Egy daganatos diagnózis ritkán áll meg egyetlen embernél. Az érintett mellett ott vannak a hozzátartozók is: a családtagok, a partner, a barátok, akik ugyanúgy végigmennek a bizonytalanságon és a félelmen – csak éppen a háttérben. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az érintettek mellett a környezetük is találjon kapaszkodót ebben a kiszolgáltatott élethelyzetben. A Mályvavirág Alapítvány munkája pontosan erre az összetett valóságra reagál. Olyan támogatási rendszert építettek fel, amely egyszerre szól a betegekhez és a hozzátartozókhoz: a diagnózis pillanatától a műtétre való felkészülésen át egészen a felépülést követő időszakig. A Mályvabetegút, a NOPREM program és az Útitárs kezdeményezés együtt egy olyan rendszert alkot, amely nemcsak orvosi értelemben segít eligazodni, hanem emberileg is végigkíséri mindazokat, akiket egy nőgyógyászati daganatos betegség érint. Február 4. a Rákellenes Világnap.
Van, hogy kínos pillanatban jön, van, hogy egymás után többször is ránk tör, és olyan is akad, aki reflexből megpróbálja elnyomni. Pedig a tüsszentés nem bosszantó szokás, hanem a szervezet egyik legfontosabb védekező mechanizmusa. De mi történik valójában ilyenkor a testünkben, és miért nem jó ötlet visszatartani?
A hüvelyflóra összetétele egyedi, mint az ujjlenyomatunk – éppen ezért helyreállítani és megerősíteni is személyre szabottan kell, ha el akarjuk kerülni a bakteriális hüvelyfertőzést.
A bakteriális hüvelyfertőzés, más néven bakteriális vaginózis (BV) az egyik leggyakoribb intimprobléma a nők körében. Az első epizód sokszor ijesztő, de a valódi frusztrációt legtöbbször nem ez okozza, hanem az, hogy a tünetek a kezelés után néhány héttel vagy hónappal újra megjelenhetnek. A visszatérő BV kifejezetten gyakori jelenség, és ma már egyre inkább úgy tekintünk rá, mint a hüvelyi pH tartós megváltozásának következményére.
Nemcsak emésztési panaszokat, hanem oxidatív stresszt is okozhatnak egyes vaspótló készítmények. Mutatjuk, miért lehet ez veszélyes, és hogyan csökkenthetjük ennek kockázatát.
A rohanó hétköznapokban mindaddig nem tudatosul bennünk, milyen hatással van a mozgás(hiány) a testünkre, ameddig valamilyen probléma nem alakul ki. Megszólalóink történetei jól szemléltetik, milyen következményekkel járhat, ha túl keveset mozgunk vagy hirtelen terheljük a testünket. Bemutatjuk, hogyan lehet enyhíteni a makacs aranyeres tüneteket.
Remény, tűrés, a segítségkérés halogatása – sok férfi ezeket teszi, amikor a krónikus bakteriális prosztatagyulladás visszatérő panaszaival szembesül, így a betegség éveken át megkeseríti az életét. Pedig lenne segítség.
Sokan, akik meghallják a prosztatagyulladás szót, valamilyen heves tünetekkel rendelkező fertőző betegséget képzelnek el, pedig a betegek többségénél baktérium sem mutatható ki. Ha nincs kórokozó, nem létezhet oki terápia sem, ezért ez a betegség általában nem gyógyítható, hanem csak a tünetei kezelhetőek. A krónikus nem bakteriális prosztatagyulladás másik neve a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS), a 30-50 éves férfi korosztály leggyakoribb prosztatabetegsége, mégis ritkán esik róla szó.