunk az első tünetek jelentkezése óta vagy viszonylag állandók a tünetek?

A nátha lefolyása és kimenetele

A különböző vírusok okozta nátha tünetei, lefolyása csak kis mértékben különbözik, mi azonban elsősorban a rhinovirus okozta náthával foglalkozunk, mert ez tekinthető a leggyakoribbnak.

A tünetek általában 4-10 napig mutatkoznak. Az első két napban általában torokfájás, fejfájás, rossz közérzet kezdődik, majd bő orrváladékozással tör ki a betegség. A tünetek általában 4-10 napig mutatkoznak. Az első két napban általában torokfájás, fejfájás, rossz közérzet kezdődik, majd bő orrváladékozással tör ki a betegség. Forrás: Shutterstork.com

A betegség lappangási ideje általában 12-72 óra. Az első tünet gyakran a torokfájás, a torokkaparás, az orrviszketés, az orrüreg szárazsága vagy irritációja, a fáradékonyság. A beteg fokozatosan kezdi magát egyre rosszabbul érezni. A torokfájást orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés követheti, ezek akár több napig is eltarthatnak, a tünetek fokozatosan válnak egyre intenzívebbé. Az orrfolyás és tüsszögés után a köhögés és az orrdugulás válhat a domináns tünetté. Az orrból fokozott mennyiségű váladék ürülhet, mely először tiszta és híg, majd besűrűsödhet, sárgás vagy zöldes árnyalatúvá válhat. Az elterjedt vélekedéssel szemben ez nem jelzi egyértelműen bakteriális felülfertőződés meglétét!

A nátha általában 7-10 napon belül gyógyul, de bizonyos tünetek, például a köhögés vagy az orrdugulás sokkal tovább is megmaradhatnak. Teljes tünetmentességre általában 15-18 napon belül lehet számítani.

A nátha, megfázás gyakran ismétlődő, visszatérő betegségek. Az, hogy valaki egyszer átesett rajta, nem nyújt védelmet az újrafertőződés ellen.

A nátha lehetséges szövődményei, komplikációi

A nátha általában magától, szövődmények nélkül gyógyuló betegség. Ugyanakkor a megfázás miatt legyengült szervezet fogékonyabb más fertőzésekre, elsősorban a bakteriális felülfertőződésre. A komplikációk gyakrabban érintik a gyerekeket.

A köhögés a megfázásból való gyógyulás után több hétig, akár 2 hónapig is megmaradhat.

Nagyon gyakori szövődmény például a középfülgyulladás (ez akár a náthás gyerekek 35-40 százalékánál is kialakulhat). Szintén gyakori szövődmény az arcüregek, melléküregek gyulladása. A legkisebbeknél croup (krupp) is kialakulhat a megfázás szövődményeként.

A kutatások szerint egyértelmű kapcsolat fedezhető fel a vírusos eredetű felső légúti fertőzések és a krónikus tüdőbetegségek, például az asztma és a COPD fellángolása között: az esetek közel 85 százalékában megfigyelhető az asztmás tünetek megjelenése, romlása a náthás megbetegedést követően.

A szövődmények között a leggyakoribb a fül, az orrmelléküregek illetve a légcső baktériumos felülfertőzése. A szövődmények között a leggyakoribb a fül, az orrmelléküregek illetve a légcső baktériumos felülfertőzése. Forrás: Shutterstork.com

Veszélyhelyzet megfázás esetén

A nátha általában nem jelent komolyabb problémát, a legtöbb esetben rövid időn belül el is múlik. Azonnali orvosi ellátásra a legtöbb esetben nincs szükség, mégis érdemes minél előbb felkeresni az orvosunkat, ha:

  • magas lázunk van, vagy három napnál hosszabb ideig lázasak vagyunk
  • erős fájdalmaink vannak, például nagyon fáj a fülünk, a torkunk, az arcunk, a mellkasunk
  • nehezünkre esik a nyelés, illetve a beszéd
  • sűrű, esetleg véres váladékot köhögünk fel
  • nehezen kapunk levegőt, légszomjunk van
  • a légzésünk felületes, kapkodó
  • a levegővételt ziháló, sípoló hang kíséri

A nátha kezelései lehetőségei

A megfázás kezelése elsősorban a tünetek enyhítését, elviselhetőbbé tételét célozza. Mivel a tünetek a betegség lefolyása során változnak (pl. tüsszögés után köhögés jelentkezik), jó, ha a terápia is igazodik ezekhez. Torokfájás esetén vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, esetleg helyileg ható érzéstelenítőt (pl. szopogató tablettákat) alkalmazhatunk. Orrdugulás és orrfolyás ellen különböző orrcseppeket, orrspray-ket próbálhatunk ki. A gyógyulást azonban a leghatékonyabban a legegyszerűbb módszerekkel, pihenéssel és sok folyadék fogyasztásával támogathatjuk.

okféle gyógyszer illetve gyógyhatású termék áll rendelkezésre a meghűlés, nátha tüneteinek enyhítésére, legtöbbjük vény nélkül kapható. Általánosan használt az aszpirin, ami valamelyest mérsékli a tüneteket, és fokozza a vírusürítést. okféle gyógyszer illetve gyógyhatású termék áll rendelkezésre a meghűlés, nátha tüneteinek enyhítésére, legtöbbjük vény nélkül kapható. Általánosan használt az aszpirin, ami valamelyest mérsékli a tüneteket, és fokozza a vírusürítést. Forrás: Shutterstork.com

Számtalan gyógynövény alapú, a népi megfigyeléseken vagy tapasztalatokon alapuló megfázás elleni szer kapható. Bár ezek egy-egy nappal lerövidíthetik a gyógyulás idejét, illetve bizonyos tüneteket csökkenthetnek, csodát egyiktől sem szabad várni. Hatékonyságukra ugyanis nincs egyértelmű tudományos bizonyíték.

