Kiderült, mikor működnek az ereink a legrosszabbul! Ezért épp hajnali 3-kor a legsúlyosabb az alvási apnoe okozta érkárosodás is

Cirkadián ritmusok és a szív védelme: miért válik különösen sérülékennyé az érrendszer hajnali 3 körül alvási apnoe esetén?

Ha valaha érezte úgy, hogy az éjszaka mély órái különös súllyal nehezednek a mellkasára, nem tévedett nagyot. A test biológiai órája ugyanis nemcsak azt szabályozza, mikor álmosodunk el, hanem azt is, hogy az ereink mikor működnek a legrosszabbul. Egy friss, amerikai kutatás szerint obstruktív alvási apnoe esetén ez az időpont jellemzően hajnali három óra – vagyis akkor, amikor szinte teljesen kiszolgáltatottnak vagyunk.

Amikor a csend veszélyessé válik

Az alvási apnoéban szenvedőknél a légzés alvás közben ismételten leáll néhány másodpercre. Ez a „mikrofulladás” oxigénhiányt idéz elő, és minden egyes epizód apró, de jelentős stresszterhelést ró a szívre és az erekre.

Ahogy az Oregon Health & Science University szomnológus kutatói hangsúlyozzák, ebben az állapotban a biológiai óra és a légzészavar együtt olyan környezetet teremthet, amelyben az érrendszer működése éjszaka – különösen hajnali 3 körül – látványosan romlik. Ez magyarázhatja azt a jelenséget, hogy míg az általános populációban a szívinfarktusok jellemzően reggel, felébredés után történnek, az apnoés betegek körében sokszor az éjszaka mélypontján következnek be.

Mit mutatott a kutatás? – A test óraművének rejtett arca

A tanulmányban 12 kezeletlen alvási apnoés felnőtt vett részt. A kutatócsoport egy különleges, úgynevezett „cirkadián izolációs protokollt” alkalmazott: a résztvevők váltakozva voltak ébren és alvásban, szabályozott körülmények között. Így kiküszöbölhették a külső tényezők – mozgás, étkezés, fény – hatását, és tisztán megfigyelhették a szervezet belső ritmusait.

A brachiális artéria ultrahangos vizsgálata alapján egyértelmű mintázat rajzolódott ki:

• Az érrendszeri működés hajnali 3 körül érte el a mélypontot.
• Az erek rugalmassága és válaszkészsége ekkor volt a legrosszabb.
• A különbség a legjobb és legrosszabb időszak között 82% volt – ez figyelemre méltó eltérés.

Fontos megfigyelés, hogy mindez független volt attól, hogy a résztvevők épp aludtak vagy ébren voltak. A jelenség tehát valóban a test belső órájának hatását tükrözte.

A vizsgálat során az artériák szerkezete nem változott, így a kutatók egyértelműen az érfalak funkcionális romlását azonosították.

A biológiai óra szerepe alvási apnoéban

A belső ritmusunk – a cirkadián óra – több tucat testi folyamatot irányít: hormontermelést, vérnyomást, pulzust, az érfalak tónusát. Alvási apnoe esetén azonban az ismétlődő oxigénhiány és ébredési reakciók erre a finomhangolt rendszerre csapnak le.

A kutatók szerint a kettő együttes hatása olyan „sérülékeny ablakot” nyit éjszaka, amikor az erek védekezőképessége jelentősen romlik. Ez az ablak hajnali 3 körül a legszélesebbre nyílik.

Mit jelent ez az érintettek számára?

A legfontosabb üzenet: nem mindegy, mikor és milyen módon védjük az ereinket, különösen akkor, ha obstruktív alvási apnoéval élünk.

A standard kezelés a CPAP-terápia, amely folyamatos pozitív légúti nyomással tartja nyitva a felső légutakat. Azonban sokan nehezen viselik a maszkot, vagy egyáltalán nem tudják használni.

Az új kutatás alapján alternatív vagy kiegészítő megoldás lehet:

• Éjszakai időzítéssel adott antioxidánsok,
• érvédő gyógyszerek célzott alkalmazása,
• olyan terápiás protokollok kidolgozása, amelyek figyelembe veszik az érrendszer cirkadián sérülékenységét.

Ezek alkalmazásához természetesen orvosi konzultáció szükséges, de a jövő útja egyértelműen a személyre szabott, időzített kezelés felé mutat.

A jövő kutatási irányai: személyre szabott „időalapú” kardiológia

A tanulmány egyik legnagyobb hozadéka, hogy új ablakot nyit a „kronokardiológia”, vagyis az időzítésen alapuló kardiológiai ellátás felé. A jövőben az orvosok nemcsak azt vizsgálhatják majd, milyen gyógyszert kap egy beteg, hanem azt is, mikor kapja.

Ez azért különösen izgalmas, mert:

• Az erek nem egyformán működnek a nap különböző szakaszaiban.
• Az alvási apnoe éjszakai terhelése előre jelezhető.
• A kritikus időszak célzott védelme reális lehetőség.

A személyre szabott időzítési protokollok akár életet is menthetnek, hiszen épp akkor nyújthatnak védelmet, amikor a szív és az erek a legkiszolgáltatottabb állapotban vannak.

Mit tehet Ön most? – Gyakorlati tanácsok

Bár a kutatás még korai szakaszban jár, néhány tanács már most segíthet:

• Ha alvási apnoéra gyanakszik – hangos horkolás, légzéskimaradás, reggeli fejfájás –, kérjen alváslabor-vizsgálatot.
• Ha CPAP-készüléket kapott, érdemes kitartóan próbálkozni vele, mert jelenleg ez védi a leghatékonyabban a szívet.
• Beszéljen kezelőorvosával az éjszakai gyógyszerezés optimalizálásáról, ha szívbetegsége vagy magas vérnyomása van.
• Tegyen az éjszakai oxigénhiány ellen: kerülje a késő esti alkoholfogyasztást, csökkentse a túlsúlyt, és feküdjön az oldalára.

Összegezve

A hajnali órákban nemcsak mi alszunk mélyebben – az ereink is. Obstruktív alvási apnoe esetén ez a „mélypont” azonban veszélyt hordoz magában. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a biológiai óránk ilyenkor a legkevésbé képes megvédeni az érrendszert.

A jövő reményteli: személyre szabott, időzítés-alapú terápiákkal csökkenthetjük az éjszakai szív- és érrendszeri események számát. De a legfontosabb üzenet ma is ugyanaz: ha felmerül az alvási apnoe gyanúja, érdemes mielőbb kivizsgáltatnia magát, hogy a csendes éjszakai órák ne válhassanak valódi veszéllyé.

Kapcsolódó cikk

Alvászavar, alvási apnoé, horkolás: ezek az okai és a kezelési lehetőségei

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!