Mit árul el a reakcióideje az egészségéről? Egy egyszerű otthoni teszt meglepő tanulságai

A reakcióidő nem csupán egy játékos mérőszám, hanem az általános egészségi állapot jelzője is lehet.

Kevés olyan testi funkció van, amely ennyire észrevétlenül, mégis sokatmondóan tükrözi az egészségi állapotunkat, mint a reakcióidő. Az, hogy milyen gyorsan reagálunk egy váratlan ingerre, nemcsak a sportteljesítményünkről vagy a reflexeinkről árulkodik, hanem összetett képet adhat az agy, az idegrendszer és az egész szervezet működéséről is. A kutatások szerint a lassuló reakcióidő akár a későbbi betegségek és a korai halálozás kockázatával is összefügghet.

Miért lassulunk az idő múlásával?

Az életkor előrehaladtával a reakcióidő természetes módon romlik. Ez már a harmincas években elkezdődhet, és sokan ekkor tapasztalják először, hogy bizonyos mozdulatok vagy döntések már nem olyan gyorsak, mint korábban. A jelenség mögött nem egyetlen ok áll, hanem az érzékelés, az agyi feldolgozás és a mozgás összehangolt rendszerének fokozatos változása.

Simon Cox, az Edinburgh-i Egyetem agyi és kognitív öregedéssel foglalkozó professzora szerint ez a mutató különösen értékes az egészség megítélésében.

- Vannak, akik eleve gyorsabban reagálnak másoknál, még jóval azelőtt, hogy az öregedés hatásai érezhetővé válnának. A reakcióidő lassulása azonban nagy valószínűséggel az életkorral járó leépülési folyamatok összegződése, és olyan érzékeny mutató, amely számos biológiai rendszer együttes működéséről árulkodik - mondta a BBC-nek.

Egy egyszerű teszt otthon: a vonalzópróba

A reakcióidő méréséhez nincs feltétlenül szükség speciális eszközökre. Egy régi, de meglepően informatív módszer a vonalzóejtési teszt, amelyet otthon is könnyedén elvégezhet egy családtag segítségével. A lényege, hogy a váratlan ingerre adott válasz sebességét méri: mennyi idő telik el a felismerés és a mozdulat kivitelezése között.

A tapasztalatok szerint a 7–8 centiméteren belüli elkapás kimondottan gyors reakciót jelez, míg a 20 centiméter feletti érték már lassabb válaszkészségre utal. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyetlen mérés önmagában nem ad teljes képet.

Miért számít igazán a változás?

A szakemberek szerint nem az a leglényegesebb, hogy egyszer hogyan teljesítünk, hanem az, hogyan alakul a reakcióidőnk hosszabb távon. Cox is erre hívja fel a figyelmet: az egyéni különbségek – genetika, nem, fizikai állapot, életmód – miatt a kiindulási értékek nagyon eltérőek lehetnek. Az igazán fontos jel az, ha évek alatt észrevehető romlás következik be ugyanazon teszt során.

A lassulás mögött gyakran nem az agy lassulása áll elsődlegesen, hanem az, hogy a test egyre nehezebben hajtja végre az idegrendszer utasításait. A kutatások szerint középkortól kezdve először a gyors izomreakciók gyengülnek, miközben az agy sok esetben még időben érzékeli az ingert.

A test szerepe nagyobb, mint gondolná

A Colorado Boulder Egyetem biomedicinai professzora, Alaa Ahmed szerint az idősebb korban tapasztalt lassabb reakciók gyakran inkább a testi állapot romlásával függnek össze, mintsem az agy működésével. Ennek oka lehet a gyors izomrostok gyengülése vagy a sejtek energiatermeléséért felelős mitokondriumok hatékonyságának csökkenése.

Ahmed ezt így foglalja össze:

- Az idősebb felnőttek számára a gyors mozgás jóval nagyobb erőfeszítést igényel, ezért inkább a gyors reagálásra hagyatkoznak.

Ugyanakkor a jó hír az, hogy egészséges időseknél az idegrendszer alapvető reakcióképessége sokáig megmaradhat. Matthew Pain, a Loughborough Egyetem biomechanika professzora szerint a kutatások azt mutatják, hogy az agy riasztási reakciói még idős korban is meglepően gyorsak.