Mivel önkorlátozó, vírusos eredetű betegségről van szó, antibiotikumokra nincs szükség, sőt az antibiotikumok indokolatlan használata hosszú távon többet árt, mint amennyit használ.

A megfázás megelőzése

A nátha gyakran ismétlődő, visszatérő betegség. Az, hogy valaki egyszer átesett rajta, nem nyújt védelmet az újrafertőződés ellen. Jelenleg nincs a fertőzés ellen védőoltás.

A nátha, megfázás megelőzése elsősorban a fertőzések rizikójának a csökkentését jelenti:

  • Kerüljük azokat, akik betegek, és ha nem muszáj, ne menjünk tömegbe!
  • A maszkviselés bizonyítottan csökkenti annak az esélyét, hogy a felső légúti megbetegedéseket okozó vírusok a szervezetünkbe kerüljenek – vagy éppen mi adjuk azokat át valaki másnak.
  • Mossunk rendszeresen kezet!
  • Ne tapogassuk az arcunkat, ne nyúljunk az orrunkba, szemünkbe, főleg ha nincs lehetőségünk kezet mosni.
  • Takarítsunk, fertőtlenítsünk gyakrabban, különösen azokat a felületeket, amelyeket sokszor érintünk meg (villanykapcsoló, kilincs, mobiltelefon, távirányító stb.)
  • Táplálkozzunk változatosan, részesítsük előnyben a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételeket.
  • Mozogjunk rendszeresen, és lehetőleg töltsünk minél több időt a szabadban.
  • A probiotikumokat tartalmazó, fermentált ételek (pl. a savanyú káposzta) jótékonyan hatnak a bélflórára, és így az immunrendszerre is.

Mit tehetünk otthon nátha, megfázás esetén?

A nátha, megfázás kezelésében, a kellemetlen tünetek enyhítésében néhány rendkívül egyszerű, otthoni módszer is a rendelkezésünkre áll:

  • Ha betegek vagyunk, maradjunk otthon néhány napot és pihenjünk. Így nemcsak annak az esélyét csökkentjük, hogy mi megfertőzünk másokat, de annak is kisebb lesz a rizikója, hogy a már legyengült szervezetünket más kórokozó is megtámadja.
  • A gyógynövények közül nagyon hasznos lehet ebben az időszakban a gyömbér, az édesgyökér, a fokhagyma és a hagyma. Főzzünk belőlük teát, ízesítsük velük az ételeinket!
  • Az almaecet csökkentheti a köhögést és a torokfájást, segít tisztán tartani a légutakat, emellett pedig mikrobaellenes hatásokat is tulajdonítanak neki, ennek köszönhetően hozzájárulhat például a bakteriális felülfertőződések rizikójának csökkentéséhez. A gyógyító almaecetes italhoz keverjünk el két evőkanál almaecetet és egy evőkanál mézet egy bögre meleg vízben.
  • A sós vizes öblögetés, illetve a gőzölés segít feloldani a letapadt hurutos váladékot, nedvesen tartja a nyálkahártyát, ezzel pedig csökkenti a kellemetlen irritációt is.
  • Jó szolgálatot tehetnek a gyógynövényes, mézes cukorkák. Ezek szopogatása fokozott nyáltermelődéssel jár együtt, és enyhíthetik a köhögést, torokfájást is.
  • Éjszakára emeljük meg a fejünket egy plusz párnával. Így könnyebben kapunk levegőt és jobban tudunk majd aludni.
  • Kerüljünk minden olyan anyagot, mely irritálhatja a légutakat, elsősorban a dohányzásról szokjunk le!
  • A C-vitamin és a D-vitamin egyaránt támogatja az immunrendszerünk működését, segíti a gyógyulást és a tüneteket is enyhítheti. A túlságosan nagy dózisoktól azonban tartózkodjunk, és igyekezzünk inkább több kisebb adagban bevenni a vitaminokat.
  • A cink pótlása (naponta minimum 75 mg) a kutatások szerint néhány nappal lerövidítheti a gyógyulás idejét a felnőttek esetében.
Ha megfázott, náthás, maradjon otthon (főképp az első napokban, amikor a leginkább fertőz), lehetőleg ágynyugalomban, meleg környezetben, ügyeljen a lázcsillapításra és fogyasszon sok folyadékot, vizet, gyógynövényes teát. Ha megfázott, náthás, maradjon otthon (főképp az első napokban, amikor a leginkább fertőz), lehetőleg ágynyugalomban, meleg környezetben, ügyeljen a lázcsillapításra és fogyasszon sok folyadékot, vizet, gyógynövényes teát. Forrás: Shutterstork.com

GYAKORI KÉRDÉSEK A MEGFÁZÁSSAL, NÁTHÁVAL KAPCSOLATBAN

Megfázhatunk-e, ha nem öltözünk fel elég melegen?