- Az egészséges idős emberek idegrendszeri működése alapjaiban nem romlik drámaian – hangsúlyozza Pain. – A megriadási reflexük még mindig olyan gyors, hogy egy olimpiai futamon akár rossz rajtért is kizárhatnák őket.

Digitális tesztek és korai figyelmeztető jelek

A vonalzóteszt mellett ma már számos online reakcióidő-teszt is elérhető. Ezek közül több egyszerű vizuális feladatot használ, például egy színváltásra adott kattintást. Az ilyen mérések ismétlése idővel segíthet felismerni a hirtelen romlást, amely akár az érzékelés vagy a döntéshozatal lassulására is utalhat.

Egyes friss kutatások szerint a vizuális ingerek feldolgozásának romlása a demencia egyik legkorábbi jele lehet, akár jóval a klasszikus tünetek megjelenése előtt.

Lehet-e javítani a reakcióidőt?

A szakértők egyetértenek abban, hogy igen. A rendszeres mozgás, az aktív életmód és az agyat is megdolgoztató tevékenységek mind hozzájárulhatnak a reakciókészség megőrzéséhez. Pain különösen az úgynevezett kettős feladat tréninget ajánlja, amelyben mozgás és gondolkodás egyszerre van jelen – például egyensúlyozás közben szavak mondása vagy labdadobás közbeni feladatmegoldás.

Cox szerint az egészséges öregedéssel összefüggő tevékenységek – sport, hangszeres tanulás, társasjátékok – nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is jótékony hatásúak. Ahogy ő fogalmaz:

- A gyors reakcióidőt igénylő sportteljesítmény-gyakorlatok növelhetik a reakcióidőt azáltal, hogy mind az agy, mind a test működését fejlesztik.

A reakcióidőt rövid távon is torzíthatják hétköznapi tényezők

Érdemes megemlíteni, hogy egy gyengébb eredmény nem feltétlenül jelent egészségügyi problémát. Az alváshiány, a stressz, a szorongás, a koffein túlzott fogyasztása, az alkohol, bizonyos gyógyszerek (például nyugtatók, altatók, egyes allergiagyógyszerek) átmenetileg lassíthatják a reakciókat. Ez azért fontos, mert segít elkerülni a felesleges aggodalmat, és kontextusba helyezi az otthoni méréseket.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Bár a reakcióidő lassulása az életkor előrehaladtával természetes folyamat, vannak olyan helyzetek, amikor a változás már nem tekinthető ártalmatlannak. Ha a reagálóképesség romlása hirtelen jelentkezik, vagy rövid idő alatt feltűnően nagymértékűvé válik, érdemes szakember segítségét kérni. Különösen fontos az orvosi kivizsgálás akkor, ha a lassabb reakciók mellett új tünetek is megjelennek.

Figyelmeztető jel lehet, ha a reakcióidő romlása gyakori elesésekkel, ügyetlenséggel, egyensúlyzavarral jár együtt, vagy ha a mindennapi tevékenységek – például az öltözködés, a közlekedés, az autóvezetés – érezhetően nehezebbé válnak. Ugyancsak indokolt az orvosi vizsgálat, ha beszédzavar, látásromlás, féloldali gyengeség, zsibbadás vagy hirtelen megváltozott mentális állapot társul a tünetekhez, mert ezek akár neurológiai eredetű problémára is utalhatnak.

Érdemes akkor is szakemberhez fordulni, ha a reakcióidő romlása tartós fáradtsággal, memóriazavarokkal, koncentrációs nehézségekkel vagy hangulati változásokkal együtt jelentkezik. Ezek hátterében nemcsak idegrendszeri eltérések, hanem például hormonális zavarok, szív- és érrendszeri betegségek, anyagcsere-problémák vagy mentális kimerültség is állhat. Az időben elindított kivizsgálás nemcsak a pontos ok feltárását segíti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a folyamat lassítható vagy akár visszafordítható legyen.

Figyelmébe ajánljuk

Egyszerű teszt, mellyel felismerheti a korai demenciát: csak papír és ceruza kell hozzá

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!