Az, hogy a megfázást a nem megfelelően megválasztott öltözék és a hideg okozza, tévhit. A felső légúti fertőzéseket, így a náthát is vírusok okozzák, nem pedig a kedvezőtlen időjárás. Ugyanakkor a téli hónapokban nagyobb az esélye annak, hogy megfertőződjünk, például azért, mert több időt töltünk a szobában, munkahelyünkön, iskolai-óvodai közösségben másokkal szoros közelségben.

Melyik a legjobb antibiotikum nátha ellen?

A nátha nem bakteriális, hanem vírusos eredetű megbetegedés, az antibiotikum ellene nemcsak teljesen hatástalan és felesleges, de kifejezetten káros is lehet. Antibiotikumot csak akkor szabad szedni, ha ezt a kezelőorvos kifejezetten előírja, például a nátha szövődményeként kialakuló bakteriális felülfertőződés esetén.

Az antibiotikum helyes szedése: ezeket tartsa be!

Mikor múlik el a nátha?

A legtöbb ember általában 7-10 napon belül teljesen felgyógyul a náthából, de előfordulhat, hogy bizonyos tünetek (pl. az orrdugulás vagy a köhögés) ennél hosszabb ideig is megmaradnak. Azt is érdemes megjegyezni, hogy sokan azért vélik úgy, hogy hetekig, sőt hónapokig nem gyógyulnak ki a náthából, mert egyik fertőzés után szinte azonnal újra megbetegszenek, a tünetek így „egybefolyhatnak”.

Tényleg jó a húsleves a megfázásra?

A húsleves, csontleves- esetleg tésztával, zöldségekkel és főtt hússal tálalva – régóta előkelő helyet foglal el a házi gyógymódok listáján, ezt ráadásul kutatások is alátámasztják. A húslevessel ugyanis nemcsak folyadékot juttathatunk a szervezetünkbe, de fontos ásványi anyagokat, sót, proteint és szénhidrátot is. Gyógyító erejét tovább fokozhatjuk, ha gyulladáscsökkentő, mikrobaölő fűszerekkel, például gyömbérrel ízesítjük.

Mehetünk sportolni, ha meg vagyunk fázva?

Attól függ. Ha nagyon gyengének és elesettnek érezzük magunkat, izom- vagy ízületi fájdalmaink vannak, esetleg lázasak is vagyunk, akkor a mozgás csak még jobban kimeríti a szervezetünket, és így csak elnyújtjuk a betegséget. Ha már kicsit jobban vagyunk, a másokkal közös sportolás (pl. csapatban vagy edzőteremben) megnöveli annak a rizikóját, hogy megfertőzünk másokat vagy éppen minket fertőznek meg. A könnyed, szabadban végzett mozgás, például egy–egy fél órás séta azonban kifejezetten jót is tehet, javíthatja a vérkeringést, az immunrendszer működését és a hangulatunkat is – persze csak akkor, ha fizikailag képesnek érezzük magunkat rá!

Gyorsabban meggyógyulunk, ha több gyógyszert szedünk be?

A vény nélkül kapható gyógyszerek, például a fájdalom- és lázcsillapítók, forró italok, orrcseppek nagyon hasznosak, de alapvetően csak a tünetek enyhítését célozzák, a gyógyulás idejét csak minimálisan rövidítik le. Ha túl sokat veszünk be belőlük, esetleg keverjük őket, azzal egyáltalán nem segítjük elő a gyógyulást, sőt a lelkesedésünk még vissza is üthet! Például bizonyos fájdalomcsillapítók károsíthatják a májat, a nyákoldók és köptetők pedig akár a vérnyomásunkra is hatással lehetnek. Az orrcseppek esetében pedig a „túladagolás” (vagyis ha túlságosan gyakran, vagy éppen túl hosszú ideig használjuk ezeket) oda vezethet, hogy a szervezetünk hozzájuk szokik, elveszítik hatékonyságukat, és csak még rosszabbul leszünk, mint korábban.

Források:

Medscape https://emedicine.medscape.com/article/227820-overview

MedicineNet https://www.medicinenet.com/common_cold/article.htm

Patient.info https://patient.info/chest-lungs/cough-leaflet/common-cold-upper-respiratory-tract-infections

Mandell, Douglas, and Bennett’s Principles and Practice of Infectious Diseases (Elsevier, 2020.), szerk: John E. Bennett, Raphael Dolin, Martin J. Blaser

Infectious Diseases (Elsevier, 2017.), szerk: Jonathan Cohen, William G. Powderly

Harrison's Infectious Diseases (McGraw-Hill, 2017.), szerk: Dennis L. Kasper, Anthony S. Fauci

Forrás: egeszsegkalauz.hu